I. Bevezetés a földrajzba

1. I. Bevezetés a földrajzba 1.A földrajz tantárgy és tudomány Földrajz=GEOGRÁFIA=földünk és környezetünk kötelező tantárgy és szabadon választható érettségi/felvételi tantárgy alapműveltség+speciális ismeretek 7., 8., 9., 10. évf. + fakt.

2. 2. A földrajz(tudomány) fogalma Földrajz(tudomány)=geográfia A földrajz „két lábon álló” tudomány, (természet- és egyben társadalomtudomány is) amely környezetünket a Földet és a benne folyó emberi tevékenységet/életet vizsgálja. TERMÉSZET FÖLDRAJZ TÁRSADALOM FÖLDRAJZ 3. A földrajztudomány nagyobb résztudományai • Geológia-földtan • Hidrológia-víztan • Klimatológia-éghajlattan • Demográfia-népességtan • Iparföldrajz • Közlekedésföldrajz stb. Segédtudomány: kémia, informatika, térképészet, statisztika, közgazdaságtan stb. A modern földrajztudomány megteremtője: Alexander Humboldt /1769-1859/

3. 4. Utazók, felfedezők a nagyvilágból Ferdinand Magellan portugál hajós Föld körülhajózása /1520/ Jurij Gagarin orosz űrhajós Világűr /1961/ Auguste Piccard svájci tengerkutató Marianna-árok /1960/ Neil Armstrong USA űrhajós Hold /1969/ Edmund Hillary újzélandi hegymászó Mont Everesten /1953/ Roald Amundsen norvég sarkkutató Déli-Sark /1911/

4. 5. Magyar földrajztudósok, utazók felfedezők Kőrösi Csoma Sándor Nyelvész, utazó, példaértékű kitartás /1784-1842/ Farkas Bertalan űrhajós első magyar a világűrben /1980/ Lóczy Lajos /1849-1920 / geográfus, Balaton, Kína Erőss Zsolt hegymászó első magyar a Mont Everesten /2002/ Balázs Dénes karsztkutató, világutazó, író /1924-1994/

5. 6. A földrajztudomány részei • földtan (geológia) • vulkántan (vulkanológia) • őslénytan (paleontológia) • éghajlattan (klimatológia) • időjárástan (meteorológia) • víztan (hidrológia) • térképészet (kartográfia) stb. 7. A földrajz tanulása A földrajz szép és érdekes tárgy, fedezd fel ezeket! Mindenképpen figyelj tanórán! Tekintsd át a vázlatot ! A tankönyvet is nézd át az ábrákkal és fotókkal együtt! A tanulásra szánt idő függvényében ismételj, oldj meg az írásbeli feladatokat! Elérhetőség: http://www.szilady.halas.hu/foldrajz/index.htm Cél: követelmények teljesítése és eredményes érettségi vizsga/továbbtanulás!

6. Ebben az éven TERMÉSZETFÖLDRAJZ II. Csillagászati földrajz és térképészet 1. Alapfogalmak • Csillagászat=asztronómia • Univerzum=Világmindenség (kb. 14 (13,7) milliárd éves végtelen, tágul=ősrobbanás) • galaxis=csillagrendszer • Galaxis=saját csillagrendszerünk 100 milliárd csillag, 100 ezer fényév átmérő (fénysebesség=300.000 km/s fényév 9,5 billió km) • Csillag=saját fénnyel rendelkező égitestAnyaguk izzó gáz=plazma, Energiatermelés=H→He fúzió • Típusok: energia termelés és fényerő alapján: pl. Nap típusú csillag

7. Geocentrikus világkép=földközéppontú • (ókor Ptolemaiosz) helytelen • Heliocentrikus világkép=napközéppontú • (középkor Kopernikusz) • csak a Naprendszerre érvényes, a Világmindenségnek • nincsen közepe… Híres csillagászok: Kepler, Kopernikusz Galilei, Newton Jelenleg a legmodernebb távcső a Hubble-űrteleszkóp 2011-re elkészült a nemzetközi űrállomás is • A Naprendszer • Naprendszer=Nap és gravitációs erőterébe tartozó égitestek összessége (átmérője 2 fényév) • Nap=legközelebbi csillag • a Naprendszer központja HHe fúzió, energia termelés, saját fény • Bolygó=saját fénnyel nem rendelkező égitest • - Föld típusú: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, • - Jupiter típusú: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz • (Kepler I. törvénye, Kepler II. törvénye) - Egyéb égitestek: törpebolygó=Plútó, kisbolygók, üstökösök, meteorok

