A SZECESSZIÓ

1. A SZECESSZIÓ

2. A szecesszió fogalma • A szó latin eredetű, jelentése : kivonulni. • A szecesszió a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti irányzata. • Historizmus és eklektika ellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. • Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek fel. Felmerült az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. • Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy napjainkban a szecesszió a kereskedelmi festészet forrásává vált.

3. Az elnevezés • Anglia: az Art Nouveau kifejezés • Németország: a Jugendstil (fiatal stílus)a müncheni „Jugend”, azaz „Fiatalság” című folyóirat után • Spanyolországban a Modernismo, • Olaszországban a Stile floreale („virágos stílus”) • Amerikai Egyesült Államokban pedig a Tiffany style elnevezés terjedt el. • Magyarországon a szecesszió néven vált ismertté.

4. Jellemzői Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai. Főbb jellemzői: • nagymértékű stilizálás, • a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, • hangsúlyos, élénk színek alkalmazása. • A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők kedvelték a lágy, gömbölyded formákat.

5. A szecesszió a világirodalomban • A szecesszió a századforduló sajátos jelensége. Ellenhatás a naturalizmusra. • Az 1890-es évtizedben alakul ki Nyugat-Európában, de Közép-Európában is jelentékeny. Társadalmi bázisa a tehetős polgárság. • Az irodalomban a szecesszió kedvelt műfajai: a mese, a verses dráma, a fantasztikus novella, a lélekábrázoló regény és a lélekfeltáró lírai vers. Az irodalmi szecesszió eszköztára: a különleges hatású jelzők, a metafora. • AngliábanOscar Wilde és Swinburne költészete képviseli az új stílust. • A Monarchiában Bécs kiemelkedő szecessziós centrum. Az osztrák "Jugendstil" irodalmi képviselői Hofmannstahl és Rilke. • A drámában az impresszionista és szimbolista színművekhez, csatlakozik a szecesszió, pl. Maeterlinck és Hauptmann szimbolista korszaka után —került közel a szecesszióhoz is.

6. ÉPÍTÉSZET • Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. • Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát.

7. Jellegzetes szecessziós építészeti alkotások Spanyolország, Barcelona: Sagrada Família (tervező: Gaudí (1852-1926) „Az anyag tisztán, a maga asztrális görbületeiben tárulkozik majd ki, s ekkor majd a világ végre megsejtheti a paradicsom alakzatait.” Antonio Gaudi

8. Jellegzetes szecessziós építészeti alkotások Osztrák–Magyar Monarchia: a Bécsi Iskola mesterei • Otto Wagner(1841-1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere. Kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai. • Josef Hoffmann (1870-1956): a Stoclet Palota és a Kapfenbergi Színház építője.

9. Otto Wagner Ankerhaus Majolikahaus

10. Jellegzetes szecessziós építészeti alkotások Belgium: Victor Horta (1861-1947) Palais Solvay, Bruxelles

11. Jellegzetes szecessziós építészeti alkotások Franciaország: Hector Guimard (1867-1942) Párizs, metro

12. A SZECESSZIÓ MAGYARORSZÁGON • Magyarországon a magyar népművészeti formák átvételén keresztül alakult ki sajátos szecessziós stílus. • Ennek iskolateremtő mestere volt az építész Lechner Ödön (1845-1914) és Lajta Béla (1873-1920). • Kozma Lajos, a Budapesti Műhely megalapítója, kiváló építész, belsőépítész és illusztrátor. • A festészetben Rippl-Rónai József, de található szecessziós elem Csontváry Tivadar és Gulácsy Lajos műveiben is, és pályája kezdetén Vaszary János, Egry József is festett szecessziós képeket.

13. A SZECESSZIÓ A MAGYAR IRODALOMBAN • A szecesszió a magyar irodalomban többnyire a szimbolizmussal együtt jelenik meg. • 1890-től A Hét c. folyóirat biztosít fórumot az új irányzatnak, Kiss József (1843—1921) szerkesztésében. • A korszak jelentős alkotói:Bródy Sándor, Csáth Géza, Ambrus Zoltán, Balázs Béla • Czóbel Minka (1855—1947) a magyar szimbolista-szecessziós formanyelv egyik kialakítója. Verseiben az álom, a fantázia képei jelennek meg: a hó, a halál, a köd és a tükör. Hatott Weöres Sándor költészetére. • Lesznai Anna (Moscovitz Amália, 1885—1966) költő, író és iparművész a magyar szecesszió fontos képviselője. Versei is figyelemre méltók, de hímzései és főképp könyvborítói (pl. Ady versesköteteihez) széles körben ismertek voltak. Fő motívumai: kert, virág, fa, föld.

14. Jellegzetes szecessziós építészeti alkotások Magyarországon Lechner Ödön (1845-1914) Magyar Földtani Intézet Iparművészeti Múzeum

15. Jellegzetes szecessziós építészeti alkotások Magyarországon Kós Károly (1883-1977) Budapest, Állatkert Kakasos templom Kolozsvár Budapest, Állatkert Wekerle telep

16. Festészet, grafika Neves festők, grafikusok, illusztrátorok: • Alfons Mucha (1860-1939), cseh festőművész • Gustav Klimt (1862-1918), osztrák festőművész • Magyar festők, grafikusok • Rippl-Rónai József (1861-1927) – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a szecesszió stílusirányzatának • Vaszary János (1867-1937) posztimpresszionista, de egy korszakában ő is híve az irányzatnak • Róth Miksa (1865-1944) üvegfestő

17. Alfons Mucha (1860-1939)

18. Gustav Klimt (1862-1918)

19. Szecesszió az iparművészetben • kerámiakészítés • üvegfestés, • csipkekészítés, • ötvösművészet és • az épületek belső dekorációjának kivitelezése

20. Róth Miksa (1865-1944)

21. Amerikai Egyesült Államok Louis Tiffany (1848-1933)

22. Anglia William Morris (1834–1896)