Energiapolitika 2011 A Nemzeti Együttműködés Programja

1. Energiapolitika 2011A Nemzeti Együttműködés Programja GTTSZ Konferencia - BNV Bencsik János 2010

2. Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek. A valódi ok az erőforrások túlfogyasztása. A kialakult válság kezelését és tartós megoldását is ennek megfelelően, merőben új gondolkodással kell megközelíteni.

3. Túllőttünk a célon • Az emberi közösség életfeltételeit összetett rendszer biztosítja. • A rendszer belső elemei egymásra is hatnak, erősítik és gyengítik egymást. • A rendszer fenntartható, ha anyagforgalma megújuló erőforrásokra épül - az erőforrások felhasználása lassabb, mint azok újratermelődése. • Ha egy rendszer hosszabb ideig a fenntartható mértékűnél többet fogyaszt, akkor az erőforrások kritikus hiányával kerül szembe.

5. A világ jelenlegi energiafelhasználása • 87% Fosszilis energiahordozók • 6% Vízerőművek • 6% Atomerőművek • 1% Megújuló energiaforrások A hagyományos módon kitermelhető kőolajkészletek fele elfogyott – egyre nehezebben kitermelhető mezőkre tolódik át a termelés.

6. Nézzünk Magyarország energiatükrébe! • Földgázfelhasználásunk túlsúlyos. • Megújuló-energia hasznosításunk minimális. • A hazai épületállomány részesedése meghatározó a végenergia-felhasználásban. • Épületeink energiafelhasználása pazarló. • Nincs energiatakarékos közlekedés-fejlesztési stratégiánk.

7. Végenergia felhasználásunkban • Közvetlen földgáz arány: 39,4% • A 16%-ot kitevő villamos energia 1/3-át gázból állítjuk elő: +5% • A 7 %-ot kitevő távhőt szinte teljes egészében gázból állítjuk elő: +7% • Gázfelhasználás végenergiaként: 39,4 + 5 + 7 = 51,4 % • Háztartások vonatkozásában: 54 + 5 + 11 = 74 % • A háztartások és intézmények részesedése: 54,8% (1,34/Unió)

8. Következtetések • Energiafüggőségünk meghaladja a 62 %-ot. • Alacsony megújuló energia részesedésünk 90 %-a biomassza – erdei szálfát égetünk rossz hatásfokú villamos erőműben. • Geotermikus energiahasznosításunk mindössze 0,3-0,4 %. • Megnövekedett a közlekedés energia-felhasználása – háttérbe szorult a kötöttpályás közlekedés. • A földgáz 82,2 %-át egyetlen vezetéken, orosz importból szerezzük be.

9. Energiagazdálkodási kockázatok I. • A természeti, társadalmi és gazdasági egyensúly is megbomlott. • A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetővé a természeti és társadalmi erőforrások elégséges mértékű megújulását. • Veszített súlyából az energiaellátás közszolgáltatási jellege. • Az Ötv. 1995-ös módosításával e helyi közösségek kezéből kivették az energetikai infrastruktúrát.

10. Energiagazdálkodási kockázatok II. • Az energiatörvények áttekinthetetlenek és bürokratikusak. • Az elhasználódott infrastruktúra – erőműpark + hálózat - ellátás-biztonsági kockázatot jelent és konzerválja az alacsony hatékonyságot. • Feltörekvő piaci szereplők rövid- és középtávon túlértékelik a megújuló energiaforrások szerepét.

11. Energiagazdálkodási kockázatok III. • Az energetikai piac koncentráltsága magas. • A liberalizációval a fogyasztói árak nem csökkentek. • Az áramtámogatások jelentős részben a befektetők profitját növelték. • A távfűtés elveszítette versenyképességét • Elmélyült az energiaszegénység.

12. Szemlélet- és irányváltásra van szükség • A vállalkozás szabadságának elvét tiszteletben tartva, a jelenleginél erősebb állami szerepvállalásra van szükség. • Az Európai Unió által megfogalmazott elvárások teljesítését nemzeti érdekeink figyelembe vétele mellett kell megtervezni és végrehajtani.

