250 likes | 446 Views
AZ ÉLET FORRÁSA. - A VÍZ -. "Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged,megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." (Saint-Exupéry). 1. A víz előfordulása és jelentősége.
E N D
AZ ÉLET FORRÁSA - A VÍZ -
"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged,megízlelnek,anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." (Saint-Exupéry)
1. A víz előfordulása és jelentősége A víz a hidrogén és az oxigénvegyülete, képlete: H2O. Másképpen dihidrogén-monoxid. Fagyáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotbanjégnek, gáz halmazállapotban gőznek nevezik. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sósvíz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.
A víz érrendszerként hálózza be a földet. A tiszta víz az életet hordozza. De a vizek hordozhatják az élővilágra ártalmas anyagokat is. A talaj és a levegő szennyeződései a víz által mindenhová eljuthatnak.
A víz az egyetlen olyan anyag, amely normál körülmények között mindhárom halmazálla- potában előfordulhat. Élő anyag, mágnesként vonzza magához az embereket, üdülésre, pihe- nésre éppúgy, mint felfedezésre, kalandra. A művészetek, a tudományok minden ága foglalkozik a vízzel. A folyók, tengerek évezredek óta nemcsak élelmet adtak az embereknek, hanem országutak is voltak, amelyek népeket, kultúrákat kötöttek össze. A bátor hajósok mind messzebb- re merészkedtek, egyre jobban tágítva az ismert világ határait.A víz roppant ellentmondásos anyag.
Baj, ha kevés van belőle, talán még nagyobb baj, ha sok van belőle: az árvizek komoly pusztításokat okozhatnak. Megszoktuk,hogy egy csap nyitásával korlátozás nélkül jut- hatunk ivóvízhez. A víz kitűnő oldószer. Oldani, így szállítani tudja szervezetünkben az élettanilag fontos elemeket, de oldani tudja a káros, fertőző, esetleg mérgező anyagokat is. A víz élet és halál is. Minden élő szervezetnek, az ember testének is fontos alkotórésze a víz, fontos életfo- lyamatok irányítója. Jelenléte nélkül nem jöhet létre az anyagcsere, a sejtek csak vizes oldatban vehetik fel a tápanyagokat.
A magzat 95 %-a víz, az újszülötté 75 %, a felnőtt nő szervezete 55-56 %, a férfié 59-60 % vizet tartalmaz. Az ember szervezete és a külvilág között a víz állandó körforgásban van. Normális életműködés nem lehetséges a szervezet víztartalmának szabályozása nélkül. Az embernek két fontos önfenntartó ösztöne az éhség és a szomjúság, s e kettő közül az utóbbi követelőbb, hatalmasabb.
Általában akkor érzünk szomjúságot, ha testünk víztartalma 200 cm3-el csökken. Nem véletlen, hogy a vizespohár ilyen űrtartalmú. A víz tartós hiánya a szervezetben leállíthatja az anyagcserét, ezért betegségekhez, végletesen a szervezet pusztulásához vezethet. Természetesen ez minden élő szervezetre (ember, állat, növény) egyaránt vonatkozik. A víz ellentmondásos anyag azért is, mert szervezetünk csak szűk minőségi határok között tudja felhasználni. Láttuk, hogy a víz jó oldószer, ezért a természetben "tiszta" víz nem létezik. A desztillált víz, a "hákettőó" nem iható, színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Nos, ha íztelen, akkor nem üdítő, nem oltja a szomjat.
A másik véglet a tengervíz. A folyók a szüntelen körforgás során évezredek alatt olyan mennyiségű sót hordtak bele (a só nem párolog el) hogy a szárazföldi szervezetek anyagcseréjükben nem tudják felhasználni, nem iható. Ha virágot öntözünk vele, tönkremegy. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része.
Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban,a háztartásokban, a laboratóriumokban. A mitológia illetve az ókoritudomány több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az Arisztotelészi négy alapelem (föld, víz, levegő, tűz) egyike.
