300 likes | 699 Views
A SZENT KORONA. …nekünk és a szent koronának engedelmeskedni… (Oklevél 1256-ból). A Szent Korona-tan. A sacra corona kifejezés, először 1256-ban jelent meg IV. Béla oklevelében , amit az esztergomi Szent Adalbert főszékesegyház számára állított ki
E N D
A SZENT KORONA …nekünk és a szent koronának engedelmeskedni… (Oklevél 1256-ból)
A Szent Korona-tan • A sacracorona kifejezés, először 1256-ban jelent meg IV. Béla oklevelében, amit az esztergomi Szent Adalbert főszékesegyház számára állított ki "a hozzánk és a szent koronához hűtleneket ...nekünk és a szent koronának engedelmeskedni kényszeríti".
Szent István király a Szent Koronát a mindenkori király fölé emelte. Imre herceghez intézett „Intelmei” alapján a korona jelképezi
az országot mint területet • az ország polgárait • a közigazgatási rendszert
az apostoli keresztény hitet • az apostolságot • az uralkodó személyét
az uralkodói tulajdonságokat és képességeket, • a jogi intézményrendszert, • az igazságos ítélkezést, • az ország védelmét és • az országban lakó, itt együttélő, vendégként befogadott idegen népeket.
Az eszme kialakulása • A XII. század végétől vált a magyar királyok koronájává. • Első ízben 1256-ban nevezték Szent Koronának. • A XIV. századtól a királyi hatalom jelképe egy bizonyos tárgy, a Szent Korona lett. • 1401-ben az állami pecsét felirata a következő volt: „A Szent Korona pecsétje”.
1038. Nagyboldogasszony napján Szent István király Fehérvárotta Mennybe Felvett Szűz Mária templomában országát a korona képében a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta fel.
A Szent Korona mint jogi személy • A Zsigmond királlyal összekülönböző magyar főurak (15. század) a Szent Korona nevében, a királytól függetlenül kormányozták az országot. • Werbőczy István Hármaskönyvében (1517) a Szent Korona teste az ország területe, tagjai az ország polgárai.
A minden hatalom és jog forrása a Szent Korona; az uralkodó csak a Szent Korona nevében cselekszik; • Jószágvesztés esetén a birtok visszaszáll a Koronára és a király csak azért adományozhatja tovább, mert a koronázással a Szent Korona jogai átruházódnak rá.
A menekülő Szent Korona • 1848. december 30-án Kossuth Lajos rendelke-zésére Debrecenbe szállították, ahová a kormány is költözött. „Az ellenség közeledvén a főváros felé… a kormány kötelességének tartja a koronát minden esetre biztosítani. Az ország szent koronáját s egyéb koronázási insigniáit (jelvényeit) azonnal a koronaőrségből még itt lévő legénység őrizte mellett egyelőre Debrecenbe… elszállítani.”
Menekülés és hazatérés • 1945. márciusában Kőszegen egy olajoshordóban rejtették el, majd Mariazellbe és Amerikába vitték. • Az USA kormánya 1978. Vízkereszt napján adta vissza a magyar népnek.
Adatok • Aranyból készült, 2 + 2 fő részből áll • 22 cm átmérőjű • 27 db zománckép • 8 db apostolkép • 5 db + 4 db oromdísz a pártázaton • 9 db csüngő • 64 db kő + 12 + 72 db gyöngy a keresztpánton
Szent István koronája • A II. Szilveszter pápa által 1000-ben Szent Istvánnak adományozott korona feltételezett formája
III. Béla (1172-1196) korában állították össze a görög koronából (coronagraeca) és alatin koronából (coronalatina)
A katonaszentek • Szent György és Szent Demeter hun stílusú páncélban
Az orvosszentek • Szent Kozma és Szent Damján
„Konstantin a rómaiak bíborban született császára” (1074-1077) I. Géza magyar király (1074-1077) Гєωβιτzас Пιсτос Κρаλңс Τоυрхιас „Geobitzasz, Turkia hívő királya”
(Dukász) Mihály bizánci császár (1071 - 1078) Felirat: „Mihály a rómaiak Istenben hívő császára Duk”
A keresztpánt nyolc apostola • Péter, András, Tamás, János
A 2000. évi millenniumi Szent Korona-emléktörvény • A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban. • Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi.
4. § (1) A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére az Országgyűlés Szent Korona Testületet hoz létre. • 5. § (1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület elnöke a köztársasági elnök.