8. 3. A Föld alakja, méretei, mozgásai Föld alakja világűrből nézve=gömb Föld valódi alakja=GEOID „körte forma” (C+G) Föld kerülete kb. 40.000 km, sugara kb. 6000 km • Forgás Saját (ferde) tengelye körül 1 nap alatt↓Nappalok és éjszakák váltakozása Égitestek látszólagos mozgása az égbolton • Keringés Nap körül (ellipszis alakú pályán) 1 év alatt ↓ Évszakok váltakozása, Nappalok és éjszakák hosszának változása

9. 4. Időszámítás • Napi időszámítás-forgás Helyi idő: Nap járása által mért idő /napóra/ (rossz)Zónaidő: zónán belül egységes idő (praktikus-jó) 24 időzóna a Földön London (Greenwich)=Kezdő délkörtől (Világidő) K→ +1 óra, Ny→ -1 óra (Pl. Londonban 12 óra akkor Budapesten 13 óra) • Évi időszámítás-keringés 1 év =365 és kb. ¼ nap Julián naptár 4 évente szökőévGregorián naptár pontosít… /Nyári-, Téli napforduló/ /Őszi-, Tavaszi napéjegyenlőség/

10. 5. Fogyatkozások - Hold A Föld égi kísérője a Hold – fényváltozásai FÖLD-HOLD-NAP egy síkban áll • Napfogyatkozás • Holdfogyatkozás HOLD- FÖLD-NAP egy síkban áll Teljes napfogyatkozás

11. 6. Térképészet 6/a. Térkép=Föld felszínének arányosan kisebbítet síkban kiterített felülnézeti rajza. (Atlasz) Térképi ábrázolás: méretarány=kicsinyítés mértéke, vonalas aránymérték=távolságmérés, keret=felső keret-északirány (tájolás) (égtájak-iránytű) színskála, szintvonal, jelek, névanyag, (Atlaszban keresőhálózat és névmutató…) Lázár-térkép Térképeket több ezer év óta készítenek, az első Magyar- országot ábrázoló térkép a Lázár térkép az 1500-as években készült. Vetületek:a gömbfelszínt síkra vetítik

12. 6/b. Földrajzi koordináták, fokhálózat • Földrajzi fokhálózat segítségével bármely felszíni pont helyzete pontosan megadható /tájékozódás/ • A Földrajzi fokhálózat elemei: • Egyenlítőtől=É-ra és D-re szélességi körök (0-90°) • Kezdő délkörtől=K-re és Ny-ra hosszúsági körök (0-180°) Budapest földrajzi koordinátái: Ész 47,5° Kh 19°(HF: London, Tokió, New York, Sydney) hosszúsági körök szélességi körök

13. 6/c. Tájékozódás a térképen • - 1 Tájékozódás - égtájak iránya… ÉSZAKI IRÁNY!!! • Tájolóval, iránytűvel, gnomonnal, Sarkcsillaggal, GPS-es stb. • Magasság és távolság mérése…. • -2 Tájolás térképi észak és terepi észak fedésbe hozása… • 3 Álláspont – az a pont a térképen ahol a valóságban tartózkodom…meghatározása: tereptárggyal vagy GPS-el • Határozd meg Budapest és Kiskunhalas távolságát légvonalban!Milyen irányban van tőlünk Budapest?

14. 6/c. Tájékozódás a térképen? Hol van az álláspontunk?

15. 6/c. Tájékozódás a térképen? Hol van az álláspontunk? Kiskunhalas Szilády Gimnázium

16. 6/c. Helymeghatározás modern eszközei-űrkutatásŰrkutatás, űripar=környező világűr megismerése, kutatás és gazdasági hasznosítás…(űrhajók űrrepülőgépek , műholdak, űrállomások) - Digitális térképek: számítógépen használható térképek… • GPS: (Global Positioning System) Globális Helymeghatározó Rendszer, A Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – műholdas helymeghatározó rendszer, legelterjedtebbek az autós navigációra és útvonaltervezésre használt szoftverek • - Útvonaltervezés az Interneten: számtalan internetes program áll rendelkezésre a közlekedők számára:GoogleMaps: http://maps.google.com/ Ez egy ingyenes számítógépes program az Interneten, ami virtuális földgömbként, atlaszként működik. Remekül lehet használni tájékozódásra, térinformatikai adatok keresésére.

