A takarmányok kémiai összetétele

1. A takarmányok kémiai összetétele

2. A növényi és állati szervezet vegyi összetétele

3. A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE A nitrogéntartalmú és a nitrogénmentes anyagok energiát szolgáltatnak, míg a szerves hatóanyagok nem szolgáltatnak energiát az állati szervezet számára

4. A víz • Élettani jelentősége igen nagy, hiszen minden anyagcserefolyamat kizárólag csak vizes közegben képes lejátszódni • Az állati szervezet optimális víztartalmát az életkora nagymértékben meghatározza. • Az újszülött állat víztartalma kb. 90%, míg a kifejletté alig éri el az 50%-ot • A vizet az állat felveheti ivóvízként, vagy takarmánnyal.

5. Gazdasági állataink vízszükséglete

6. A vegetációs víz és az anyagcserevíz • A takarmányban található víz neve vegetációs víz. • hosszabb ideig vesz részt az emésztésben, • az ivóvíz gyorsan kiürül • A vegetációs víz jobban elősegíti a tejelválasztást, és hizlalásnál a lazább vizesebb hús képződését • Az ivóvíz testhőmérsékletre való felmelegítése energiát von el a szervezettől. • Harmadik víznyerési lehetőség a szervezet számára a zsírok lassú biológiai oxidációjából felszabaduló nagymennyiségű anyagcserevíz. Ez az anyagcserevíz fedezi a szervezet vízszükségletének egy részét.

7. A takarmányok víztartalom szerinti csoportosítása • vizenyős takarmányok: • víztartalom 65-95% • Pl: zöldtakarmányok: tavaszi legelő, kukoricacsalamádé, zöld lucerna stb, gyökér és gumós: sárgarépa, marharépa, burgonya, lédús termések: tök, dinnye. • Étrendi hatásuk jó, fokozzák a tejtermelést (laktagóg hatás). • kevés a táplálóanyag-és rosttartalmuk, ezért hashajtó (laxáns) hatásuk lehet. • Rosszul tárolhatók, könnyen romlanak

8. A takarmányok víztartalom szerinti csoportosítása II. • közepes víztartalmú takarmányok: • víztartalom 20-60%. • Pl. friss kukoricaszár, erjesztett takarmányok, fonnyasztott lucerna. • légszáraz takarmányok: • víztartalom 12-16%. • Pl. szénák, szalmák, még nem szárított gabonamagvak. • A szabadban tárolt takarmányok víztartalma nagymértékben függ a levegő mindenkori pá­ratartalmától. • mesterségesen szárított takarmányok: • víztartalom 8-11%. • Pl. gabonamagvak 105 °C-on történő szárítása után • zöldlisztek, vérlisztek, szárított répaszelet. A légszáraz és mesterségesen szárított takarmányok etetése esetén az állatok több ivóvizet fogyasztanak.

9. A takarmányok szerves anyagait a következő csoportokba soroljuk: • nitrogénmentes szerves anyagok • nitrogéntartalmú szerves anyagok • szerves hatóanyagok

10. NITROGÉNMENTES SZERVES ANYAGOK • Jelentőségük abban áll, hogy energiát biztosítanak a szervezet számára, a zsírképzés alap­jai, aránylag a legolcsóbb táplálóanyagok • Ide tartoznak: • a zsírok • nitrogénmentes kivonható anyagok • és a nyersrost.

11. A zsírok • a takarmányok zsírtartalmát a Soxhlet-félepetroléteres extrahálással állapítják meg • Takarmányok nyerszsír szerinti csoportosítása: • Magas a nyerszsírtartalma az olajosmag­vaknak (25-45%). • Közepesnyerszsírtartalmúak a gabonamagvak (2-4%). • Alacsony nyerszsírtartalmúak a fűfélék és pillangós zöldtakarmányok (1-2%) • Igen szegény nyerszsírtartalmúak a gyökér és gumós, valamint leveles zöldtakarmányok (0,1-0,4%)

12. A zsírok II.

13. A zsírok III. • A telített zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, (pl. sertészsír és a faggyú) • A telítetlen zsírok lágyak vagy folyékonyak, (pl. a növényi olajok, a kacsa- és libazsír) • Depozsír: az állati szervezetben lerakódott tartalékzsír • Szerepe • a takarmányozás hiányosságainak pótlása • befolyásolja a szervezet hőháztartását. • esszencáliszsírsav: más néven F vitamin jelentősége az állatok termékenyülésében, fejlődésében és növekedésében van.

