680 likes | 1.71k Views
KLASSZICIZMUS. Klasszicizmus. A klasszikus példaképek követése, különösen a 18. század második harmadától a 19. század közepéig terjedő időszakban.
E N D
Klasszicizmus • A klasszikus példaképek követése, különösen a 18. század második harmadától a 19. század közepéig terjedő időszakban. • A barokk szertelenségeivel szembeni ellenérzés az ókori, elsősorban a római művészethez való minél szorosabb kapcsolódás igényét eredményezte. Az ünnepélyes, emelkedett összhatású, finom ritmus, egyszerű geometrikusan meghatározott formák és nemes arányok utáni vágy az ókori formák újjáéledését hozta
A művészet értelmi oldalát hangsúlyozva kereste a szép megjelenítésének törvényeit. A rend, a fegyelem, a szimmetria uralmát hirdette az ilyen törekvéseket képviselő hagyományok tiszteletével. Az esetleges és szabálytalan kerülése, az emelkedett magatartás és témaválasztás igénylése jellemzi. Ezáltal vált alkalmassá a francia forradalom után kialakult polgárság eszméinek kifejezésére.
Építészet • Egész Európában az antik templomok mintáját követte, függetlenül attól, hogy mit építettek: templomot, tőzsdepalotát, múzeumot vagy színházat… • Az épületek arányosak, harmonikusak, de nem funkcionálisak. • Uralmát az is biztosította, hogy a 19. század első felében a meginduló kapitalista gazdasági fejlődés új feladatokat támasztott az építészek elé.
A polgári megrendelőknek kiválóan megfelelt a klasszicizmus puritánsága, könnyen áttekinthető alaprajzi rendje, térosztása. • Az építészetben az egyenes vonalak, a tiszta és egyszerű alaprajz, a vízszintes tagoltság és a szigorú, de finom arányok váltak jellemzővé. • Az épületeken antik jellegű díszítményeket, oszlopokat, timpanont találunk.
A legfontosabb feladat az új igényeknek megfelelő lakások építése, azon belül elsősorban a soklakásos városi bérház. • A lakóházak – a bérpaloták – megjelenése általában palotaszerű, a fényűző pompa helyébe azonban a hivalkodástól mentes, szerényebb díszítés lép. • Fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása.
Klasszicista szobrászat • az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül, s örök szépségű alkotásokat akartak létrehozni. • Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek. • Fő témájuk a görög-római mitológia lett, valamint művészek, politikusok mellszobrainak készítése római mintára. • A szobrokat hűvös nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli. A mezítelen test természetessége, dísztelen egyszerűsége érvényesül.
A klasszicizmus híressége a magyarok közül Ferenczy István. Tankönyveinkből ismert szobra, melyet Kölcseyről készített. A szobor Kölcseyt ülő helyzetben, ókori ruházatban, ókori karszéken ülve ábrázolja. A szobor magán viseli a klasszicizmus jellegzetességeit: hűvös, nyugodt és örök.
Klasszicista fetészet • A festőknek nehezebb dolguk volt az antik minták keresésével, mint a szobrászoknak, hiszen az ásatások csak nagyon kevés leletet tártak fel az antik festészet köréből. • Ezért a festészetben reprodukálták az antik szobormintákat és előírásokat, s megörökítették az ókori történelem hőseit. • A festmények szerkezete áttekinthető, világos, az alkotók a barokk festőivel ellentétben kerülték a heves mozgások ábrázolását, az élénk színeket.
A klasszicisták a festészettel szemben sokszor előnyben részesítették a rajzot, mely precíz és tiszta vonalú. • A szín másodrangúvá válik, nem befolyásolhatja a rajz értékét. A színeket általában csak harmonikus, telítetlen tónusok, egyenletes, vékony rétegek formájában alkalmazzák.
A klasszicistáknál nincs sötét-világos kontraszt sem, nincs semmi, ami megzavarná a nyugalmat és valamilyen érzést fejezne ki. • Mivel a klasszicista stílus az antik szobrokat vette alapul, a kompozíció fríz alakú és előtere hangsúlyos.
A 19. század elején a festészetre is a mesteremberi, képíró szint volta jellemző. Ezt kívánták meg a feladatok, hiszen a dokumentatív portré iránt jelentkezett a legnagyobb igény. ( Donát János, Wándza Mihály, Spíró Ede)
A reformkor igazi nagy festője Barabás Miklós volt. Festett tájakat, portrékat, életképeket. A nemzeti festészet szempontjából különösen ez utóbbiak voltak fontosak, hiszen a 40-es évektől kezdve fokozatosan erősödött a történelemi téma és a népéletkép iránti érdeklődés.
Klasszicista irodalom • A klasszicista irodalom merev szabályokat alkotott meg, hogy minél inkább hasonlítson az antik példaképre. • Az érthetőség, a világos, áttekinthető kompozíció alapkövetelmény volt. Kifejezésmódjára általában jellemző a nyugodt fegyelmezettség, világosság és egyszerűség. • Az egyszerűség nem hétköznapiságot, ellenkezőleg, választékosságot, nagyfokú műgondot feltételezett. • Főbb műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese, szatíra, episztola
A klasszicizmus esztétikája szerint a természetet kell ábrázolni, de csak a szépet. A nemes egyszerűség a jellemző mértéktartásban, a stílus fegyelmében testesült meg, a nyugodt nagyság pedig a világosságban és szabatosságban. A szerkezeti tagoltság, a választékosság, az átláthatóság a tudatos barokkellenességből is származott. • E kor ismert magyar költője, írója Kölcsey Ferenc, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály