A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELMI FELADATOK KAPCSOLATA

1. A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELMI FELADATOKKAPCSOLATA NEMZETI CÉLKITŰZÉSEK politikai célok; társadalmi célok; gazdasági célok; környezeti célok; katonai célok az alapvető nemzeti érdekek a nemzeti célkitűzések biztonságot érintő területei külső biztonság; belső biztonság; szociális biztonság; gazdasági biztonság; környezeti biztonság NEMZETI BIZTONSÁGI CÉLKITŰZÉSEK biztonsági környezet; stratégiai elvek; megvalósítási eljárás NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIA a nemzeti bizton-ság megvalósítá-sának módja a katonai bizton-ság megvalósítá-sának módja NEMZETI KATONAI STRATÉGIA feladatok; képességek; körülmények alaprendeltetési; belbiztonsági; környezetbiztonsági; egyéb feladatok a katonai stratégia megvalósításának rendje KATONAI FELADATOK tartalma: elemei:

2. Közigazgatás KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Honvédelmi igazgatás Katasztrófavédelmi igazgatás Katonai igazgatás iparbiztonsági tűzvédelmi Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Védelmi igazgatás polgári védelmi A védelem komplex rendszere A védelmi feladatok átfogó megközelítése

3. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A védelmi igazgatás fogalma: • Védelmi igazgatás: • a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer, • amely az állam védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység; • magában foglalja a különleges jogrendre történő felkészülést, • továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét. • 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1.§ n)

4. A VÉDELMI IGAZGATÁS FUNKCIÓI az állami (kormányzati-központi, területi, helyi) irányítás-vezetés folyamatosságának és fenn- tartásának biztosítása az adott védelmi feladatra rendelt szervezet működési feltételeinek biztosítása, támogatása a lakosság, az anyagi javak védelme a nemzetgazdaság erőforrásainak mobilizálása, a gazdaság védelme vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

5. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A honvédelmi igazgatás fogalma: A védelmi igazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amelynek keretében az ország védelmére létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közi-gazgatási szervek, továbbá a honvédelemben közreműködő más szervek ellátják a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározottak honvédelemre való felkészítésével, az országvédelemmel és a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat. 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § b) Hvt. 1. § (3): A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában e törvényben meghatározott keretek között a törvény alapján létrehozott jogalanyok és minden Magyarországon tartózkodó ember a szolgáltatások, az állampolgárok pedig a személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt.

6. A HONVÉDELMI IGAZGATÁS FUNKCIÓI az ország honvédelmi felkészítésének biztosítása A Magyar Honvédség rendkívüli jogrendben való működése feltételeinek biztosítása, támogatása a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével összefüggő ágazati feladatok végzése a védelmi felkészítés és országmozgósítás honvédelmi feladatainak koordinálása a védelmi igazgatási rendszer honvédelmi feladatainak irányítása, koordinálása a vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítésével összefüggő nemzeti honvédelmi feladatok biztosítása KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

7. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A honvédelmi igazgatás Klasszikus igazgatási terület Állampolgárokra, az állami és nem állami szervek teljes körére kiterjedő szabályozást érintő terület Sajátos igazgatási terület, tárgya elsődlegesen (de nem kizárólagosan)a honvédelmet érintőkötelezettségek szabályozása Elsődleges jogforrás jellegű, a szubszidiaritás elvének érvényesülése Az igazgatási jogosítványok össztársadalmi érdekű tevékenység szabályozását biztosítják

8. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport A honvédelmi igazgatás ALANYAI:az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, állampolgárok KÜLSŐ IGAZGATÁSa honvédelmi ágaza-ton kívüli szervekre, szervezetekre, személyekre terjed ki BELSŐ IGAZGATÁSa honvédségre és igazgatási szerveire terjed ki TÁRGYA:a honvédelmi felkészítést és a honvédelem megvalósí-tását biztosító jogok és köte-lezettségek érvényesítése

9. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A katonai igazgatás fogalma: • Katonai igazgatás: • a közigazgatás része, • közigazgatási szervek (állami, önkormányzati, katonai) jogilag szabályozott tevékenysége, • amely a haza fegyveres védelme feltételeinek megteremtése és megvalósítása érdekében • törvény alapján létrehozott jogalanyok és a természetes személyek honvédelmi kötelezettségeinek és önként vállalt honvédelmi feladatainak tervezésére, • valamint a kötelezettségek és a vállalt feladatok végrehajtására irányul. • 2011. évi CLXXVII. törvény 1.§ e)

10. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A KATONAI IGAZGATÁS FUNKCIÓI • a Magyar Honvédség tartalékos komponense (önkéntes tartalékosok, kiképzett tartalékosok, potenciális hadköte- lesek) nyilvántartásával, katonai szolgálatával kapcsolatos feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása • jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetése a meghagyásba bevont szervekrõl, a meghagyásra kijelölt munkakörökrõl békében, és a hadkötelezettség bevezetését követõen a meghagyásban részesült hadkötelesekrõl • a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a honvédelemben közreműködõ szervek részére szükséges gaz- dasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítésének tervezése, végrehajtásának irányítása, felügyelete, ellenõrzése • az önkéntes tartalékos állomány behívásának elõkészítéséhez és a behívás végrehajtásához szükséges, törvény- ben meghatározott nyilvántartás kezelése, az önkéntes tartalékosok munkáltatóival történõ kapcsolattartás,az önkéntes tartalékos állomány behívása • a Magyar Honvédség központi személyügyi nyilvántartásának, hadköteles nyilvántartásának, központi toborzó és érdekvédelmi nyilvántartásának kezelése, a hadkötelezettség bevezetését követõen a hadköteles nyilvántartás átadása a sorozó központoknak illetékességi területük szerinti bontásban • a behívhatósági korhatárt elért tartalékos állomány adatainak átadása a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének • a háborús veszteség-nyilvántartás és tájékoztatás nemzetközi egyezmények szerinti végrehajtása • a Magyar Honvédség személyi állománya részére a szolgálati-, a kormánytisztviselõi-, a közalkalmazotti-, a nyug- díjas-, a hadkötelezettség bevezetését követõen a katonai igazolványok kiadása, továbbá a katonák személyi igazolójeggyel és az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezmények hatálya alá tartozó egyéb igazoló iratokkal történõ ellátása.

11. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A HONVÉDELMI IGAZGATÁS HELYE ÉS SZEREPE A VÉDELEM KOMPLEX RENDSZERÉBEN

12. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A VÉDELEM KOMPLEX RENDSZERE VÉDELMI IGAZGATÁSI RENDSZER • KATONAI VÁLSÁGHELYZET- KEZELÉSI ALRENDSZER • Honvédelem • NATO műveletek POLGÁRI VÁLSÁGHELYZET- KEZELÉSI ALRENDSZER - Katasztrófavédelem - Belbiztonság - Polgári védelem NEMZETGAZDASÁGI ALRENDSZER HM BM NGM

13. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A HONVÉDELEM RENDSZERE

14. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Idegen hatalom fegyveres támadása ellen Magyaror-szág függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel való megvédése. Az államszervezet - ezen belül a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek - továbbá a nemzetgazdaság, a társadalmi szervezetek és az érintett állampolgárok erre való összehangolt felkészítése. A HONVÉDELEM CÉLJA A HONVÉDELEM ALAPELVEI A honvédelemre való felkészülésben, a honvédelmi feladatok végrehajtásában a honvédséget Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja „az állami szervek a működéshez szükséges irányító és szervező munkával” „a gazdálkodó szervek és a lakosságszolgáltatások teljesítésével támogatják” „az állampolgárok pedig személyes szolgálatteljesítésével vesznek részt abban”

15. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport elemei A védelemrefelkészült ésműködőké-pesÁLLAM-SZERVEZET A katonai vé-delmet ellát-ni képesFEGYVERESERŐ A védelmi szükséglete-ket kielégí-teni képesGAZDASÁG A lakosság védelmét szolgálóPOLGÁRIVÉDELMIszervek Az Észak-at-lanti Szerző-désből faka-dójogok és kötelezettsé-gekegysége A Magyar Honvédség demokratikuspolgáriirányítása ésellenőrzése A védelmi igényeket tudatosan elfogadótársadalom Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Az állampolgá-roklétfeltételei-nek, élet- és vagyonbiztonsá-gának, a közja-vak védelme(polgári oltalmazás) A honvédség, a rendvédelmi szervek alkalma-zása, tevékeny-ségük feltétele-inek biztosítása Anemzet-gazdaság mozgósítása Az állam- ésközigazgatás működtetése Hozzájárulása Szövetségés az EU kollektívvédelméhez funkciói A HONVÉDELMI RENDSZER

16. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport A HONVÉDELEM KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSÁNAK SZINTJE KÖZTÁRSASÁGI ILLETÉKES MINISZTER HONVÉDELMI ORSZÁGGYŰLÉS KORMÁNY TANÁCS ELNÖK Megyei szint Járási szint Centrálisirányítású Centrálisirányítású Helyi Megyei (F ővárosi) MH HKNYPterületi szervei MH HKNYPhelyi szervei területiszervek területiszervek Védelmi Bizottság Védelmi Bizottság Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A HONVÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE A HONVÉDELEM HELYI IGAZGATÁSÁNAK SZINTJE Helyi védelmi bizottságok:  fővárosi körzetekben (23) járásokban (175) Települési szint polgármester (jegyző)

17. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A HONVÉDELEM RENDSZERE ÉS AZ AZT MEGHATÁROZÓ JOGI ALAPOK

18. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Codex Hammurabbi: "A katonakötelezettségek két formájából ... a népfelkelés tagjait az összes szabadok közül királyi mozgósító tisztek, az egyes területek helytartóinak felügyelete alatt vessék sor alá.„ Az ókori Kína: Szun Ce a Kr. e. IV. század, elemzi a háború megvívásának törvényszerűségeit, a had-viselés katonai és polgári oldalát – bemutatva az ország honvédelmi (a szerző megfogalmazásában "katonai") felkészítésének, a hadsereg működését biztosító gazdasági feltételek, a lakosság kötelezettségeinek helyét és szerepét a hadviselésben Kantilja a Kr. e. III-IV. századi India:: "Tisztában voltak a hátország szerepével, szükségesnek tartották, hogy a lakosság el tudja tartani magát és a hadsereget, s hogy szorgalmas, elégedett és hű legyen." Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

19. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Királyi rendeleti szabályozás (korai és késői középkor) Törvényi szabályozás (1867-1946) I. István decretumai. "Szent Imre herczegnek írott intelmei" 1848. évi III. tc. a független magyar felelős minis-terium alakításáról II. Endre király decretuma. "Az Aranybulla" 1848. évi XXII. tc. a nemzeti őrseregről Zsigmond király 1435. évi I. decretuma 1868. évi XL. tc. a véderőről Albert király 1439. évi decretuma 1868. évi XLI. tc. a honvédségről V. László király 1454. évi decretuma 1868. évi XLII. tc. a népfelkelésről I. Mátyás király 1471. évi decretuma 1873. évi XX. tc. a hadsereg és a honvédség szükségletének fedezéséről mozgósítás esetében II. Ulászló király 1492., 1498., 1500. és 1514. évi decretumai 1890. évi V. tc. a honvédségről II. Lajos király 1518. évi tolnai, 1518. évi bácsi, 1522. évi budai és 1526. évi rákosi decretumai 1912. évi XXX. tc. a véderőről I. Lipót király 1659. évi decretuma 1912. évi LXIII. tc. a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről III. Károly király 1715. évi decretuma 1939. évi II. tc. a honvédelemről I. Ferenc király 1808. évi és 1830. évi decretumai 1946. évi I. törvény a Magyar Köztársaságról Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Alkotmányos alapú törvényi szabályozás (1949-től napjainkig) 1949. évi XX. törvény. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 1960. évi IV. törvény a honvédelemről 1976. évi I. törvény a honvédelemről 1989. évi XXXI., 1990. évi XL. és XXIX., 1993. évi CVII., 2000. évi XCI. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról 1993. évi CX. törvény a honvédelemről 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről 1997. évi XXXII. törvény a határőrizetről és a határőrségről 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról 2004. CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről Magyarország Alaptörvénye 2011. 04. 25. 2011. CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

20. A HONVÉDELMI IGAZGATÁS SZABÁLYOZÁSA A honvédelmi igazgatás rendszere jogi szabályozásának és működésének történeti áttekintése A királyi rendeleti szabályozás időszaka (államalapítástól 1848-ig) A törvényi alapú szabályozás időszaka (1848-1949) Az alkotmányos alapú szabályozás időszaka (1949-től napjainkig) A mindenkori állami főhatalom kiemelt szabályozási jogát és feladatát képezte Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

21. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A HONVÉDELMI IGAZGATÁS JOGI KÖRNYEZETE ÉS A VÉDELEM KOMPLEX RENDSZERE

22. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Magyarországbiztonság- és védelempolitikai alapelvei 94/1998. (XII. 27.) OGY határozat • A biztonság átfogó értelmezése • A kétpólusú világrendszerhez képest összetettebb kockázatok és veszélyforrások • Új típusú és növekvő biztonsági kockázatok • Magyarország biztonságpolitikájának céljai • A célok elérésének módjai • A biztonság elérése szövetségi keretekben • A biztonság nem katonai területei • A biztonság katonai tényezői 1./ Az új OGY határozat szükségességének indokai 2./ Az új OGY határozat tartalmi területei:

23. Magyarországbiztonság- és védelempolitikai alapelvei A biztonság átfogó értelmezése Hagyományos tényezőkön (politikai, katonai) túl magába foglalja a szélesebb értelmű biztonság területeit (gazd-i, pénzügyi, emberi jogi-kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, nemzetközi jogi) A kétpólusú világrendszerhez képest összetettebb kockázatok és veszélyforrások Minimális a világméretű konfliktus veszélye, helyette új típusú és növekvő biztonsági kockázatok (eltérő társadalmi fejlődés miatti, pénzügyi-gazdasági, társadalmi válságok, etnikai és vallási feszültségek, terrorizmus, szervezett bűnözés, illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, tömeges migráció, környezeti ártalmak) Magyarország biztonságára elsősorban az euro-atlanti régió biztonsága bés a régióban végbemenő társadalmi-gazdasági-politikai változások hatnak, de nem függetleníthető a globális változásoktól sem Az új típusú és a hagyományos kihívások egyidejűleg, egymást erősítve jelennek meg Magyarország biztonságpolitikájának céljai Függetlenség, szuverenitás, területi épség szavatolása Jogállamiság, demokratikus intézmények és piacgazdaság érvényesülése, belső stabilitás Állampolgári, emberi, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülése Élet-, vagyon- és szociális biztonság érvényesülése Hozzájárulás az Észak-atlanti Szerződésben foglaltak megvalósulásához, szövetségesek biztonságához Nemzetközi béke fenntartása, euro-atlanti térség, Európa, a régió stabilitása Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja 94/1998. (XII. 27.) OGY határozat:

24. Magyarországbiztonság- és védelempolitikai alapelvei A célok elérésének módjai Biztonságpolitikai célok érvényesítése elsősorban a külpolitika, gazdaságpolitika, védelempolitika útján Biztonság két alappillérre épül: nemzeti önerő, valamint euro-atlanti integráció és nemzetközi együttműködés Nemzetközi együttműködés csak hatékony nemzeti szerepvállalással érhető el Európai biztonsági és védelmi identitás fejlesztésével EU-s tagsággal, ezáltal az EU közös kül- és biztonságpolitikájában való részvétellel A biztonság elérése szövetségi keretekben Kollektív védelemre épülő NATO szövetségi tagság Transzatlanti együttműködéssel ENSZ, EBESZ regionális együttműködés A biztonság nem katonai területei Jószomszédi együttműködés, gazdasági, kulturális emberi jogi kapcsolatok Fejlett piacgazdaságra épülő társadalmi fejlődés Két- és többoldalú keretekben igazságügyi, belügyi, vám- és pénzügyi, környezet- és katasztrófavédelmi együttműködés A biztonság katonai tényezői Továbbra is szükség van a megbízható védelmet jelentő és a Szövetség biztonságához hozzájáruló fegyveres erőre A honvédelem az állampolgárok közös felelősségvállalására épülő nemzeti ügy A honvédelem rendszerének elemei A fegyveres erő feladatai A haderőszervezet és felszerelés Szövetséggel egyeztetett kialakítása Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja 94/1998. (XII. 27.) OGY határozat

25. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Nemzeti Biztonsági Stratégia 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat: • Magyarország biztonságpolitikai környezete • Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban • A Magyarországot érintő biztonsági fenyegetések, kihívások és azok kezelése • A Nemzeti Biztonsági Stratégia végrehajtásának eszközrendszere

26. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Nemzeti Biztonsági Stratégia 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat: • MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖRNYEZETE • Átfogó biztonság • Katonai szegmens új hangsúlyai • Globalizáció és új hatalmi központok • Hagyományos támadás veszélye elenyésző • Nem kizárt a katonai erő elsődlegessége regionális konfliktusban • A biztonság nem a határainknál kezdődik • Konfliktus-megelőzés és kezelés átfogó megközelítéssel • Összkormányzati felelősség, megközelítés, részvétel • A globális pénzügyi-gazdasági válság biztonsági kihívást jelent

27. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Nemzeti Biztonsági Stratégia 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat: • MAGYARORSZÁG HELYE ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÉRDEKEI A VILÁGBAN • Vitás kérdések: ENSZ Alapokmány, nemzetközi jog, békés eszközökkel • Alapvető értékek: béke, biztonság, szuverenitás, területi épség, demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, alapvető szabadságok • Alapvető biztonsági érdekek: szuverenitás, területi épség, alkotmányos rend, stabilitás, gazdasági-társadalmi-kulturális fejlődés, emberi jogok, szabadságjogok érvényesülése • ENSZ, EBESZ, NATO, EU • Magyarország biztonságának sarokköve a kollektív védelem • Határon túli magyarság • Földrajzi sebezhetőség, gazdasági nyitottság hatásai

28. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Nemzeti Biztonsági Stratégia 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat: • A MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐ BIZTONSÁGI FENYEGETÉSEK, KIHÍVÁSOK ÉS AZOK KEZELÉSE • Magyarország biztonsági helyzete szilárd • Fenyegetések, kockázatok azonosak a szövetségi rendszerünkével • Nemzeti feladatoknál kiindulópont a NATO szerződésben, NATO Stratégiai Koncep- cióban, Lisszaboni Szerződésben, Európai Biztonsági Stratégiában foglaltak • Hagyományos konfliktusok lehetősége fenn áll • Regionális konfliktusok, TÖPFE elterjedése, terrorizmus • Kíberbiztonság, energiabiztonság, környezeti biztonság, szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem, illegális migráció, szélsőséges csoportok

29. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Nemzeti Biztonsági Stratégia 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat: • A NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁNAK ESZKÖZ- RENDSZERE • Szilárd gazdasági alapok • Szilárd társadalmi alapok • Aktív külpolitikai tevékenység • Fenyegetések összkormányzati kezelése • A Magyar Honvédség a szuverenitás alapvető intézménye, a külpolitika megvalósí- tásának egyik meghatározó eszköze • Nemzetközi válságkezelésben katonai komponens mellé civil is • Civil-katonai együttműködés nemzetközi válságkezelésben • Hírszerzés, elhárítás szerepe • Belső biztonság fenntartása, rendvédelem, információszerzés • Komplex megelőzési és válságkezelő rendszer

30. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Nemzeti Katonai Stratégia 1656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat: • Bevezető és alapvetések • Működési és biztonsági környezet • A Magyar Honvédség várható alkalmazásának jellemzői • Az ehhez szükséges erőforrások • A Magyar Honvédség feladatai • Képességfejlesztési és végrehajtási irányelvek

31. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja BEVEZETŐ ÉS ALAPVETÉSEK • A Nemzeti Katonai Stratégia célja, hogy Magyarország Alaptörvényével, a védelmi szféra tevékenységét meghatározó jogszabályokkal, a NATO Stratégiai Koncepciójával, valamint az Európai Biztonsági Stratégiával összhangban, továbbá a Nemzeti Biztonsági Stratégiában lefektetett elvek alapján kijelölje azokat a stratégiai szintű célkitűzéseket, irányokat, eszközöket és forrásokat, amelyek révén a Magyar Honvédség teljesítheti küldetését. • A Stratégia közép- és hosszú távú iránymutatást nyújt a Magyar Honvédség számára, meghatározva az ország védelmében és érdekeinek érvényesítésében betöltött szerepét. Ennek érdekében kijelöli a haderő alkalmazásának és fenntartásának fő elveit, fejlesztésének irányait, meghatározza azokat a célokat és eszközöket, amelyek révén a Magyar Honvédség korszerű, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható képességekkel, kiegyensúlyozott struktúrával rendelkező haderővé válik. • A globális biztonsági környezetben zajló rendkívüli dinamikájú és méretű változások kiszámíthatatlanságot okoznak. Európában és szomszédságában a 21. század elején is előfordulhat, hogy a katonai erő kap elsődleges szerepet egy regionális konfliktusban. Mindez továbbra is szükségessé teszi a hiteles katonai erő fenntartását. • Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és biztonság megőrzése iránt. A válságok megelőzését és a konfliktusok kezelését szolgáló nemzetközi mechanizmusok erősítése alapvető fontosságú Magyarország biztonsága szempontjából is, ezért tevékeny szerepet kíván betölteni a nemzetközi biztonsági felépítmény részét képező globális és regionális szervezetekben. • A biztonság összetett és elemei szorosan összefüggnek egymással, ezért a honvédelem ügyét nem lehet a biztonság más területeitől elválasztva, önmagában értelmezni. A biztonsági kihívások kezelése túlnyúlik az egyes szakminisztériumok hatáskörén, ezért összehangolt kormányzati együttműködést kíván meg.

32. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja MŰKÖDÉSI ÉS BIZTONSÁGI KÖRNYEZET • A biztonság nem katonai vetületeinek egyre inkább megnő a fontossága, ez ugyanakkor nem jár együtt a katonai tényezők szerepének csökkenésével. • Magyarország biztonsági környezetét egyszerre jellemzik térségünk és benne az ország stabilitását erősítő és gyengítő folyamatok. A Magyarország közvetlen környezetében megfigyelhető tendenciák a stabilitás irányába mutatnak, ugyanakkor a korábban válságok sújtotta területek biztonsági helyzete továbbra is törékeny. A globális folyamatok hosszú távon nehezen kiszámítható biztonsági környezetet valószínűsítenek, ami a legrosszabb esetben akár megállíthatja vagy vissza is fordíthatja a térségünkben jelenleg tapasztalható pozitív irányú változásokat. Az új típusú, globális méretekben jelentkező kihívások szerepe várhatóan jelentősen felértékelődik közép- és hosszú távon. • A Magyarország, illetve szövetségesei ellen irányuló, hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás veszélye jelenleg elenyésző mértékű, és a jelenlegi folyamatok középtávon is ezt valószínűsítik. Egy nem hagyományos eszközökkel végrehajtott, céljait tekintve korlátozott támadás valószínűsége is igen alacsony, ugyanakkor teljes mértékben nem zárható ki. • Egyre súlyosabb problémát jelent az energiabiztonság kérdése. Növekszik az import-függő fogyasztók száma és a szállítási útvonalak sebezhetősége. Régiónkra különösen is jellemző az energiaforrások beszerzésének nem megfelelő diverzifikáltsága. A globális éghajlat- és környezetváltozás, a környezetszennyezés, a szélsőségesebbé váló időjárás hatásai, a nyersanyag- és természeti erőforrások kimerülése, az egészséges ivóvízhez jutás és a világban egyre súlyosabb formában jelentkező élelmezési gondok várhatóan a konfliktusok fő forrásai, illetve erősítő tényezői lesznek. Számolni kell azzal, hogy növekedhet a természeti és ipari katasztrófák száma és súlyossága.

33. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A MAGYAR HONVÉDSÉG VÁRHATÓ ALKALMAZÁSÁNAK JELLEMZŐI • A haderő bevetésére a lehetséges alkalmazás teljes spektrumában sor kerülhet az alacsony intenzitású műveletektől kezdve a magas intenzitású műveletekig. Annak ellenére, hogy a Magyar Honvédség napjainkban alacsony intenzitású nemzetközi műveletekben vesz részt, középtávon képesnek kell lennie a magas intenzitású műveletek végrehajtására is. A Magyar Honvédség alkalmazására jellemzően válságkezelő műveletekben kerül sor, sok esetben Magyarországtól jelentős távolságra, szélsőséges természeti és éghajlati viszonyok között, nehezen megközelíthető terepen, ahol csupán korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre befogadó nemzeti támogatás. A válságok keze-lése során a hálózatalapú hadviselés, a hírszerzés és a felderítés, a precíziós fegyverek és modern technikai eszközök, a civil-katonai együttműködés, a pszichológiai hadviselés, valamint a különleges rendeltetésű erők széles körű alkalmazása szükséges. • Egyre többször válhat szükségessé a nemzetközi közösség humanitárius célú beavatkozása és segítségnyújtása katonai erő alkalmazásával. A válságok kizárólag katonai erővel nem kezelhetőek, kezelésük összetett civil és katonai erőfeszítést, együttműködést igényel, különös tekintettel az azonos műveleti területen működő katonai és polgári szakemberek egymásra utaltságára. A katonai és a civil erőfeszítések nem választhatóak el élesen egymástól. A műveleti területen nem csupán állami, hanem számos nem állami szereplő is meghatározó módon van jelen. • A nem fegyverrel elkövetett, halálos áldozatot közvetlenül nem követelő, de hatalmas anyagi károkat és káoszt előidézni képes újfajta, aszimmetrikus kihívások miatt bővült a háború és a támadás fogalmainak jelentése. A károkozás mértékétől függően egy nem fegyveres támadás – megítélését tekintve – akár egy fegyveres támadással is egyenértékű lehet. Ilyen fenyegetést jelent elsősorban a kiber hadviselés, amely anyagi kár okozásában és a közrend megzavarásában potenciálját tekintve egyre kevésbé marad el a hagyományos fegyverektől.

34. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A SZÜKSÉGES ERŐFORRÁSOK • Magyarország Kormánya határozatban kötelezte el magát arra, hogy a HM költségvetése a 2013–2015-ös költség-vetési évekre vonatkozóan legalább a 2012. évi tervezett költségvetési támogatásának nominálértékén kerül biztosításra, a 2016-os költségvetési évtől kezdődően pedig a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékpontos növelésével a támogatási főösszeg 2022-re – az európai NATO tagállamok átlagát közelítve – eléri a GDP 1,39%-át. • A Stratégiában foglaltak és különösen egy fenntartható haderő kialakítására irányuló célkitűzés megvalósítása érdekében szükséges, hogy a védelmi költségvetésben már középtávon megvalósuljon a személyi juttatások, a működési és a fejlesztési kiadások 40-30-30 %-os aránya. • A Magyar Honvédség működése szempontjából az anyagi erőforrásokon túlmenően, kritikus jelentőséggel bír, hogy milyen humán erőforrás áll a rendelkezésére. A sajátos közszolgálatot teljesítő, felkészült, motivált és elkötelezett katona a Magyar Honvédség legnagyobb értéke. Megtartását, megfelelő utánpótlását a tárca humánstratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, a humán alrendszerek tervszerű működtetése biztosítja. • Korunk összetett katonai kihívásaira csak olyan haderő képes sikeres választ adni, amelynek állománya magas színvonalú képzésben és kiképzésben részesült, megfelelő fizikai és pszichikai állóképességgel rendelkezik, képes nemzetközi környezetben történő magas színvonalú munkavégzésre, valamint feladatai végrehajtását illetően motivált és elkötelezett. Ehhez a feladatok sikeres végrehajtására felkészítő, a kor követelményeinek megfelelő – közép- és felsőfokú – képzésekre, tanfolyamokra, kiképzések-re, gyakorlatokra, valamint a vezetők kiválasztása érdekében megfelelő kiválasztási rendszerre van szükség. Az átalakuló, vezetői képesség központú tisztképzésnek és az ehhez igazodó altisztképzésnek meg kell teremteniük a közszolgálati pályák közötti át-járhatóság feltételeit.

35. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A MAGYAR HONVÉDSÉG FELADATAI • A Magyar Honvédség alapfeladata – önállóan vagy szövetségi keretek között – Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme. Ehhez szükség van a Magyarországot közvetlenül és közvetve érintő katonai fenyegetések érzékelésére, a megfelelő visszatartó képesség kialakítására, és szükség esetén a katonai fenyegetések kivédésére. • Alapfeladatának ellátásával összefüggésben fontos feladat a szövetséges országok erői részére történő befogadó nemzeti támogatás megszervezése és biztosítása. A Magyar Honvédség további fontos feladata a polgári légi járművek fegyverként történő alkalmazásának megakadályozása. • Magyarország ENSZ-, NATO-, EU-, valamint az EBESZ tagságával járó felelőssége a szövetségesi és egyéb nemzetközi kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, válságkezelési, humanitárius, valamint bizalom- és biztonságerősítő feladatok – teljesítése, amelyben döntő szerep hárul a Magyar Honvédségre. A nemzet-közi kötelezettségek teljesítése hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság – és ezáltal Magyarország biztonságának – erősítéséhez, és egyben növeli az ország nemzetközi tekintélyét. • A Magyar Honvédség közreműködik a természeti és ipari katasztrófák elhárításában, következményeinek felszámolásában, a humanitárius vészhelyzetek kezelésében, valamint szükség esetén részt vesz a polgári hatóságok támogatásában. Ellát tűzszerészeti, valamint egyéb katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokat, továbbá biztosítja egyes kijelölt kritikus infrastruktúra létesítmények őrzését és védelmét.

36. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVEK • A Magyar Honvédségnek olyan képességalapú haderővé kell válnia, mely hatékonyan képes együttműködni a szövetségesekkel, és amelynek szervezetében megtalálható az országvédelmi tervben rögzített valamennyi hadrendi elem és képesség legalább alapképesség szinten. • A biztonsági környezet esetleges romlásával, szövetségi tagságunk figyelembevételével, képesnek kell lenni az ország fegyveres védelméhez szükséges alapképességeknek a nemzetgazdaságból biztosított források igénybevételével történő fejlesztésére. A Magyar Honvédség képességfejlesztését a tárca Védelmi Tervező Rendszerének keretében, a NATO tervezési ciklusának és az EU képességfejlesztési folyamatának figyelembevételével kell tervezni és megvalósítani. • A kihívások sikeres kezelése érdekében a haderő legfontosabb tulajdonságainak a gyorsreagálásnak, a rugalmasságnak, a túlélőképességnek és az interoperabilitásnak kell lennie. Mind a kollektív védelmi kötelezettségek, mind pedig a nemzetközi műveleti szerepvállalások sikeres végrehajtása érdekében erősíteni kell a Magyar Honvédség alkalmazhatósági – telepíthetőségi és fenntarthatósági – képességeit a műveletek teljes spektrumában. • A Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie a műveletek teljes spektrumában törté-nő részvételre. Ennek részeként tudnia kell együttműködni és kapcsolatot tartani a nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, valamint a helyi hatóságokkal és lakossággal. Rendelkeznie kell a műveleti területen folyó kiképzési és mentorálási feladatok végzéséhez szükséges képességekkel. • A Magyar Honvédség egyik célja a hálózatalapú hadviselés feltételeinek megteremtése. Ennek részeként erősíteni kell a Magyar Honvédség kibervédelmét, amihez koncepcionálisan megalapozott rendszabályok kidolgozása, modern eszközök beszerzése, valamint az állomány megfelelő felkészítése és kiképzése szükséges.

37. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja JOGSZABÁLYOK

38. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendeleta honvédelemről és a Magyar Hon-védségről, valamiint a különleges jog-rendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 2011. évi CXIII. törvénya honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről Magyarország Alaptörvénye 2010 • a honvédelmi miniszter feladat- és hatáskörét; • a honvédelem alapjait, a Magyar Honvédség irányításának elveit; • a honvédelmi kötelezett- ségek rendszerét; • a honvédelemben közreműködő szervezeteket, azok feladatait; • a honvédelemirányításá- nak alapelveit • a honvédelemben résztvevő szervezeteket, azok feladatait; • a minisztériumok és kormány- hivatalok honvédelmi tevékeny- ségének területeit; • a Magyar Honvédség feladatait; • a rendkívüli helyzeteket (különleges jogrendet) és bevezetésük rendjét; • a Magyar Honvédségre vonatko- zó részletes szabályokat; • a területi és helyi védelmi igaz- gatás hatásköreit; • a honvédelmi kötelezettségek rendszerét; • a Honvédelmi Tanács megalakításának és műkö- désének alapelveit. • a honvédelmi felkészítés fela- datait, a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális műkö- désének feltételeit. • a rendkívüli időszakokban alkal- mazható különleges intézkedé- seket, és a HT-re vonatkozó sza- bályokat. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja m e g h a t á r o z z á k

39. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Alkotmányos alapelv Alkotmányos alapelv Alkotmányos alapelv Alkotmányos alapelv ”Minden magyar állampolgár köte- les a haza védel- mére”. (XXXI. cikk) ”Rendkívüli állapot idején és az Ország-gyűlés döntése ese-tén megelőző védel-mi helyzetben a ma-gyarországi lakó-hellyel rendelkező, nagykorú magyar ál-lampolgárságú fér-fiak katonai szolgá-latot teljesítenek”. ”A magyarországi la-kóhellyel rendelke-ző, nagykorú magyar állampolgárok szá-mára rendkívüli álla-pot idejére honvé-delmi munkakötele-zettség, bármely idő-szakban polgári vé-delmi kötelezettség írható elő ”. ”A honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében minden-ki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető”. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja ÁLTALÁNOS HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉG

40. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK RENDSZERE VAGYONI SZOLGÁLTATÁS SZEMÉLYES SZOLGÁLAT Anyagi szolgáltatási kötelezettség Gazdasági szolgáltatási kötelezettség Polgári védelmi kötelezettség Had- kötelezettség Honvédelmi munka-kötelezettség Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy (állampolgárságtól függetlenül), Magyarországon működő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (18-40 év)RÁ, MVH (18-65/55 év)RÁ (18-65 év)minden időszak Magyarországterületén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár Magyarországterületén lakóhellyel rendelkező magyar férfi állampolgár Magyarországterületén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár • szolgáltatás teljesítése, igénybevételének tűrése • tevékenységtől való tartózkodás • szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészület • szolgáltatás igénybevétele tervezéséhez szükséges adatközlés • Ha a honvédelem érdeke, a honvédelmi feladatok ellátása más módon nem, vagy nem megfelelő időben, vagy csak aránytalanul nagy ráfor-dítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani: • a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat, • az ország kormányzati és közig-i rendszerének zavartalan működését, • a nemzetgazdaság működőképességét, szükség esetén a működő- képesség helyreállítását, • a fegyveres összeütközések polgári védelmi feladatainak ellátását, • az időszakos egészségügyi feladatok ellátását, • a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátását. Adatszolgál-tatási Bejelenté-si Megjelené-si Szolgála-ti Fegyveres katonai Fegyver nél-küli katonai

41. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A honvédelemben közreműködő szervek A rendvédelmi szervek, amelyek a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön: a) ellátják a honvédelem érdekében meghatározott feladataikat, b) ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét, c) támogatják a Honvédséget egyes feladatainak végrehajtásában, d) részt vesznek a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátásában, e) közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában, f) együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel a honvédelmi feladatok ellátásában. A honvédelemi felkészülés egyes feladatainak ellátásában résztvevő szervek: a) a központi államigazgatási szervek, b) a települési önkormányzatok irányítása alatt álló szervek, c) a bírósági és az ügyészi szervezet, d) az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek, e) az oktatási, kulturális, tudományos intézmények, f) a műsorszóró rádió- és televízióállomások, a nemzeti hírügynökség, g) a közlekedési, szállítási, elektronikus hírközlési, informatikai szervek és a posta szervei, h) a Magyar Nemzeti Bank, i) a közellátást, illetve a közüzemi szolgáltatást végző szervek, továbbá j)továbbáminden olyan szerv, amely jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.

42. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A honvédelemben közreműködő szervek • A honvédelemben közreműködő szervek az ott meghatározott feladataik végrehajtása keretében, működési területükön: • felkészülnek a jogszabályban meghatározott honvédelmi feladataik teljesítésére, • folyamatosan biztosítják a honvédelmi célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is, • gondoskodnak a lakosság fegyveres összeütközések idején történő védelméről, ellátásáról és a nélkülözhetetlen közüzemi szolgáltatások fenntartásáról, • ellátják a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladataikat, • közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén a riasztásában, • teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket, • közreműködnek a különleges jogrend idején kiadott rendeletek és intézkedések végrehajtásában. • A társadalmi szervezetek, egyházak és karitatív szervezetek – önkéntes alapon – a védelmi igazgatás szervei által koordináltan vehetnek részt a honvédelmi feladatok ellátásában.

43. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI ÉS IGAZGATÁSI RENDSZERE

44. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja Az Országgyűlés hatáskörei

45. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja AZ ORSZÁGGYŰLÉS HATÁROZZA MEG: Magyarország biztonság és védelempolitikájának alapelveit94/1998. (XII. 27.) OGY hat. A biztonság és védelempoli-tikai alapelvekben előírt fela-datok végrehajtásának főbb irányait és azok feltételeit A Magyar Honvédség részletes bontású létszámát, főbb haditechnikai eszközeit Rendkívüli állapot idején bevezeti a hadkötelezettséget, megelőző védelmi helyzetben dönt a hadkötelezettség bevezetéséről Biztosítja a Magyar Honvéd-ség működéséhez és fej-lesztéséhez szükséges anyagi forrásokat (az éves költségvetés keretében)

46. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A köztársasági elnők hatáskörei

47. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét Köztársasági elnöki lobogót, csapatzászlót adományoz a katonai szervezeteknek Kinevezi a Honvéd Vezérkar főnökét Gyakorolja a tábornokokkal kap-csolatos egyes személy-ügyi jogköröket Tájékoztatást kérhet az MH működésével kapcsolatos kérdésekben Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

48. KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A Kormány feladatai és hatáskörei

49. A KORMÁNY Magyarország védelmi felkészültségének biztosítása céljából: • meghatározza a honvédelemi miniszter honvédelmi-ágazati irányítási és az MH irányításával, vezetésével kapcsolatos fea-it, • az Országgyűlés elé terjeszti a biztonság- és védelempolitikai alapelvekről szóló határozati javaslatot, • összehangolja a katonai műveletek teljesítésével összefüggő kormányzati feladatokat, • meghatározza a nemzetgazdaság honv-i célú felkészítésének követelményeit, az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapa- citását, az infrastruktúra honv-i célú felkészítésének, fejlesztésének, védelmének állami feladatait dönt a gazdaságmozgós-ról • meghatározza, összehangolja a miniszterek és – az autonóm államigazgatási szervek kivételével – a központi államigazgatási szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek honvédelmi feladatait, • gondoskodik a Kormány békétől eltérő, valamint a Honvédelmi Tanács működésének feltételeiről, • gondoskodik Magyarország honv-i igazgatási szervei által folytatott döntés-előkészítés és döntéshozatal, a Kormány békétől el- térő és a HT működése feltételeinek info-kommunikációs támogatásáról, az ezzel összefüggő minősített információ biztonságos tárolásáról, továbbításáról, gondoskodik a NATO Válságreagálási Rendszerének nemzeti alkalmazásáról, továbbá létrehozza és irányítja a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések rendszerét, • meghatározza a fegyveres összeütközések idõszakában végrehajtandó polgári védelmi felkészítés feladatait • a köz- és a felsõoktatás keretein belül gondoskodik a honvédelmi nevelés programjának végrehajtásáról. • a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó szabályokról, • a Honvédség területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének alapvető követelményekről, • az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokról, továbbá • a Honvédség készenléte fokozásának elrendeléséről.

50. Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja A honvédelmi miniszter A honvédelemért felelős miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi, és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős tagja. • Felelős: • felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért • a Honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, azok végrehajtásának irányításáért. • gyakorolja az ezzel összefüggő azon jogokat, amelyeket az Alap-törvény, vagy törvény nem utal más szerv/személy hatáskörébe. • Ellátja: • a Kormány által meghatározott honvédelmi ágazati irányítási, és a Honvédség irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatokat. • Összhangolja: • a honvédelemben résztvevő szervek honvédelmi feladatokra történő felkészítését és felügyeli tevékenységüket