14. A zsírok IV. • A takarmányzsíroknak hatásuk van az állati termékekre is. • A kukoricadarán hizlalt sertéseknek lágyabb lesz a szalonnájuk, lágyabb lesz a kérődzők faggyúja is. • A magas zsírtartalom hasmenést okozhatnak, tartósan pedig az állat elhízásához vezet.

15. Nitrogénmentes kivonható anyagok=N.m.k.a. • Ha a takarmány szervesanyag-tartalmából levonjuk a nyersfehérje, a nyers zsír és a nyersrost együttes mennyiségét, megkapjuk a nitrogénmentes kivonható anyagokat /N.m.k.a/ • Könnyen emészthető, fontos energiahordozó táplálóanyagok tartoznak ide

16. Nitrogénmentes kivonható anyagok=N.m.k.a. II.

17. A szénhidrátok • A cukrok a legkönnyebben emészthető, édes ízű táplálóanyagalkotók. • A magas cukortartalom gátolja a rost feltáródását az emésztőkészülékben, étvágytalanságot okoz. • A takarmányokban a cukrok erjedése, ha az tejsavas irányba történik, tartósítja és kellemes ízűvé teszi a takar­mányt.

18. A szénhidrátok II. • Amonoszacharidoka legegyszerűbb cukrok, amelyek főleg gyümölcsökben és erjedt melaszban fordulnak elő. • Adiszacharidok • szacharóz a /répacukor/ leggyakrabban előforduló cukorféleség. • laktóz csak a tejben fordul elő, és igen nagy jelentősége van a szopós állatok növekedésében. • maltóznak jellegzetesen kellemes íze van, amelyet az állatok nagyon kedvelnek, ezért is kedvenc csemegéje a sertésnek a pörkölt árpa. • Apoliszacharidok • kemé­nyítő: bontására az amiláz enzim képes • inulin főleg a csicsókában fordul elő, cukorbetegek is fogyaszthatják. • Glikogén vagy állati keményítő: Az állati szervezet a szénhidrátok egy részét máj- és izomglikogén formájában képes raktározni. • Cellulóz és hemi­cellulóz a nyersrost fő alkotói.

19. A szerves savak • Szerves savak elsősorban a silózott takarmányokban fordulnak elő, ezek a tejsav, a vajsav és az ecetsav. • A vajsav és az ecetsav kellemetlen íz- és szaghatást keltenek a takarmányban. • A szerves savak kis mennyiségben hasznosak: • kedvezően alakítják a gyomor és a belek pH-ját, • korlátozzák a káros baktériumok elszaporodását • Étvágyjavítóak • A hangyasavat és a propionsavattakarmánytartósításra használják

20. Nyersrost I. • laboratóriumi körülmények között savas-lúgos főzés hatására sem oldódnak ki a takarmányból. Az állati szervezetben is az emésztés során csak baktériumok hatására képesek feltáródni. • Takarmányok rosttartalom szerinti csoportosítása: • Rostban gazdag takarmányok a szalmák és a szénák (30-40%) • Közepesen rostosak a gabona- és hüvelyes magvak, valamint a fiatal zöldtakarmányok (2-10%) • Rostban szegények a gyökér- és gumóstakarmányok (1%)

21. Nyersrost II. • A nyersrost • egy része cellulózból épül fel, amely nehezen emészthető, • illetve hemicellulózból, ez könnyebben emészthető. • Jelentősége: • biztosítja a belek perisztaltikáját, • jóllakottság érzetét váltja ki, • túladagolva azonban inkrusztáló (táplálóanyag-felszívódást gátló) hatása van. • Az optimális nyersrost tartalom a takarmány szárazanyag százalékára vonatkoztatva : • kérődzők számára 17-23%, • sertések és baromfiak számára 3-6%.

