EMU Közgyűlés és konferencia

1. EMU Közgyűlés és konferencia “Zeneoktatás a skandináv országokban” 2006.11.14

2. ZENEOKTATÁS ÉS POLITIKA • A zeneoktatás értéke, tartalma és célja politikai kompromisszum eredménye. Ezért az oktatás értéke és célja nem semleges, politikai értékekhez és célokhoz kapcsolódik.

3. Egyenlőség a zeneoktatásban • Az egyenlőség a zeneoktatásban a következőket foglalja magába: • mindenkinek, aki szeretné, kellene hogy legyen joga és lehetősége a zeneoktatásban való részvételhez • joga a szakszerű oktatáshoz • joga a neki megfelelő oktatáshoz (fogyatékos tanulók stb.) • egyéni jogai és kötelességei az intézmény és a társadalom elvárásaival kapcsolatban.

4. Alapvető jog vagy elitizmus • A zeneoktatáshoz való jogot gyakran tekintették alapvető emberi jognak • vita folyt arról, vajon az iskolán kívüli zeneoktatás alapvető jog-e • milyen mértékben kellene az államnak támogatnia az iskolán kívüli zeneoktatást, és mennyiben vállalja az egyén a költségeket a zenéért mint hobbiért. • A kérdést, hogy az iskolán kívüli zeneoktatás alapvető jog-e, a különböző skandináv országok másképp látják a gazdasái és politikai hagyományaiknak köszönhetően.

5. A ZENEOKTATÁS ÉRTÉKEI, AZ INSTRUKCIÓK TARTALMA ÉS CÉLJA • A zeneiskolák tevékenységét irányítja: • törvényhozás (törvények, statútumok, javaslatok) • támogatás • társadalmi értékek • társadalmi változások • a művészeti oktatás hagyományai • tanárképzés • megbecsülés (belső és külső értékelés) • szülők és diákok

6. Dánia - Minden önkormányzatnak kell zeneiskola - Oktatással kapcsolatos irányvonalak - Oktatási kézikönyv Finnország - Támogatás és engedélyek az oktatási minisztériumon keresztül intézett oktatásnak. - Nemzeti tanterv a Nemzeti Oktatási Testülettől - Vizsga- és értékelési javaslatok a Finn Zeneiskolák Szövetségétől Izland - Törvénykezés a zeneiskola alapításáról. - Nemzetileg egységesített vizsgarendszer. Norvégia - Az oktatási törvény kimondja, hogy minden önkormányzatnak kell zeneiskola - A tanács kiadott egy programtervet, amely leírja az alaptantárgyakat a zene- és művészeti iskolákban. Svédország - Nincs törvénykezés a zene és művészeti iskolák alapításáról Svédországban. Törvényhozás

7. Dánia - az állam a fizetések 25%-át fedezi - Tandíj nem több mint 33% - Önkormányzat 42% Finnország - Állami fedezet több mint 50% - Tandíj 17%-ot fedez - Önkormányzat 33%-ot - Átlagos tandíj 400 € Izland - Önkormányzat 80%-ot - Tandíjak 20% - Átlagos tandíj 450 € Norvégia - Önkormányzat - Átlagos tandíj 300 € Svédország - Önkormányzat 82% - Tandíj 18% - Átlagos tandíj 130 € Támogatás

8. Dánia - Zeneiskolák helyi alapítása - Nyitva a társadalom előtt - Demokratikus testületek - Minőségi és együttműködési profil Finnország - Nemzeti kulturális identitás - Kultúra erős állami támogatása - Skandináv jóléti társadalom ideológiája Izland - Erős pozíció a társadalomban - Diákok 10%-a 21 évesnél idősebb - A diákok az iskolai órákon belül kapják az órát. Norvégia - Nyitva mindenki előtt - Alacsony tandíjak - Külön felelősségvállalás a tehetségekért - Kombinált pozícióra képesített tanárok Svédország - Pozitív szabaidős tevékenység fiataloknak - Fontos része a helyi zenei életnek - A zenei és művészeti iskolák a nyolcvanas években indultak. Társadalmi értékek

9. Dánia - Csatornaváltó kultúra - Kevesebb zeneiskola - Több kulturális iskola - Nagyobb és tehetségközpontú zeneiskolák Finnország - Gazdasági fejlődés - Kevesebb adó, több költség - Új technológia - A multikulturális társadalom Izland - Több magánzeneiskola - Több külföldi tanár Izlandon Norvégia - Új technológia - A multikulturális társadalom - Média és kereskedelmi kultúra - fiútanulók csökkenő száma Svédország - Együttműködés az iskolákkal - Együttműködés más művészetekkel - Diákok befolyása - Fogyatékos gyerekek - Kormány nagyobb szerepe - Új technológia Változások a társadalomban

10. A ZENEOKTATÁS ÉRTÉKEI “ A zeneoktatás hajója sok elvárás és kívánság hullámán ring”. “ A skandináv országok különböznek a zeneiskolák tevékenységére és értékére kifejtett hatásukat, valamint az elvárásokat illetően. “

11. Külső és belső irányítás Ha a zeneiskolákban nincs külső irányítás (Nemzeti tanterv és vizsgarendszer), a belső irányítás (tanárok szerepe stb.) játszik nagyobb szerepet. Az értékek és attitűdök folyamatosan változnak. Ha változik a külső és belső irányítás egyensúly, új irányítási mechanizmus jön létre. A szabadság fogalma mindig viszonylagos!

12. Pozitív és negatív állami irányítás • Pozitív irányítás • Az állam megteremti a zeneoktatás feltételeit • Az állampolgároknak egyforma lehetőségük van a zenetanulásra • rengeteg pozitív irányítás a skandináv országokban • Negatív irányítás • Az állam ellenőrzi a zeneiskolák tevékenységét és az oktatásszervezés szabadságát • Az egyéni kívánságokat nem teljesítik

13. AZ ÁLLAMI ÉS A HELYI SZINT A zeneiskolák alapítása biztosabb alapokon nyugszik, mint azokban az országokban, ahol a fő felelősség az államé. Ha nincs elég kormánytámogatás, nő a helyi viták és politika szerepe a zeneoktatás tartalmának és értékeinek meghatározásában. A politikai kérdés az, milyen mértékben irányítja a zeneoktatást a zene saját értéke, és mennyiben a társadalmi értékek és haszon.

14. Zene saját értéke: - Zeneoktatás művészi céljai - Nemzeti zenei élet elősegítése - Nyugati zene hagyományainak folytatása - Professzionalizmus Alapelvek: - Felvétel vizsgákon keresztül - Tantervvel és/vagy vizsgarendszerrel irányított tanulmányok - Egyéni órák hosszabb időtartama - Magas zenei színvonal megcélozása - Előkészítő tanulmányok a szakmai továbbtanuláshoz Zene saját értékei

15. Társadalmi értékek: - Társadalmi készségek - A társadalom aktív tagjává válni - Társadalmi kiközösítés megakadályozása - Integrálás a társadalomba - Megelőző egészséggondozás Alapelvek: - Zeneoktatás mindenkinek - Diák szabadsága - Közelítés az általános iskolai zeneoktatáshoz - Csoportos oktatás - Egyéni órák rövidek Társadalmi értékek

16. A zene saját értéke és a társadalmi értékek A fent említett kategóriákat ritkán vagy soha nem valósítják meg úgy, ahogy vannak. Minden rendszerben, vannak közös értékek is, mint a tehetség segítése, a gyermek holisztikus személyiségének fejlesztése és a jó amatőr zenészek képzése. Sorbanállás a zeneiskolákhoz és a nyomás, hogy a tandíjat emeljék, minden skandináv országban létezik.

17. Kihívások a skandináv országoknak • Ideológiák és pénzügyi realitás • zene minden ideológiáért és célorientált zeneoktatás • Zene saját értéke és társadalmi értékek • Diákok jogai és szabadsága • Klasszikus zene és ritmikus zene • Szimfónikus zenekarok jövője • Gyerekek szabadidejének versenye • Zeneoktatás az információs és média társadalomban

18. Végül Hogy képesek legyünk nemzetközileg együttműködni és tanulni egymástól, az EMU-nak toleranciára és megértésre van szüksége az európai országok történelmével, politikájával, támogatási rendszereivel, törvénykezésével és társadalmi értékeivel kapcsolatban. Folytatjuk Budapesten?