Népességföldrajz :

1. Népességföldrajz: • A társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségi alakulásával, annak időbeli és térbeli változásaival, mozgásaival, életkori, foglalkozási, nemzetiségi, nyelvi, vallási összetételével foglalkozik.

3. A Föld népességszáma: 6 794 520 948 fő (2010. január 5.)

4. A népességszám mutatói: • Természetes szaporodás: az élveszületések és halálozások számának különbsége. Ezeket az adatokat ezrelékben (‰) szokták megadni, ami az 1000 főre jutó értékeket jelenti. • Pl: Ha az ország népessége 18 millió fő, az élveszületések száma 450 ezer fő, a halálozások száma 120 ezer fő, akkor: • természetes szaporodás = 450.000 – 120.000 = 330.000 fő • ezrelékben kifejezve: • élveszületések aránya: 18.000.000 fő 1000‰ • 450.000 fő X‰ • X = 25‰ • az előző mintájára: • halálozások aránya: 6,6‰ • természetes szaporodás: 18,4‰

5. A népességnövekedés fordulópontjai a történelem folyamán • Neolit forradalom (Kr.e. 10000 körül): • mezőgazdasági termelés – állandó települések kialakulása, biztonságosabb megélhetés – a népesség intenzív növekedése • Első demográfiai forradalom (Ipari forradalom XVIII. század közepétől): • iparosodás – javuló életkörülmények, jobb közegészségügyi ellátás – városodás • Második demográfiai forradalom (XX. század közepétől): • fejlődő országok relatív ipari növekedése - életkörülmények, közegészségügyi ellátás viszonylagos javulása

8. A népességnövekedés történelmi szakaszai • Első szakasz : magas születési arány, magas halálozási arány, alacsony várható élettartam, lassú népességnövekedés. (Néhány amazóniai törzs) • Második szakasza :magas születési arány, csökkenő halálozási arány, csökkenő gyermekhalandóság, növekvő várható élettartam, gyorsuló népességnövekedés.A XVIII. sz. II.felétől főleg Ny-Európában. A fejletlen világban még nem érezhető a változás.(nincs) • Harmadik szakasz: a felszabaduló gyarmatokon, fejletlen államokban is javuló körülmények, a járványok megfékezése lecsökkenti a halálozási rátát. A születések száma még mindig magas. XX. sz. II. Felében népességrobbanáshoz vezet. (Afrika) • Negyedik szakasz: csökkenő születési arány, tovább csökkenő halálozási arány, tovább növekvő várható élettartam, mérséklődő népességnövekedés. (Ázsia, Dél-Amerika) • Ötödik szakasz: lassú gyarapodás, születések száma még a halálozások felett, de a társadalom öregszik (Észak-Amerika) • Hatodik szakasz: elöregedő társadalom, alacsony születési arány, növekvő halálozási arány, magas várható élettartam, inkább népességfogyás.

9. jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj Migráció !

10. A gazdasági fejlettség és az életesélyek összefüggései

11. Előrejelzések • Jelenlegi népességnövekedési ráta (1,2%) a jövőben folyamatosan csökken: • 2020 – kb. 1% • 2050 – kb. 0,5% • Jelenlegi tendenciákkal számolva: 2200 – 10 milliárd fő körül stabilizálódik a világ népességszáma • Fejlett és fejlődő országok jelenlegi eltérő népesedési helyzetének konfliktusai – Migráció • Hosszútávon legsúlyosabb problémák: • Öregedés • Szegénység fokozódása

12. Túlnépesedés és népességfogyás kettős problematikája a világon! • „Demográfiai gazdasági paradoxon”: gazdasági szempontból minél több gyermeket vállalhatnának az emberek, annál kevesebb gyermekük lesz (Birg, H. 2005)

13. Indítsd el! • http://www.worldometers.info/world-population/

14. Népsűrűség

15. Elvben a népsűrűség eloszlása a földrajzi szélességtől és az óceánoktól való távolságtól függ egy földrészen (balra). A valóságban azonban sokkal több tényező befolyásolja.A letelepedés szempontjából kedvező és kedvezőtlen területek elhelyezkedése a Földön szinte kirajzolja a földrajzi övezetességi rendszert (jobbra).