22. NITROGÉN TARTALMÚ SZERVES ANYAGOK • Nyersfehérje: a takarmányok nitrogéntartalmú szerves anyagai • Meghatározása: Kjeldahl módszerrel, a takarmány teljes nitrogén tartalmát meghatározzuk, majd ezt az értéket megszorozzuk 6,25-tel, így megkapjuk a vizsgált takarmány nyersfehérje tartalmát ( a fehérje 16%-a a nitrogén; 100/16=6,25)

23. Nyersfehérje II. • Ha ezt az emésztetlen fehérjét levonjuk a nyersfehérjéből, megkap­juk az emészthető fehérjét • A nyersfehérjék biológiai értékét a bennük lévő létfontosságú esszenciális aminosavak adják. Ilyenek pl. a metionin, lizin, triptofán, tisztin. A nélkülönözhetetlen aminosavak száma állatfajonként változó

24. Aminosavak • Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak • Az állat nem vagy nem kielégítő mennyiségben tud előállítani, ezért a táplálékban készen kell kapnia. • Nem esszenciális (nélkülözhető) aminosavak • Transzaminálás révén az állati szervezet is elő tudja állítani. • Feltételesen esszenciális (asszisztáló) aminosavak • Meghatározott más aminosavakból tud előállítani az állati szervezet.

25. AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA * Az első oszlop besorolásától függ.

26. LIMITÁLÓ AMINOSAV Azt az aminosavat, amely adott takarmányban vagy takarmányadagban az állat szükségletéhez képest a legkisebb mennyiségben fordul elő, limitálóaminosavnak nevezzük.

27. Esszenciális aminosav ellátás • a kérőd­zők előgyomraiban lévő baktériumok amidokból és más NPN anyagokból állati fehérjét tudnak szintetizálni, majd ezek a baktériumok az oltógyomorba kerülve megemésztődnek, • a sertés és baromfifajok erre nem képesek, nekik az esszenciális aminosavakat a takarmányokban adagolni kell.

28. A takarmányok fehérjetartalmuk alapján történő csoportosítása • magas fehérjetartalmúak: (40-70%) az állati eredetű takarmányok (Pl. húsliszt, halliszt, húspép.), pillangósvirágú zöld és szálastakarmányok, az extrahált darák és hüvelyes magvak. • közepes fehérjetartalmúak: (15-20%) pl. gabonamagvak és egyéb zöldtakarmányok, valamint ezek szénái. • alacsony fehérjetartalmúak: (5-10%) pl. a szalmafélék, takarmányrépa és burgonya.

29. NPN anyagok (non protein nitrogen) • Karbamid • Szalmiákszesz • Kérődzők takarmányozása • Mérgezés!

30. SZERVES HATÓANYAGOK • Ezekre az anyagokra kis mennyiségben van szükségük az állatoknak, • már kis adagjukkal kedvező hatásokat tudunk elérni az állatok anyagcseréjében. • Ezek a • vitaminok, • hormonok, • antibiotikumok, • enzimek, • antioxidánsok

31. Vitaminok • Vízben oldódó vitaminok: • vízben oldódnak, ezért a szervezet nem tudja raktározni őket, naponta pótolni kell. „Túladagolva nem okoz megbetegedést, mert a felesleg kiürül” • Zsírban oldódó vitaminok • zsírban oldódnak, ezért raktározni képes a szervezet, nem igényel minden napos pótlást.

32. Vitaminhiány, -túladagolás • Avitaminózis: teljes vitaminhiány • Hipovitaminózis: részleges vitaminhiány • Hipervitaminózis: vitamin túladagolás • Antivitaminok: olyan anyagok, amelyek egyes vitaminok hatását gátolják • pl: kumarin– K-vitamin-vérzékenység

33. Vízben oldódó vitaminok I. B vitamincsoport • B1vitamin: (aneurin) a szénhidrátok anyagcseréjében és az idegrendszer normális műkö­désében van szerepe. • B2 vitamin: (riboflavin) a sejtképzésben valamint az enzimrendszer felépítésében vesz részt. • B3 vitamin: (nikotinsav) zsírok és a szénhidrátok energiaforgalmában vesz részt. • B4 vitamin; (colin) a zsírbeépítést segíti elő. • B5 vitamin: (pantoténsav) sejtlégzésben van fontos szerepe, enzimalkotó, hámvédő hatása is • van. • B6vitamin: (piridoxin) enzimalkotó, növekedésben és a tojástermelésben jelentős, a fehér­jeforgalom fontos vitaminja. • B12 vitamin: (kobalamin) a szervezet fehérjeforgalmát befolyásolja, részt vesz az esszen­ciális aminosavak felépítésében.