17. III. Kőzetburok földrajza és földtörténet 1. Föld szerkezete • Föld kora kb. 4,6 milliárd év • Föld felépítése=gömbhéjas szerkezet kívülről befelé haladva nő a nyomás és a hőmérséklet Gömbhéjak: földkéreg, földköpeny, földmag • Kőzetburok - szilárd kőzetekből áll - óceánok alatt vékonyabb (bazalt+peridotit-felső köpeny) • - szárazföldek alatt vastagabb • (gránit+bazalt+peridotit-felső köpeny) • - lemezek mozognak, • „úsznak a magmán”

18. 2. Mozgások a kőzetburokban Magma áramlások mozgatják a kőzetburok lemezeit Ütközés, Távolodás, Elcsúszás A. Ütközés pl. Andok-hg., Himalája-hg. • Óceáni és szárazföldi lemez ütközik, óceáni lemez alábukik, beolvad, felszínen robbanásos vulkanizmus /andezit/, szárazföldi lemez gyűrődik, előtérben mélytengeri árok… • Két szárazföldi lemez ütközik, közöttük lévő üledék gyűrődik B. Távolodáspl. Atlanti-hátság, Izland • Két óceáni lemezek között hasadékvölgy és hátság, csendes vulkanizmus /bazalt/ A. B.

19. 3. Vulkanizmus • Magma felszíni tevékenysége=vulkanizmus • Előfordulása=kőzetburok lemezek szegélyénél pl. Fuji, Krakatau, Szt. Helén, Hekla, Etna, Vezúv • Magma=izzó kőzetolvadék a Föld belsejében • Láva=izzón kőzetolvadék a felszínen • Vulkáni működés szakaszai: • - gőz- és gázszivárgás, földrengések • - törmelékszórás, • - lávaömlés, • - utóvulkáni működések. • Típusai: csatornás vulkán, pajzsvulkán stb. • (csatornás) Rétegvulkán felépítése kúp=J, magmakamra=A, kürtő=B, kráter=C, láva=H, törmelékfelhő= Felrobbanva romvulkán és kaldera keletkezik…

20. 3.b Földrengések Kialakulása: főként ütköző kőzetlemezeknél keletkezik, a lemezben feszültség (energia) halmozódik fel, mely gyorsan kioltódva rengéshullámokat gerjeszt Mérése: erősség alapján (Richter skála, Mercalliskála) Szeizmográf-szeizmogram Földrengéseket nem lehet előre jelezni Védekezés: kitelepítés és földrengésbiztos épületek építése… Gyakori: D-Európa, Japán, Kalifornia stb. Hatása katasztrofális… EPICENTRUM HIPOCENTRUM

21. 4. Gyűrődés, vetődés hegységképződés Hegységképződés=gyűrődés, vetődés és vulkanizmus hatására kialakuló felszíni kiemelkedésekHegységtípusok kialakulás és magasság szerint Hegységek szerkezetét belső erők, formakincsüket külső erők hozzák létre! Belső erők hatására megy végbe a gyűrődés és vetődés • Gyűrődés=képlékeny kőzet oldalnyomásra redőkbe préselődik és kiemelkedik Fiatal lánchegységek=Alpok, Kárpátok, Himalája • Vetődés=kemény kőzetek összetöredeznek, az egyes rögök elmozdulnak /sasbérc, lépcsős vidék árok/ Idős röghegységek: Urál-hg. Német közép-hg. Velencei hg.

22. 5. Kőzetek, ásványkincsek • Kőzet=földkéreg szilárd ásványtársulása Folyamatos körforgásban vannak • Ásványkincsek=gazdaságilag hasznosítható anyagai a földkéregnek: energiahordozók (nem megújuló), ércek stb.

23. 6. Földtörténet Föld 4,6 milliárd éves égitest Geológia tanulmányozza (cél: ősföldrajzi kép felvázolása) Földtörténeti korbeosztás:

25. Első írásbeli számonkérés • Bevezető • Csillagászati földrajz térképészet • Kőzetburok, földtörténet • Feladatok: • fogalommeghatározás, • logikai eldöntendő feladatok, • számítási feladatok, • ábrakiegészítés, • vaktérkép, • Mintapéldák az Interneten!

26. IV. Levegőburok földrajza 1. Légkör fogalma, időjárás és éghajlat Légkör=a Földet körülvevő gázburok (levegőburok=atmoszféra) Időjárás=a levegő gyors fizikai állapotváltozása (Meteorológia) Éghajlat=nagyobb térség időjárási rendszere (Klimatológia) A levegő létfeltétel, élettér, ipari alapanyag, energiaforrás, szállítóközeg stb. Időjárási és éghajlati elemek: - Napsugárzás - Hőmérséklet (°C) - Szél - Csapadék (mm) - Légnyomás - Páratartalom - Felhőzet Időjárási és éghajlati jelenségek energiaforrása a Nap!