16. Népsűrűség: Az 1 km2-re jutó átlagos népességszám (fő/km2) • . • A szárazulatok átlagos népsűrűsége 38-40 fő/km2. • A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik. • A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen: • A népesség 88%-a az északi, 12 %-a a déli félgömbön él. • Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek. • Az egyenlőtlen megoszlás okai : • földrajzi tényezők: az Óvilág kontinensei közötti szárazföldi kapcsolat, az Újvilág óceánokkal való elszigeteltsége az Óvilágtól • történelmi tényezők: az emberiség kialakulásának és az első civilizációk megjelenésének színtere az Óvilág

17. A legsűrűbben lakott területek: • tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt) • folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt) • A legsűrűbben lakott ország: Bangladesh (760 fő/km2), (Monaco – 16667 fő/km2) • A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km2) • A legritkábban lakott területek: • sarkköri területek • sivatagi területek • esőerdők • magashegységek ( az emberiség 80%-a 500 m-nél alacsonyabban él) • A legritkábban lakott ország: Mongólia (1fő/km2) • A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3fő/km2)

18. A világ népességtömörülései: • Ázsiai kettős góc: Kelet-Kína, Korea, Japán • India, Bangladesh, Indonézia • Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa) • Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke) • Ezek átlagos népsűrűsége 250-300 fő/km2, de Ázsiában helyenként 1000 fő/km2 is előfordulhat.

19. A népesség mozgásai: • Egy adott terület népességét a természetes szaporodás, a bevándorlás (immigráció) és a kivándorlás (emigráció) szabályozza. Tényleges szaporodás • A népesség vándorlása (migráció) a népesség területi elhelyezkedésének megváltozásával jár. • A vándorlások társadalmi szerepe általában a kiegyenlítésre való törekvés.

20. kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások • országok közötti vándorlások • országon belüli népességmozgások Gyűjts 3-3 példát!

21. A népesség összetétele • Kor és nem szerinti összetétel • gyerekkorúak: 0-15 év • felnőtt korúak (kereső korúak = munkaképes korúak): 15-64 év • idősek: 65 év felett • A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázolják: • A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek.

23. Növekvő népesség korfája • széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa.A fiatal korcsoportok magas (40-50%), az idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi. A legszegényebb, mezőgazdasági jellegű országokra jellemző, ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam (pl: India, Kína, számos afrikai ország).

24. Stagnáló népesség korfája • méhkas alakú, a fiatalok (gyermekkorúak: 20-25%) és a középkorúak aránya magas és közel azonos, csak az idősebb korosztályoknál (10-15%) keskenyedik el a korfa. Egyenletesen nő a népesség száma és várható élettartama (pl. USA, Ausztrália).

25. Fogyó népesség korfája • keskeny alapú, fölfelé kissé szélesedő korfa.A fiatalok aránya csökken (gyermekkorúak: 15-20%), a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő (15-20%), eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken (pl. Svájc, Dánia, Németország, Olaszország, Magyarország).

26. A születéskor várható élettartam • A világnépesség egészét tekintve nő. • A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. • A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira 900-1150 nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik.

28. Foglalkozási szerkezet • A felnőtt népesség munkát vállaló részét aktív kereső népességnek nevezzük. Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő országokban 30-40%. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. Ez a megoszlás szoros kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel. • A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. A szektorok közötti megoszlás iránya: mezőgazdaság  ipar  harmadik (tercier) szektor. Ezt a jelenséget foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.

29. A mezőgazdaság (első vagy primer szektor: növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, erdő- és vadgazdálkodás) a világ legrégebbi ágazata. Néhány évszázada még majdnem mindenki ebben a gazdasági ágban dolgozott. Az aktív népességnek ma is közel felét foglalkoztatja a világon, de az eltérések igen erőteljesek. Legtöbben a fejlődő országok lakói közül dolgoznak a mezőgazdaságban.