13. Elsődleges nemzeti érdek • A lakossági, intézményi és gazdasági fogyasztók biztonságos energiaellátása. • A legkisebb költség elvének figyelembe vétele. • A környezeti szempontok fokozott érvényesítése. • Az Unió energiapolitikájának magyar érdekű befolyásolása. • Az ország súlyával és erőforrásaival arányos részvétel a globális problémák megoldásában.

14. Intézményrendszer megerősítése • Energetikai stratégiaalkotás feltételeinek megteremtése. • Döntéshozói kompetencia kialakítása minisztériumi szinte • A szabályozási hitelesség helyreállítása – átlátható és elszámoltatható iparági szabályozás. • Energetikai információkhoz történő szabad hozzáférés biztosítása. • A hazai energetikai képzés megtépázott tekintélyének helyreállítása.

15. Rendszerszemlélet és súlypontképzés • Az ország energiaellátásának három pilléren nyugszik: hőtermelés- és ellátás; villamos áram termelés és szolgáltatás; közlekedés. • Cél az ország energiafüggőségének csökkentése: energiatakarékosság, energiahatékonyság, megújuló energiák részesedésének növelése, beszerzési diverzifikáció.

16. Villamos-ipar • Középtávon 4-4500 MW kapacitás belépésére lesz szükség. • Nem kerülhető meg a hazai szénbázisra épülő villamos energia termelés. • A nukleáris energia sem megkerülhető – de elengedhetetlen a társadalmi párbeszéd kiszélesítése. • A megújuló energiák fontos, de csak kiegészítő szerepet tölthetnek be. • Szükséges a megújuló-energia termelők hálózati csatlakozásának elősegítése.

17. Reális megújuló potenciál • Az ország területén gazdaságosan „kitermelhető” megújuló energia az éves energiafelhasználás 36,5%-át képes biztosítani. • Amennyiben az ország 10%-án ártéri gazdálkodásra térünk át, akkor 45%-át! • A hazai megújuló energiák elsősorban hő ellátási célra alkalmasak. • 1 MW villamos energia napelemmel történő előállításához Magyarországon 12 hektár területre van szükség. • Geotermikus kapacitásunk: 100-150 MW • A szélenergia „tározási” problémákat vet fel, de kiválóan alkalmas szigetszerű ellátásra.

18. Hőtermelés- és ellátás • Reális a lehetőség a gázfelhasználás túlsúlyának csökkentésére. • Kiemelt szerepe lehet a biomassza és a geotermikus energia hasznosításának. • Ki kell használni a kapcsolt energiatermelésben rejlő előnyöket. • Többségi közösségi tulajdonú, teljes vertikumú önkormányzati távfűtő társaságokat kell létrehozni. • Meg kell akadályozni a támogatás extraprofittá történő konvertálásának lehetőségét.

19. Közlekedés A közúti, a vasúti és a vízi közlekedést átfogó, energiatakarékos fejlesztési stratégiát kell kidolgozni és megvalósítani, amely a közösségi közlekedés versenyképességét is helyreállítja.

20. Decentralizált erőtér I. • Rendszerszemléletű fejlesztések és súlypontképzés – tudatos piacépítés. • Intézkedések és erőforrások integrációja – multiplikatív hatás. • Valós érdekek felmérése – társadalmi párbeszéd: KKV-szektor + önkormányzatok.

21. Decentralizált erőtér II. • Cél a hazai energia-szerkezet módosítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése. • Az energiatermelés és felhasználás hatékonyságának növelése. • A kapcsolódó ipar és szolgáltatás tudatos bővítése (régió, kistérség, település).

22. Decentralizált erőtér III. • Fel kell értékelni a magyar társadalom jelenleg „kis befolyású” szereplőinek (lakosság, önkormányzat, KKV) érdekeit – társadalmi optimalizáció. • Intézményi háttér megteremtése: „zöld bank”, mentori hálózat. • Új kormányzati szervezeti háttér felépítése.