2. Az ivóvíz A jó ivóvíz tehát tartalmaz bizonyos mennyiségű oldott kalcium, magnézium sót, ez az amit a víz keménységének nevezünk, ami a vízforraló edényünk falán kiválik. A lágy víz mosáshoz, (jobban oldódik benne a mosószer) kazánok táplálására (kevesebb vízkő képződik) megfelelő, de inni nem igazán jó. A kemény vizek, pl. a mélyfúrású kutakból származó vizek üdítőek, de a fent említett célokra nem használhatóak. A vízművek általában átlagos minőségű, közepes keménységű vizet szolgáltatnak, ha valahol ettől eltérő minőségre van szükség, pl. laboratóriumokban, mosodákban, ott a vizet külön kell kezelni.
A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől. Az előírások szerint az alábbi tulajdonságokkal kell ren- delkeznie az ivóvíznek: Színtelen, átlátszó: a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá teheteik a vizet. Szagtalan: a kénhidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.
Kellemes ízű: a tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vizet eredményeznek. Kellemes hőfokú legyen: A legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz. Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény: a víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják.
Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat: a vizsgáló laboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát, de különösen a nitrit szennyeződés alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoznak. A jódhiánytólgolyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés.
3. Milyen szennyezésekettartalmazhat az „élet forrása”? Az iskola természettudományi termében a következő vizsgálódásokat végeztük el:
Következő lépésként az iskolában kapott eredményeinket a Nagykun Víz-és Csatornamű Kft eredményeivel hasonlítottuk össze. Az ivóvízre vonatkozó követelmények:
Hogy ezen feltételeknek megfeleljen a poharunkba kerülő kellően élvezhető, jó minőségű víz, sok szakma (vízépítő, vegyész, biológus, gépész, elektromos szakember) dolgozik azon, hogy az alapvető anyagok a lehető legjobb minőségű legyen.
Karcag vízellátását jelenleg 6 db mélyfúrású kút vízével biztosítják. A kutakból szivattyúval kitermelt nyers víz távvezetéken érkezik a Nagyvénkerti Vízműtelepre. Itt fertőtlenítést igényel. Fertőtlenítés után jut el a fogyasztókhoz. A víz tárolására 4 db 600 m3-es térszinti víztároló és 1 db 600 m3-es magaslati víztároló áll rendelkezésre.
Az ivóvíz minőségének ellenőrzését laboratórium végzi folyamatos mérésekkel. A vízminták elemzése, vízkémiai és bakteriológiai vizsgálatokra történik. Ennek alapján történhetnek beavatkozások a tároló és hálózati rend- szerben.A városi vízellátást biztosító kutak kapacitása 10000 m3/nap, a jelenlegi vízigény 2500-3000 m3/nap. A városi ivóvíz gerinchálózat hossza 105 km, a távvezeték hossza 22 km. Vízbekötéssel rendelkezik a lakosság 99,2 %-a.
Magyarországon egy meleg nyári napon ma két milliárd liter csapból kiengedett ivóvíz fogy. Ma egy magyar városi lakos átlagos napi vízfogyasztása 119 liter. A világ egyre nagyobb területein a vízhiány konfliktusok, mindennapi tragédiák forrása, a szárazság, aszály egész földrészek legrettegettebb fenyegetése. A 2007. évi Víz Világnap jelmondata „Küzdelem a vízhiánnyal” – az emberiségnek erre az egyre szorítóbb globális problémájára hívja fel a figyelmet. Világszerte minden évben március 22-én ünneplik a Víz Világnapját.
Ilyenkor a megszokottnál nagyobb figyelem irányul a víz és az ember kapcsolatára. Mindent meg kell tennünk felszíni vizeink tisztábbá tételéért, a vízminőség javításáért, a víz tisztaságáért nemcsak a Víz Világnapján, hanem mindig, amikor a csaphoz lépünk.