30. Az ipar (második vagy szekunder szektor: bányászat, feldolgozó- és építőipar) ma a világ népességének kb. 25%-át foglalkoztatja. Az ipari forradalom teremtette munkafeltételek hatására a mezőgazdaságból egyre erőteljesebben áramlott át a munkaerő ebbe az ágazatba. A fejlődő országok egy részében most zajlik ez a folyamat.

31. A napjainkban lejátszódó tudományos-informatikai „forradalom” hatására a fejlett országokban az iparban dolgozók aránya is csökken, és az egyre dinamikusabban fejlődő szolgáltatások (harmadik vagy tercier ágazat) veszik át a munkaerőt.

32. A kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek alkotják a negyedik (kvaterner)szektort.

33. Emberfajták (nagyrasszok) • Az egész emberiség egy fajhoz tartozik (Homo sapiens). Az emberiség döntő többsége három nagyrasszba sorolható be: europid, mongolid, negrid. Ezek földrajzi elkülönülésével, keveredésével sok altípus és átmeneti típus alakult ki. • Jelentősebb elterjedési területeik: • europid (a világnépesség kb. fele): eredetileg: Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia • később: Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland • mongolid (a világnépesség kb. 1/3-a): eredetileg: Ázsia, Délkelet-ázsiai szigetvilág • később: Amerika • negrid (a világnépesség kb. 1/10-e): eredetileg: Afrika Szaharától délre eső területei • később: Észak-Amerika.

36. Nyelvek – világnyelvek Földünk lakói megközelítően 3000 féle nyelven beszélnek, s ezeken belül még több ezer nyelvjárást használnak. Közülük a 16 legelterjedtebb nyelven a világnépesség 60%-a beszél. Az ENSZ hivatalos nyelvei: az angol, a spanyol, a francia , az arab, a kínai és az orosz nyelv. Azokat a nyelveket, amelyeket sokan beszélik, világnyelveknek nevezzük. A nyelveket rokonságuk szerint nyelvcsaládokba soroljuk. A legelterjedtebb az indoeurópai nyelvcsalád, amelyhez tartozó nyelvek csaknem minden kontinensen elterjedtek. A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik, amely nyelvcsalád nyelvét kb. 25 millióan beszélik

37. A legtöbb hívőt tömörítő nagy világvallások: a keresztény, az iszlám, a mohamedán, a buddhista és a hindu.

38. Nemzet, nemzetiség, etnikum • Nemzetnek az állampolgárok történelmileg kialakult tartós, politikai-gazdasági közösségét nevezzük, amit a közös terület, a gazdaság, a kultúra, a nyelv, a történelmi múlt és az államszerkezet köt össze. • Nemzetiség (nemzeti kisebbség) egy adott államban élő, de nem a többségi nemzethez tartozó közösség. Nyelvük, kultúrájuk, közös történelmi múltjuk kapcsolja őket egybe. • A nemzetiség létrejöhet pl. az államhatárok változásával, kivándorlással, egyes nemzetek kialakulásával párhuzamosan vagy annak részeként is. Az államhatárok változása eredményezte , hogy a hazánkkal szomszédos országokban élő magyarság (kb. 3,5 millió fő) Európa legnagyobb létszámú nemzeti kisebbsége – az oroszokat nem számítva. Ugyancsak a határváltozások miatt vannak Közép-Európában német, lengyel kisebbségek is. A Szovjetunió megszűnése után szintén nagy létszámú orosz került a mai Oroszország határain kívülre. • Etnikum az összetartozás tudatával bíró népcsoport, amelynek kulturális vonásai (nyelv, hagyományok) viszonylag állandóak, s megkülönböztetik őket más népektől, népcsoportoktól. Nincs feltétlenül önálló országuk, pl. ide tartoznak az Európában élő romák.