23. Nemzeti épületkorszerűsítési program • Takarékos otthonok és közintézmények. • Felemelkedő magyar építőipar – foglalkoztatottság bővülése. • Az ország energiafüggőségének oldása. • Éghajlatvédelem. • Nagy átbocsátóképességű, normatív alapon működő, komplex pályázati rendszer. • Építészeti, épületgépészeti beavatkozások + megújuló energiák felhasználása. • Termékek, szolgáltatók, kivitelezők akkreditációs rendszere + monitoring.

24. Nemzeti Együttműködési Program Nemzeti Ügyek - célok: • Gazdaság talpra állítása • Rend • Egészségügy • Szocális biztonság • Demokratikus normák

25. Nemzeti Együttműködési Program A gazdaság talpra állításának eszköze: energia • Munkahelyteremtés – zöld gazdasági modell • Versenyképesség – energia árak • Építőipar - Energiatakarékos, -hatékony épületek • K+F (zöld technológiák) • Képzés, oktatás, tudatformálása • Környezetvédelmi elvárások

26. Nemzeti Együttműködési Program Egészségügy és energia • Kórházak, intézmények, ellátórendszer működési költségeinek csökkentése • Komplex épületenergetikai racionalizálás • Fűtési HMV-ellátó rendszer korszerűsítés • Homlokzati hőszigetelés, nyílászárók • Megújuló energiaforrások felhasználása - helyi adottságok • Termálvíz, geotermia • Bioenergia • Nap, szél

27. Nemzeti Együttműködési Program Szociális biztonság • Energiaszegénység csökkentése • Ártámogatási rendszer • Regionális különbségek csökkentése • Az ellátásból kimaradó társadalmi rétegek segítése • Szociális felelősség (energiához való szabad hozzáférés biztosítása)

28. Nemzeti Együttműködési Program Demokratikus normák • Hatékony közigazgatás az energetikában • Hiteles tájékoztatás • Szolgáltatók és fogyasztók közötti kapcsolat javítása

29. Az energetikai feladatok megosztása a központi kormányzati intézmények között Nemzetgazdasági Minisztérium • Stratégia és program alkotás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium • Szabályozás, jogszabályalkotás, végrehajtás

30. Energiastratégiáért és Otthonteremtésért felelős Államtitkár Energiastratégiáért és Otthonteremtésért felelős Államtitkárság Feladatok • Új Széchenyi Terv 2010-14 • A kormány hosszú távú energia stratégiája (2030) • Klímapolitikai stratégia • Európa 2020 stratégia • Épületenergetikai, energiatakarékossági programok • Nemzeti otthonteremtési program • Öko-gazdasági mutatórendszer

31. Alapelvek - energetikai koncepció • Recessziót követő gazdasági ujjáépítés, versenyképesség kereteinek megteremtése • Energiaszegénység (fuel poverty) csökkentése • 2009 dec. INFORSE-EU jelentés • Ha a család energia költsége > diszponibilis jövedelem 10%-a • Természeti, társadalmi és gazdasági egyensúly • Globális (klíma) változás – környezeti, társadalmi tényezők hatása a gazdaság teljesítőképességére

32. Nemzeti érdekek - energetikai koncepció • Lakossági, intézményi, gazdasági szereplők energiaigényének kielégítése • Legkisebb költség elve • Környezeti szempontok fokozott figyelembe vétele • EU-s és nemzetközi kötelezettségek teljesítése, az adottságok figyelembevételével

33. Szükséges intézkedések Intézményrendszer átalakítása • Szabályozó rendszer hitelessége • Átlátható és elszámoltatható iparági szabályozás • Energetikai információkhoz való szabad hozzáférés • Energetikai képzés • K+F források átcsoportosítása Realista, közösségi érdekű, fogyasztóbarát, objektív helyzetértékelésen alapuló energiapolitika

