2015-re javasolt gyorsforgalmi úthálózat

1. M30 M3 M25 M56 M2 Parassapuszta M15 M3 M9 Vác M35 M1 M86 M0 M81 M4 M4 M8 M8 M44 SK A SLO HR YU RO UA M6 M7 M5 M70 M9 M43 M56 2015-rejavasolt gyorsforgalmi úthálózat KASSAfelé V Tornyosnémeti LVOV, KIJEVfelé Tisza POZSONY, PRÁGA felé Miskolc IV Emőd Nyíregyháza BÉCS felé V Polgár Eger Duna Győr Füzesabony Sopron BUDAPEST Debrecen Tatabánya Szombathely Szolnok Székesfehérvár Veszprém GRÁC felé IV Dunaújváros ARAD, KOLOZSVÁRfelé Rábafüzes Kecskemét Zalaegerszeg LJUBJANA, TRIESZT felé Bszgyörgy Békéscsaba Lelle Kiskunfélegyháza Nagykanizsa V ARAD felé Szeged Letenye ZÁGRÁB felé Szekszárd Kaposvár IV V/A Baja Mohács TEMESVÁR, BUKAREST felé Nagylak Röszke Pécs BELGRÁD felé Masz keverőüzemek Helsinki folyosókautópálya autóút épülő autóút V Ilocska X/A SZARAJEVÓ felé V/C

2. 11,5 t tengelyterhelésre méretezett úthálózat fejlesztése

3. ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT 2007. SZEPTEMBER ≤ 120 t/h120 t – 240 t/h≥ 240 t/h ÓRATELJESÍTMÉNY:

4. ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZATÁTALAKÍTÁSA I. ÜTEM2007. DECEMBER ≤ 120 t/h120 t – 240 t/h≥ 240 t/h KEVERŐÜZEM BEZÁRÁSA ÓRATELJESÍTMÉNY:

5. ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZATÁTALAKÍTÁSA II. ÜTEM2008. (2007-es tervezet) ÚJ ≤ 120 t/h120 t – 240 t/h≥ 240 t/h KÖLTÖZÉS KEVERŐÜZEM BEZÁRÁSA ÓRATELJESÍTMÉNY:

6. ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZATÁTALAKÍTÁSA II. ÜTEM2008. (megvalósult) ÚJ ≤ 120 t/h120 t – 240 t/h≥ 240 t/h KÖLTÖZÉS KEVERŐÜZEM BEZÁRÁSA ÓRATELJESÍTMÉNY:

7. ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT ÁTALAKÍTÁSA SORÁN ELADHATÓ GÉPEK (2007-es tervezet) ≤ 120 t/h120 t – 240 t/h≥ 240 t/h ELADÁSRA SZÁNT KEVERŐK ÓRATELJESÍTMÉNY:

8. ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT ÁTALAKÍTÁSA SORÁN ELADHATÓ GÉPEK (2008-as állapot) ÓRATELJESÍTMÉNY: ≤ 120 t/h120 t – 240 t/h≥ 240 t/h ELADOTTKEVERŐK ELADÁSRA SZÁNT KEVERŐK ELADÁS ALATT KEVERŐK

9. ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT2008. október ≤ 120 t/h120 t – 240 t/h≥ 240 t/h AUTÓPÁLYAÉPÍTÉS ÓRATELJESÍTMÉNY:

10. ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZAT2009. január ≤ 120 t/h120 t – 240 t/h≥ 240 t/h KEVERŐÜZEM BEZÁRÁSA ÓRATELJESÍTMÉNY: AUTÓPÁLYAÉPÍTÉS ELADÁSRA SZÁNT KEVERŐK

11. ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZATTERÜLETI LEFEDETTSÉGE 2009. januártól ≤ 120 t/h120 t – 240 t/h≥ 240 t/h 65 KM-ES VONZÁSKÖRZET ÓRATELJESÍTMÉNY:

12. ASZFALTKEVERŐ HÁLÓZATTERÜLETI LEFEDETTSÉGE 2009-TŐL (2007-es tervezet) ≤ 120 t/h120 t – 240 t/h≥ 240 t/h 65 KM-ES VONZÁSKÖRZET ÓRATELJESÍTMÉNY:

13. Útépítő vállalatok gazdasági helyzetének alakulása 2006-2008

14. Útépítő cégek likviditásának alakulása 2006-2008

17. A közbeszerzés és a válság kapcsolata Bankgaranciák mértéke A közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők kötelezően előírják az ajánlattevők részére biztosítékként a teljesítési, jótállási és szavatossági biztosíték vállalását, és egyben meghatározzák e biztosítékok összegét is, mely összegek az ajánlati árhoz viszonyítva igen túlzó mértékűek. A biztosíték bankgarancia formájában történő teljesítésére pedig az ajánlatkérők gyakorlata szerint igen elterjedt a feltétel nélküli bankgarancia megkövetelése, amely már eleve ellentétes a bankgarancia jótállásra, szavatossági helyreállítási költségekre vonatkozó céljával.

18. A közbeszerzés és a válság kapcsolata Pénzügyi alkalmasság feltételei Az ajánlatkérő köteles az ajánlati vagy részvételi felhívásban előírni: Az elmúlt 3 év számviteli jogszabályok szerinti beszámolója benyújtásával annak igazolását, hogy az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye a közbeszerzést megelőző 3 évből legalább 2 évben pozitív volt.

