A karbantartási rendszer felépítése

1. A karbantartási rendszer felépítése dr. Péczely György A.A. Stádium Kft.

2. Ez az előadás • Kötöttebb, kevésbé polemizáló • Van egy többé kevésbé kiforrott, de egységes szemlélet, ami alkalmazható egy atomerőműben, egy vízműnél vagy éppen a tömegétkeztetésben • Az előadás erről szól, ezt mutatja be

3. Érintett elemek • Szakmai tartalom meghatározása • A tartalomból eredő keretek-részrendszerek sorra vétele – főleg említés szinten

4. Hol kezdjük el enni az elefántot? • Melyik berendezések? • Mely elemek? • Milyen rendezőelvek? • (Egységes rendszer?)

5. 1. Melyik berendezéseket? • Mire terjedjen ki az új karbantartási rendszer? • Mi az, ami fontos, és mi az, ami nem? • Hasra ütés • Bocsánat! Jó műszaki becslés • IRD módszer • (Mi az az IRD és miért foglalkozott ezzel a kérdéssel?) • J, KF, F, NF, RF skálázás • Becslés szerint megállapítva • RCM módszer • (Mi az az RCM és miért foglalkozott ezzel a kérdéssel?) • Magja az RCM elemzés

6. RCM elemzés – szánjunk rá egy kis időt! • Hét lépésből áll: • Berendezés kiválasztása (egy listáról) • A berendezés funkciói és a funkciók definiálása • Milyen módon sérülhetnek a funkciók? • Mi okozhatja a funkciók sérülését? • Milyen lehetséges következményei vannak a sérülésnek? • Döntés, teszünk-e ellene • Megvalósítási terv • (+1 megvalósítás – visszacsatolás – folyamatos fejlesztés)

7. RCM piramis

8. RCM - a minden rendszere • Mindenre gondol • Még mielőtt bekövetkezne • Brad Pitt – avagy pl. csővezeték: • Az igazgató ajtaja előtt • A ti üzemetekben és a végeselem módszer • Egy szivattyú RCM elemzése 4…6 óra • Két egyforma szivattyú is 4…6 óra?

9. A FV rendszer • A kialakítás története • A rendszer magyarázata • Elvileg az IRD és az RCM módszer továbbfejlesztett keveréke • De hol van Brad Pitt?

10. Tehát • Berendezések listája • Berendezések leválogatása • A nem fontos egységek • Hibáig üzemelés, DE • Érzékszervi diagnosztika • Ütemezett gondozás – bemérés – takarítás (a mérték és gyakoriság józan ész alapú döntés kérdése) • „Letudtuk” az egységek 70…90 %-át

11. A folytatás • Maradjunk a szivattyús példánál! • Gépalap • Villamos motor • Tengelykapcsoló • Szivattyú • Csővezetékek • Műszerezés • Szabályozó rendszer • Ugyanaz a karbantartási taktika? • Nyilvánvalóan nem

12. A következő lépés tehát • …a berendezés elemekre bontás • Mi az a berendezés elem? • Milyen elvek szerint történik a felbontás? • Pl. egy rádiótelefon • TPM megközelítések • mechanikus, villamos,… • Funkciók szerinti • Inkább túlzó legyen, mintsem később kiderüljön: erre nem gondoltam…

13. Még mindig túl nagy az elefánt • Szükség lesz valami RCM elemzés szerűségre, de a falat még mindig túl nagy • Jön a második szűkítő lépés • Karbantartási szempontból egyforma súlya van minden elemnek? • Nyilvánvalóan nem • Hasra ütés? • IRD módszer? • Több kell

14. Kritikusság becslés • Milyen következménye lehet egy hibának? • Nem RCM mélységben, • …hanem inkább becslés, józan ész, tapasztalat alapján (TPM stílus) • Az elemzést • néhány tipikus kategória felállításával • és a kategóriákon belüli súlyossági osztály meghatározásával megkönnyítjük • Két fő kategória csoport: • Gazdasági következmények • Biztonsági következmények • Minden kategória csoporton belüli osztály kap egy pontszámot (általában 1-3 és 1-10 között) • Létezik-e egységes, mindenütt alkalmazható pontozás?

15. Kritikusság becslés • Van egy másik nagyon fontos további szempont: a hiba bekövetkezési valószínűsége • Elméleti megközelítés: hibastatisztikák • Gyakorlati megközelítés: az emlékezet • Ere a szempontra is születik egy osztályozás • Megbízhatósági vagy megbízhatatlansági pont • A Következmény és a Megbízhatósági érték összeszorzása adja a kritikussági pontot

17. A vonatkozó klasszikus RCM ábra

18. A folytatás • (A lépés egyik célja az elefánt csökkentése volt – elemzéses alapon) • Jön egy hasra ütés • A felső 30 %-kal folytatjuk • A többit visszasoroljuk az előző kategóriákba: • Ütemezett gondozás – bemérés – takarítás (a mérték és gyakoriság józan ész alapú döntés kérdése) • „Marad” a 30 % 30 %-a • (Dekantálás) • A maradékkal (kb. 10 %, „nincs mese” foglalkozni kell

19. RCM? ERCM! • Az RCM elemzés még mindig túl erős (munkaigényes) lenne, illetve bizonyos elemzésekkel – ha RCM szempontból felületesen is – de végeztünk • Itt már a karbantartási mix kialakítása a cél

20. Az ERCM elemzés logikája

21. A karbantartási mix változása

22. A vonatkozó „hogyan alakítsuk át a karbantartást?” ábrák

24. Ütemezés • Jellemzően az m – (1) – 6 – 12 – 24 – 48 hetes rendszert használjuk • Melléktermék: a 4-ről 6 hétre áttérés jellemzően semmi gondot nem okoz, azaz jelentősen csökkenti a túlkarbantartást

25. Mit jelent ennek a megvalósítása? • Nagyságrenddel kevesebb váratlan hiba • Kevesebb kellemetlen helyzet • Nagyobb elismertség • Felszabaduló karbantartási erőforrások • A termelők nagyobb mértékű bevonása • A megelőzés olcsóbb (kevésbé erőforrás igényes)

26. Ezzel kész a karbantartási rendszer megtervezése? A stratégia? • Természetesen nem! • Szervezet • IT • Anyaggazdálkodás • Mérőszámok és mérőszám alapú tevékenység szabályozás • Vezetési kérdések • A karbantartás újratervezése • Stb.

27. A pókháló (radar diagram)

28. A radardiagram kiépítéséhez • Kb. 30 oldalas szempontrendszer • Ha ez elkészül és ismeretesek az erőforrások, akkor lehet a fejlesztéseket reálisan és védhetően (indokoltan) tervezni

29. Jelenleg • Nem csak elmélet: • Több TPM projektünk alkalmazza ezt a rendszert – sikerrel • Több errefelé halad • Némelyik haladhatna gyorsabban… • Több olyan projektünk van, ami csak erről a folyamatról szól • Minden út Rómába vezet

30. Összefoglalva • Eszközlista • A fontos eszközök kiválasztása • Berendezéselem lista • A fontos elemek kiválasztása • Karbantartási mix meghatározása • Ütemezés • Erőforrás allokáció • Karbantartási stratégiába illesztve

31. Köszönöm a figyelmet!