80 likes | 356 Views
Carl Gustav Jung analitikus pszichológiája. A tudat és a tudattalan. A tudat: „felület vagy hártya egy ismeretlen kiterjedésű hatalmas tudattalan terület fölött”
E N D
A tudat és a tudattalan • A tudat: „felület vagy hártya egy ismeretlen kiterjedésű hatalmas tudattalan terület fölött” „…ahogyan a tudatos tartalmak eltűnhetnek a tudattalanban, úgy új tartalmak is, amelyek soha nem is voltak tudatosak, felbukkanhatnak onnan. …a tudattalan nem pusztán a múlt raktára, de tele van jövőbeli pszichikus események és gondolatok csíráival…” • Személyes tudattalan • Kollektív tudattalan
Tartalma: archetípusok (őstípusok, ősképek) Anya Apa Hős Születés, újjászületés Egység Isten Erő Bölcs öreg Anima, Animus stb. A kollektív tudattalan
A pszichikus rétegek és a személyiség struktúrája Psziché: • Tudatos • Tudattalan • Személyes • Kollektív • Perszóna • Ego • Árnyék • Selbst (Önmagam, Mély-én, Self)
A személyiség dinamikája • A libido: általános életerő • A psziché teljessége: önszabályozó rendszer • Kompenzáció törvénye • Enantiodrómia • Komplexusok
A személyiség fejlődése A megszületéstől kezdve progresszíven kibontakozó folyamat, mely tudattalan, autonóm önszabályozással rendelkezik. • Gyermekkor: függő én • Serdülőkor: egyéniséggé válás, egyoldalúság • Érett felnőtt: perszónája az alkalmazkodást szolgálja, találkozás az árnyékkal életközepi válság/forduló • Élet második fele: az individuális út (individuáció)
Az individuáció szakaszai • testi születés: biológiai önállóvá válás • egyéni éntudat születése: serdülőkor, autonómia • A harmadik születés: Selbst-élmény, ősvalónk irányának érzékelése, impulzusainak tudatos felfogása, követése A szellemi fejlődéshez az én erőfeszítése egyedül kevés, a tudattalan autonóm aktivitása is szükséges.
A jungi analitikus terápia • A tudattalan megismerésének módszerei • A személyiségmodellből adódó kezelési sajátosságok • Az indulatáttétel értelmezése • Alkalmazás – indikációk • Kritikák