27. 2. A légkör összetétele és szerkezete A levegő = gázkeverék 78% nitrogén (N), 21% oxigén (O2), 1% nemesgázok Részei: • Felső légkör (több ezer km) • Középső légkör(50-100 km) • Alsó légkör - Sztratoszféra (10-50 km) Ózonpajzs - Troposzféra (0-10 km) Legfontosabb rész, légkör anyagának 80%-a, időjárási jelenségek, élőlények Földfelszín

28. 3.Levegő felmelegedése és üvegházhatás A levegőt a napsugarak alulról felfelé a földfelszín közvetítésével melegítik fel. Levegő hőmérséklete a felszínre jutó napenergia mennyiségtől (napsugarak hajlásszögétől) függ. A légkör hőmérséklete és a légnyomás is alulról felfelé haladva csökken. A légkör átlaghőmérséklete az Egyenlítőtől a Sarkvidékek felé csökken. Hőmérséklet évi járása=a levegő átlaghőmérséklete nyártól télig csökken és téltől nyárig nő. Hőmérséklet napi járása=a levegő hőmérséklete napkeltétől 14 óráig nő, majd napkeltéig csökken. Az üvegházhatás lényege=az ún. üvegházgázok CO2 széndioxid és H2O vízgőz a napsugarakat átengedik, a felszínről származó sugárzást csapdába ejtik, így megemelik a légkör hőmérsékletét . Légkör átlaghőmérséklete: kb. 14 °C Hazánkban: kb. 10 °C

29. 4. Felhő és csapadékképződés Felemelkedő levegő hőmérséklete csökken, páratartalma nő. • A harmatpont alá hűlt levegőből a feleslegessé váló vízgőz (pára) kicsapódik, vízcseppek vagy jégszemcsék formájában=felhő, ezek növekednek és egy idő után lehullanak=csapadék • Harmatpont az a hőmérséklet ahol a levegő páratartalma 100%-os. • Köd=talaj felszín közelében kialakult felhő • Csapadéktípusok • Hulló csapadék: szemerkélő eső, eső, zivatar, hó jégeső • Talajmenti csapadék: harmat, dér, zúzmara

30. Felhőtípusok • Gomolyfelhő(bárányfelhő) • Rétegfelhő csendes szemerkélő több napos eső • Zivatarfelhőheves zápor, zivatarvillámlás, mennydörgés

31. 5. Szél • Szél= a felszínnel párhuzamos irányú légáramlásOsztályozás: irány és erősség alapján, megújuló energiahordozó, felszínformáló hatása van (P+É) • Szél kialakulása: hőmérséklet és légnyomás különbség miatt áramlik a levegő M → Anappal éjszaka

32. Trópusi viharok és a tornádó Trópusi viharok (óriási pusztító légörvények) Hurrikán-Amerika Tájfun=Ázsia Tornádó mérsékelt övi, kisebb de igen nagy sebességű és pusztító forgó légtölcsér

33. Egyéb szelek • Főn szél=hegységeken átkelő meleg száraz bukószél, • Passzát szél=trópusi öv szele Iránya az É-i féltekén ÉK-i, a déli féltekén DK-i Kitérítő erő: A Föld forgásából származó erő, az északi féltekén a szeleket jobb, a déli féltekén bal kéz felé téríti el. • Monszun szél=évszakos irányváltást mutató szél,Nyári monszun csapadékot szállít az óceán felőlTéli monszun száraz mert a szárazföld felől fújElőfordulása főként D-, DK-, és K-Ázsia Trópusi monszunszél működése: NYÁR TÉL

34. Szél munkája A szél külső erő, pusztító és építő munkát végez,száraz éghajlaton főként sivatagban hatékony A sivatagokban igen erőteljes az aprózódás a nagy napi hőingás miatt… Sivatagi felszínformák Aprózódás miatt törmelékébe temetkező hegy Oázis=sivatagi vízlelőhely Dűne=sivatagi homokbucka

35. 6. Ciklonok, anticiklonok • Ciklon=körkörös izobárokkal határolt több 1000 Km átmérőjű alacsony nyomású légörvény, benne a levegő hidegfrontban /heves zápor zivatar-lehűlés/ és melegfrontban /csendes szemerkélő eső-felmelegedés/ áramlik(csapadékot szállít). • Anticiklon=körkörös izobárokkal határolt magas nyomású légörvény (csapadékot nem szállít). Izobár=azonos légnyomású pontokat összekötő vonal

