Mit lehet és mit nem?

1. Mit lehet és mit nem? Timár János

2. A szabályozó az „általános” gyermekből indul ki, ugyanakkor konkrét, megfogható érték,- érdeksérelem mentén működik A konkrét gyerek a konkrét élettér mentén igényel segítséget: • család • iskolai oktatás • médianevelés más eszközökkel

3. 5/A. § (1) A műsorszolgáltató - a műsorelőzetes, a hírműsorszám, az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, a sportműsorszám, valamint a reklám kivételével - valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően az 5/B. § szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja. • (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető. • (3) Időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, sportműsorszám, illetve reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének - előre láthatóan - nem lenne helye.

6. A „megrázó” hírek hossza növekszik: 2003 – 56 másodperc 2005 – 73 másodperc 2007 – 68 másodperc

7. Tendencia, hogy viszonylag előkelő helyet kap a hírműsorban – az erőszakos elemeket tartalmazó közlések fele az első tíz hírben szerepel • Az ilyen közlések egyötöde a head-lineban szerepel (MTV-1 – minden negyedik) A közlések fele „céltudatos” erőszak, fele „történés”

8. A szabályozás alapvető célja a hozzáférés korlátozása. • Időbeni elhelyezés • Tartalom tiltása • Technikai eszközök • A környezet informálása

10. I. kategória • nem tartalmazhat olyan mértékben félelmet és támadó indulatot keltő jelenetet, amelyet a 12 év alatti gyermek még nem képes feldolgozni, • nem közvetíthet olyan magatartásmintákat, amelyeken keresztül az erőszak kritika nélkül jelenik meg, és amelyet a gyermek nem képes fikcióként értelmezni.

11. II. Kategória • Fontos, hogy a főhős által alkalmazott erőszak, akivel a néző azonosul, erkölcsileg igazolható legyen. • A műsorszámok besorolásánál irányadó szempont, hogy az egyes, erőszakot tartalmazó jelenetek - az előfordulás és az ábrázolás módját tekintve - visszafogottak legyenek az erőszakkal szembeni magatartásbeli elfásulás elkerülése érdekében.

12. III. kategória Nem megengedhetők az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelibb kontextusban, amelynek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, sokkal inkább a befogadó élettapasztalataitól függ. Mindenekelőtt a társadalmilag káros üzenetek közvetítése jelent e korosztály szempontjából gondot, így például azok a műsorszámok, amelyekben dicsőítik az erőszakot.

13. IV. kategória • az előfordulás gyakoriságát tekintve: az erőszak halmozottan van jelen, • az erőszak intenzitását tekintve: durva, brutális, • az ábrázolás módját tekintve: az erőszak részletező, elnyújtott, realisztikus vagy naturális, • a közvetített üzenet ártalmasságának mértéke.

14. V. kategória • ha az erőszaknak, mint sikeres cselekvési stratégiának viszonylagossága a műsorszám kontextusában elégtelenül jelenik meg; • ha az erőszak olyan koncentráltan van jelen, hogy a konfliktusmegoldás eszközeként alkalmazott erőszak problematikus volta nem kap elégséges hangsúlyt; • ha az erőszakos cselekmény ábrázolása oly mértékben megrövidített, hogy például az áldozatra gyakorolt hatás, következmény elhallgatásra kerül.

15. Példák a szankcionált filmek ismételt sugárzására

18. 2007-ben a második leggyakrabban észlelt törvénysértés volt a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályok megsértése Reklám – 163 eset Besorolás – 138 eset

21. Korhatári kategóriák újragondolása: 0 -12 korosztály finomítása alsó kategória időbeni korlátozása (pl. Németországban a 12-es kategória este 20 óra után)

22. Ofcom (Egyesült Királyság) A 12 éves korosztály internetezésre fordított ideje már kétharmada a tévénézésre fordított időnek! Mit hiányolnak a szabadidős tevékenységben? a televíziót 5-7 évesek 66% 12-15 évesek 27%

23. Egységes szemléletű kategóriarendszer filmek, televíziók, videó-dvd, játékok Egységes szemléletű állami kontroll Önszabályozás és társszabályozás Iparág bevonása