Az int ézmények szerepe a gazdasági rendszerekben

1. Az intézmények szerepe a gazdasági rendszerekben Ing. Dudás Tamás, PhD.

2. Intézmények az alábbiak? • Szlovák nemzeti bank • Házasság • Adórendszer • General Motors • Selye János egyetem • Család • Magántulajdon • Az Amerikai Kongesszus

3. Intézmények – egyszerűsített definíció Az emberek magatartását befolyásoló szabályok

4. Miért van szükség intézményekre? • Az ember – homo oeconomicus • Hogyan tudnak az emberek együttműködni egymással??? • Mikroökonóomia – az összehangolást „láthatatlan kéz” végzi el • Intézményi közgazdaságtan – ott folytatja a vizsgálatokat ahol a mikroökonómia abbahagyja (csak a modern kapitalista rendszert lehet vizsgálni)

5. Együttműködés és konfliktus • Önérdek érvényesítése – nem jelent másokon való keresztülgázolást sem rosszindulatot • Az önérdek a „hidegfejű racionalitást” testesíti meg, a gazdasági szereplők mások irányában semlegesen viselkednek és csak önmagukkal vannak elfoglalva • A mai modern gazdaságban ez a viselkedés a domináns, de nem kizárólagos (előfordul még jóindulatú és rosszindulatú viselkedés)

6. Miért működnek együtt önérdekű gazdasági szereplők? • Rousseau, Hobbes, Spinoza – társadalmi szerződés elmélete – szabad emberek önakaratukból szerveződtek társadalomba belátva a tömörülés ésszerűségét • AdamSmith – a kooperációból gazdasági előnyök származnak • Az önérdek érvényesítésekor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a gazdasági szereplők nem egyedül vannak

7. Két farmer modell (fogoly dilemmája helyzet) • Két farmer ugyanarra a piacra termel búzát • A - farmernek önérdekénél fogva célja a búzatermelés növelése • B – farmer is hasonlóan gondolkodik • A piacra beömlő többletbúza viszont lenyomhatja az árakat, így lehetséges hogy egyiküknek sem sikerül többlet bevételre szert tennie • Mindét farmer valódi érdeke tehát, hogy NE termeljenek többletet (függőség alakul ki)

8. Van e kiút az előnytelen helyzetből? • Ha a farmerek ritkán kerülnek a felvázolt szituációba, akkor bizalmatlanok lesznek egymással szemben • Ha azonban sok éven keresztül játszák a játékot, akkor megtanulják, hogy önös érdekeiket jobban követhetik a KOOPERÁCIÓ útjára lépve • Mindig megmarad viszont a megegyzéstől való eltérésre kísértés (a csaló jelentős előnyhöz jut) • Mi van viszont akkor, ha nagy a játékban szereplők száma??

9. Közlegelők tragédiája – Tragedy of commons • Garett Hardin klasszikus cikkjében 1968-ban írta le ezt a problémát • A gazdák közös legelőre hajtják ki a teheneiket...ha valamelyik gazda önérdekének megfelelően több tehenet hajt ki a legelőre, akkor plussz nyereséget könyvel el, de a legelő állapota kicsit romlik • Az egyre növekvő legeltetés (mindenki az önérdeket nézi) végül a legelő leépüléséhez vezet

10. Közlegelők tragédiája – Tragedyofcommons • 10 gazda – minden gazda 1 tehén • Egy tehén 1000 Kg-t gyarapodik • Összgyarapodás 10 000 Kg • Az egyik gazda 2 tehenet hajt ki a legelőre • Egy tehén már csak 900 Kg-t gyarapodik • A gazda nyeresége – 800 Kg • Az többiek vesztesége – 900 Kg

11. Közlegelők tragédiája – Tragedyofcommons • Ha minden ember angyal lenne, nem volna szükség kormányra. (James Madison) • A való életben azonban elég egy „bukott angyal”, hogy létrejöjjön a közlegelők tragédiája • A „bukott angyal” nagy nyereségre tesz szert a többi angyallal szemben, akik fokozatosan felhagynak az angyali viselkedéssel, hogy szintén nyereségre tegyenek szert

12. Van megoldás? • Kolluzív szerződés – megegyezés arra vonatkozóan, hogy elkerüljük a valamennyi fél számára kockázatos vesengést. Az egyezséget megszegőket szankciókkal sújtjúk. • Erőszakos kooperáció – előbb vagy utóbb kielemelkednek olyan intézmények, melyek a „köz” érdekeit képviselik a dezertőrökkel szemben – ma a legelfogadottabb intézmény erre a célra az ÁLLAM

13. Az intézmények pontosabb meghatározása • Az intézmények a gazdasági és társadalmi életben érvényesülő társadalmilag is szentesített szabályok, szokások, magatartási elvek és normák • Az intézmények formális szabályok és informális kötöttségek amelyek magukban foglalják betartásuk kényszerét • Az intézmények meghatározó eleme az ismétlődés

14. Intézmény vs. szervezet • Intézmény – magatartást irányító norma • Szervezet – azonos célokkal rendelkező egyének csoportosulása • A szervezet képes elrendelni a kötelező magatartást vagy cselekedetet, az intézmény nem feltétlenül

15. Intézmény és szervezet közötti különbség Offe szerint • A szervezeti kötelezettségek diadikusak, az intézményi szabályok pedig triadikusak, azaz kívülállók alapozzák meg és kényszerítik ki, olyanok, akik nem vesznek részt magában az intézményesített interakcióban • A szervezetekben a kötelességek alárendelődnek a szándékolt következményeknek, az intézmény esetében ilyen alárendelődés nincs

16. Intézmény és szervezet közötti különbség Offe szerint • Ha egy szervezet sorozatosan kudarcot vall, akkor ez általában megpecsételi sorsát és megszűnik • Az intézmény azonban túlélheti megvalósulásának számtalan kudarcát • Például a házasság intézményi mintáját nem befolyásolja a számtalan rossz házasság példája

17. Az intézmények stabilitása • Az intézmények általában hosszú ideig fennmaradó társadalmi jelenségek • Az intézmények stabilitását az azonos reprodukció (Offe) folyamata magyarázza. Az egyes generációk átmentik az intézményeket a következő generációkra • A stabilitás ára viszont a merevség – sok intézmény még akkor is fennmarad, amikor az általuk szabályozott viszonyok már lényegesen megváltoztak

18. Kettős kontingencia • Kontingencia – véletlenszerűség • Az azonos reprodukció nem korlátlan, hanem ún. kettős kontingeniának van alávetve • A társadalomban élő egyéneknek 2 kérdésre kell folyamatosan válaszolniuk: • Az A vagy a B szabályból kell-e kiindulni? • Bármelyik szabály esetén, be kell-e tartani azt, vagy meg kell szegni? • Az intézmények stabilitását a megváltoztatásuk szabályozása is biztosíthatja

19. Hogyan születnek az intézmények? • Spontán - pl. számrendszer, család ... • Tervezetten – adórendszer, nemzetközi könyvelési normák, vizsgaszabályzat

20. Intézményi hiszterézis • Az egyének választási lehetőségeit a fennálló intézmények határozzák meg • A gazdasági szereplők viszont lázadnak a nekik nem tetsző intézmények ellen és ellenállásukkal lassan aláássák azokat – ezt nevezzük intézményi hiszterézisnek