36. 7. Nagy földi légkörzés • Nagy földi légkörzés= az egész Földet behálózó szélrendszer, mely a sarkvidékek hideg és a trópusok meleg levegőjét kicseréli. Hasonlít egy mechanikus óra fogaskerekeihez… • A Szélrendszer részei: Hideg öv-sarki szelek Mérsékelt öv-nyugatias szelek Trópusi öv-passzát szelek Az egyes szelek úgy kapcsolódnak egymásba, mint az óra fogaskerekei…

37. 8. Levegőszennyezés, globális felmelegedés • Levegőszennyezés= az emberi tevékenység, (ipar, közlekedés, stb.) káros anyagokat juttat a légkörbe (füst, kipufogógáz, korom, SO2, CO2) • Globális felmelegedés=az emberi tevékenység során CO2 jut a légkörbe, ami az üvegházhatást fokozva megemeli a légkör átlaghőmérsékletét Katasztrofális hatások: • sarki jégsapkák elolvadnak • világtenger szintje nő, • fokozódik a szárazság • sivatagok növekednek, • (Kiskunság szárazabb lesz) levegőminőség romlása, ózonlyuk, savas esők, stb.

38. V. Vízburok földrajza • 1. Vízburok fogalma, felosztása • Vízburok=a Föld folyékony vízből, valamint jégből álló része • (Hidroszféra) a Föld felszínének 71%-át borítja! Világtenger (sós víz): - Csendes-óceán A - Atlanti-óceán B - India-óceán C - Jeges-tenger D Szárazföldi vizek (édes víz) : Felszíni: folyók, tavak Mélységi: talajvíz, artézi víz, karszt víz, termálvíz stb. Víz erőforrás: létfeltétel, szállítóközeg, öntöző és hűtőanyag valamint megújuló energiahordozó D A B A C

39. 2. Óceánok, tengerek, tengervíz mozgásai, partformák Óceánok=óriási sós vízzel telt önálló „medencék” 1 liter tengervíz áltagosan 35 g sót (NaCl) tartalmaz feloldva Tengerfenék átlagos mélysége 5 km • Tengervíz mozgásai Hullámzás=vízrészecskék körkörös mozgása, haladás nincs, partformálás tengerrengés-szökőár-óriáshullám – cunami Tengeráramlás=hideg áramlás- hűt meleg áramlások- fűt, éghajlatmódosítás, tartósan fújó szelek mozgatják Tengerjárás=apály (vízszint csökkenés) és dagály (vízszint növekedés) naponta kétszer váltja egymástHold vonzása

40. partformák Hullámzás formálja a partot! Pusztuló magaspart (hullámmarás, abbrázió) Épülő lapospart (turzás)

41. 3.Folyók, szakaszjellege, munkavégzése és torkolatok éghajlattól, csapadéktól, lejtéstől függ Tölcsér torkolat Folyó=lejtős mederben lefolyó víz Folyók munkát végeznek: P-pusztít, É-épít Felső szakasz: V alakú völgy - P Középső szakasz: kanyarog (meander) - P+É Alsó szakasz: hordalékát lerakja, síkságok - É Vízgyűjtő: az a terület ahonnan a folyó a vizét összegyűjti Vízhozam: a meder kereszt- metszetén egységi idő alatt átfolyó vízmennyiség Vízjárás: mederben lévő víz mennyiségének változása Árvíz: mederből kilépő folyóvíz Delta torkolat

42. 4. Tavak, típusai és pusztulása Tó=szárazföldi állóvíz Kialakulásuk külső+belső erők hatására Típusok: morotva-, moréna-, kráter-, sziklamedencés-, deflációs- stb. Komplex tavak: több hatás alakítja ki a tómedencét: Balaton Tavak pusztulása: kiszáradás, feltöltődés 5. Mélységi vizek Mélységi víz: felszín alatt található vizek Talajvíz: talajban lévő víz, legfelső vízzáró réteg fölött Belvíz: felszínen összegyűlt talajvíz-káros Artézi víz: rétegnyomással rendelkező tiszta mélységi víz Karszt víz: mészkő repedéseiben lévő víz Termál víz: 20 °C-nál melegebb mélységi víz, gyógyhatású Hazánk igen gazdag gyógyvizekben, termál- és ásványvizekben…