34. Energiapolitikai célok • Energia importfüggőség csökkentése • Energiatakarékosság • Energiahatékonyság • Megújulók részarányának növelése • Beszerzési útvonalak diverzifikálása • Energiaszegénység csökkentése • Állam szabályozó szerepének növelése (energiaárak) • Új alkuk az energiaszolgáltatókkal • Támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása • Fogyasztóvédelem szerepének megerősítése

35. Eszközök Új Széchenyi Terv Energia stratégia Épületenergetikai, energiatakarékossági programok Támogatási rendszer (KÁT) Intézményrendszer

36. Új Széchényi Terv – zöld gazdaságfejlesztés • Energetika a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szolgálatában • Ellátásbiztonság növelése és forrásdiverzifikáció • Az energiaimport-függőség csökkentése • A megújuló energia előállítás és felhasználás ösztönzése • Klímaváltozás, mitigáció és adaptáció • Atomenergia • 7. Az energetikáért felelős kormányzati intézmény és eszközrendszer felülvizsgálata

37. Ellátásbiztonság • Gázfüggőség csökkentése lokális szinten • Forrásdiverzifikáció • Megújuló energia termelés és felhasználás növelése • Monopóliumok visszaszorítása • Tározó/szállító kapacitás és infrastruktúra fejlesztés • Határt keresztező kapacitások kiépítése és bővítése

38. Hosszú-távú energia stratégia - 2030 • 2010. november 15 - első verzió • Társadalmi és szakmai konszenzus megteremtése • Fő pillérei • Ellátásbiztonság • Versenyképesség • Fenntarthatóság • Gazdaságélénkítés

39. Vertikális Klímavédelem Ellátásbiztonság Geopolitikai korlátok és lehetőségek Regionális energiapiac és infrastruktúra Takaréskosság Hatékonyság Megújulók Horizontális Foglalkoztatás Vidékfejlesztés Oktatás-képzés Tudatformálás Nemzeti Energia Stratégia kiemelt területei

40. Kötelező átvételi rendszer (KÁT) átalakítása • Eredeti cél: • hatékony energiatermelés és megújulók támogatása • A hatékonyságot kell elősegíteni, nem az energiatermelést • az energia stratégia alkotás egyik fontos eleme a támogatási rendszer racionalizálása

41. Kötelező átvételi rendszer átalakítása • KÁT rendszer és VET módosítása • Átvételi szabályok és engedélyezés egyszerűsítése • Differenciált támogatási formák (biomassza, nap, szél, geotermikus, megújuló kapcsolt); • Háztartási kiserőművek • Szigetüzem rendszerek jogi és szabályozási feltételei • Kapcsolt energiatermelés - megújulók előnyben részesítése • Kis- és közepes méretű rendszerek • Erőművek, falusi fűtőművek támogatása • Zöldáram és „zöldhő” támogatási feltételei (összekapcsolás) • Prémium rendszerek kidolgozása • Preferencia: komplex projektek, munkahelyteremtés, veszélyes hulladék megsemmisítése • Kiszámítható feltételek az átvételi kötelezettség terén

42. Zöld gazdaság fejlesztés eszközrendszere • Energiahatékonyság • Energiatakarékosság • Megújuló energiaforrások • Zöld foglalkoztatás • Kutatás-fejlesztés • Oktatás, képzés, szaktanácsadás • Zöld Fejlesztési Bank

43. Összegzés – várható eredmények • Új perspektívák a gazdaságfejlesztésben, megújuló energia technológiában, agráriumban, kutatásban • Növekvő GDP, javuló fizetési mérleg • Foglalkoztatás bővülése • Mérséklődő energiaimport függőség, ÜHG kibocsátás • Közösségi célkitűzések teljesítése • Új területek a szakember képzésben, színvonalasabb oktatás • Önkormányzati és mezőgazdasági szektor működőképessé válása • Hozzáadott érték teremtés

44. A Rongbukgleccser, Himalája 1968-ban és 2007-ben