19. A közbeszerzés és a válság kapcsolata A legalább 3 éves számviteli beszámoló benyújtására kötelezés már önmagában is hátrányos, mert kizárja a közbeszerzésből azokat a vállalkozásokat, melyek 3 éven belül alakultak, és tevékenységüket ezen időpontot követően kezdenék meg. Ez az előírás egyértelműen a közbeszerzési alapelvek közül sérti az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvét.

20. A közbeszerzés és a válság kapcsolata A pozitív mérleg szerinti eredmény legalább 2 évben történő elvárása viszont alapvetően kizárja a közbeszerzési eljárásokban való részvételből azon vállalkozásokat, melyek ugyan eredményesen működnek, de esetleges nagyobb saját beruházás, fejlesztés, vagy akár osztalékfizetés miatt a mérleg szerinti eredményük – egyébként a számviteli törvény szerinti rendelkezés miatt – „0” eredményű, amely ugye már nem pozitív, viszont nem is veszteséges a működésük, tehát megállapítható a „társadalmi hasznosságuk”.

21. A közbeszerzés és a válság kapcsolata Anyagi fedezet rendelkezésre állása ajánlatkérői oldalon A közbeszerzési törvény 2009. áprilisi módosítása végre visszaállította azt az előírást, miszerint az ajánlatkérő csak akkor tehet közzé ajánlati felhívást, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet a rendelkezésére áll. Ez az előremutató, a körbetartozások megszűntetését segítő rendelkezés viszont a Kbt. újabb módosításával 2009. november 1. hatállyal hatályon kívül helyezésre került, tehát ezen időponttól kezdődően újra indíthat közbeszerzési eljárást az az ajánlatkérő is, aki nem rendelkezik a szerződés kifizetéséhez szükséges anyagi fedezettel.

22. A közbeszerzés és a válság kapcsolata Kivitelezői nyilvántartás és a közbeszerzés kapcsolata Az Építési törvény és a Kivitelezési kormányrendelet előírja, hogy az építőipari kivitelező kivitelezési tevékenységet csak akkor folytathat, ha az építőipari kivitelezői névjegyzékben szerepel és nyilvántartási számmal rendelkezik. A nyilvántartás nyilvános! Az építőipari kivitelezői nyilvántartás olyan adatokat is tartalmazhat (referenciák, felelős műszaki vezető, szakképzett alkalmazottak), amelyeket az ajánlatkérők alkalmassági megfelelésként írnak elő.

23. A közbeszerzés és a válság kapcsolata Célszerű lenne a nyilvános nyilvántartás adatait felhasználva a közbeszerzési eljárásokat egyszerűsíteni, mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők oldaláról. Amely ajánlattevő rendelkezik olyan építőipari nyilvántartási adatokkal, melyből megállapítható az alkalmassága (referenciák, felelős műszaki vezető, telephely, stb.), ez esetben az adatokat az ajánlatkérő ellenőrizné a közhitelesnek nyilvánított építőipari nyilvántartásból, s nem kellene minden ajánlathoz ezeket a feltételeket igazolni. Ezáltal biztosítható lenne az alkalmassági feltételek előírásának „kordában tartása”, azaz nem lehetne személyre szabott közbeszerzési eljárásokat kiírni.

24. A közbeszerzés és a válság kapcsolata Az irreálisan alacsony – magas ajánlati ár megállapítása Egyetértünk azon megállapítással, hogy az építőipari kivitelezés területén rendkívül negatív hatással van a vállalkozások közti versenyre, valamint a költségvetési bevételekre a kirívóan alacsony árakon felvállalt munka. Ennek ellenére aggályosnak tartjuk a Közbeszerzési rendelet azon rendelkezését, miszerint „az ajánlatkérő a költségvetési kiírást a ....... Kamara által közzétett elektronikus közbeszerzési költségvetési kiírási program segítségével köteles összeállítani.”

25. A közbeszerzés és a válság kapcsolata A hivatkozott költségvetési kiírási program a kivitelező vállalkozások, de az ajánlatkérők előtt is ismeretlen, annak összeállításában kivitelező vállalkozások nem vettek részt, s félő, hogy abban nem is érvényesülnek az egyes kivitelezési alágazatok specialitásai. A közbeszerzési törvény alapelvi és tételes rendelkezéseivel ellentétesnek tartjuk azt a rendelkezést is, hogy az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat köteles megküldeni egy, a közbeszerzési eljárásban egyébként semmilyen pozícióban nem szereplő fél, a Kamara részére értékelésre, amely majd jogosult lesz megállapítani, hogy az adott ajánlat ellenszolgáltatást tartalmazó résszempontja alacsony vagy magas-e. Tisztázatlan a kamarai állásfoglalás szerepe is az ajánlatkérői döntés meghozatala szempontjából.

26. Konklúzió • A válságot befolyásolni nem tudjuk. • Alkalmazkodni próbálunk a kialakult helyzethez. • KÖLTSÉGET KELL CSÖKKENTENI! • Tevékenységek fenntarthatóságát meg kell vizsgálni! • Beruházásokat el kell halasztani! • A szervezetet át kell alakítani! • Az élőmunka költségeit csökkenteni kell! • ELBOCSÁTÁSOK • ÖSSZEVONÁSOK • Stb. • Meg kell hagyni a visszaépülés lehetőségét! • Törzskart meg kell őrizni! • Innovációt nem kell feladni!

27. Az anyag összeállításáért köszönet illeti: Dr. Németh Ágnes Fövényi Gábor