43. 5. Karsztosodás Mészkőhegységekben előforduló folyamat. (Pl. Bükk, Aggteleki-karszt). A mészkő és a csapadékvíz reakciójára végbemenő folyamat. A mélybe szivárgó víz oldja a mészkövet (pl. dolina) valamint a meszes vízből kicsapódhat a mésztartalom (pl. cseppkő). Felszíni karsztformák: dolina, polje, víznyelő, karr, Mélységi karsztformák: barlangok, cseppkövek, A kasztos barlangok belsejében karsztvíz található… Kopár mészkőfelszín, karr Dolina /tó/ Cseppköves barlang

44. 6. A jég: gleccserek és belföldi jégtakarók Hideg éghajlati övben valamint hegyvidéki éghajlati területen fordulnak elő , jég=szilárd halmazállapotú víz GLECCSER: magas hegységben kialakuló lassan mozgó jégfolyam, alapanyaga hóból összetömörödő jég=FIRN A jégbe fagyott kőzttel = MORÉNA pusztítja a felszínt… Magashegység formakincse: Tűhegyes csúcs, éles hegygerinc, meredek lejtők, - Fagyhatású aprózódás - „U” alakú völgy-GLECCSER - „V” alakú völgy-FOLYÓK Hóhatár az a magasság ahol az évi középhőmérséklet 0 °C alatt marad… Belföldi jégtakarók: Sarkvidékeken a szárazföldeket, szigeteket (Grönland) borító több km vastag jégpáncél letarolja a felszínt – tökéletlen hullámos síkság Képződésük: a leesett hó jéggé fagy és felhalmozódik (firn). jégmező tengeri jéghegy

45. Tisza 2000, Kolontár 2010 7. Vízszennyezés, vízgazdálkodás Az ember sokrétűen használja a vizeket, ennek következtében erőteljesen szennyezzük is azokat! Vízgazdálkodás: a vizek sokrétű hasznosítását és védelmét jelenti Völgyzáró gát vízerőművel, energiatermelés Élményfürdő, turizmus Árvízvédelem,folyós-szabályozás Tengeri kikötő, közlekedés, hajózás

47. Második írásbeli számonkérés • Levegőburok • Vízburok • Feladatok: • fogalommeghatározás, • logikai eldöntendő feladatok, • számítási feladatok, • ábrakiegészítés, • vaktérkép, • Mintapéldák az Interneten!

48. VI. Föld éghajlata és a felszín formakincse • 1. Éghajlat: nagyobb térség időjárási rendszere • Földön éghajlati övek alakultak ki, mert a felszínre jutó napenergia és a hőmérséklet is az Egyenlítőtől a Sarkvidékek felé csökken • Az éghajlat, a növényzet , a talaj és a felszínformák övezetesen változnak a Föld felszínén. • 2. Éghajlati övek: • Arktikus/hideg éghajlati öv Szubarktikus éghajlati öv * • Mérsékelt éghajlati öv Szubtrópusi éghajlati öv * • Trópusi/forró éghajlati öv Az éghajlati öveken belül éghajlati területek találhatók melyeket éghajlati diagramokkal jellemezhetünk grafikusan. * Másfajta felosztásban a Mérsékelt- övezeten belül kapnak helyet. • Magyarország a mérsékelt öv • (nedves) kontinentális éghajlati területén található! Fokozódó üvegházhatás Globális felmelegedés

49. 3. Éghajlati övek, területek, hőmérséklet, csapadék, szél, növényzet, formakincs

50. 4. A talaj Talaj=Földfelszín legfelső termékeny rétege. • Kialakulása függ az éghajlattól, növényzettől kőzetminőségtől. Elhelyezkedése a Földön övezetes! Mezőgazdaság erőforrása. • Legfontosabb tényező a humuszképződés. Vigyázni kell a talajra! • Humusz= a talaj szerves anyag tartalma /Sötét szín- több a humusz - jobb a talaj minősége/ • Talajszelvény rétegei • Humuszképződés-kimosódás • Humusz felhalmozódás-bemosódás • Alapkőzet • 5. Hegyvidéki éghajlat Elhelyezkedés nem övezetes bárhol lehet a földön ahol magasabb hegyvidék van! Környezeténél hidegebb csapadékosabb szelesebb. Alulról felfelé haladva csökken a hőmérséklet  hegyvidéki növényövek: • sziklahavas /HÓHATÁR/ • havasi rétek, legelők • törpe fenyő • fenyő erdők • lombos erdők • szántóföldek