34. Vízben oldódó vitaminok II. • C vitamin: (aszkorbinsav) általános sejtanyagcsere-serkentő, ezáltal növeli a szervezet ellen­álló képességét. • H vitamin: (biotin) a mikroorganizmusok szaporodását és fejlődését segíti elő a bélrendszer­ben. • Folsav: vérképző hatása van

35. Vízben oldódó vitaminok III. • A B vitaminok a gabonamagvakban, a takarmányélesztőben, valamint az állati eredetű takarmányokban fordulnak elő leginkább, ill. nagy részük szintetizálódik a kérődzők előgyomraiban a mikroflórában. • A folsav és a C vitamin a friss zöld takarmányban van nagy mennyiségben, de a bélflóra is elő tudja állítani

36. Zsírban oldódó vitaminok I. • A vitamin: (axeroftol) hámvédő vitamin, fokozza a csírahám aktivitását, az általános ellenállóképességet, és biztosítja a retina normális működését. Provitaminja a karotin, amely minden zöld növényben nagy mennyiségben megtalálható. • D vitamin: (kalciferol) az ergoszterinből D2 vitamin a koleszterinből pedig a D3 vitamin szintetizálódik a napfény ultraibolya sugárzásának hatására. Jelentőségük a csontképzésben van, tejbe, tojásba nagy mennyiségben beépül.

37. Zsírban oldódó vitaminok II. • E vitamin: (tokoferol) elősegíti a szaporodásbiológiai folyamatokat, izomerősítő. Elsősorban zöldtakarmányokban fordul elő és olajos magvakban. • K vitamin: (fillokinon) fontos szerepet játszik a véralvadásban. Az állati eredetű, és a zöldta­karmányokban található leginkább.

38. NÉHÁNY AVITAMINÓZISOS BETEGSÉG I. • B1 vitamin hiánya csak baromfiban fordul elő, ideggörcsöket okoz, fáradékonyságot, izom-gyengeséget. • B2 hiányában csökken a sejttevékenység és a növekedés, továbbá a peteérés és a magzat fejlődése. • B3 hiányában mérséklődik a növekedés, a fejlődés, csökken a termékenyítőképesség. • B4 hiánya májelzsírosodást okoz, baromfikban csontosodási zavart és íncsuszamlást. • B5 hiánya az együregű gyomrú állatoknál gyomor és bélműködési zavarokat okoz, de bőrgyulladás is lehet a tünete. • B6 hiánya bőrgyulladást, izomgörcsöket, mozgászavarokat okoz. • B12 hiányában vérszegénység alakul ki, csökken a növekedés, és a szervezet ellenálló képessége.

39. NÉHÁNY AVITAMINÓZISOS BETEGSÉG I. • H vitamin hiánya leginkább csak a baromfiban fordul elő, növekedési zavart okoz. • A folsav hiányában vérszegénység lép fel, és csökken a tömeggyarapodás. • C vitamin hiányában lassul a növekedés, csökken az ellenálló képesség, vérszegénység, vérzékenység léphet fel. • F vitamin hiánya májelfajulást és bőrgyulladást okozhat. • E vitamin hiányában az állat termékenyítő és termékenyülő képessége csökken, gyakori a vetélés. • D vitamin hiánya fiatal állatban angolkórt, kifejlett állatoknál csontlágyulást idéz elő. • A vitamin hiánya bőrgyulladást okoz, farkasvakságot idéz elő, és szaporodási rendellenességek lépnek fel. • K vitamin hiánya vérzékenységet okoz.

40. Hormonok • Sok takarmánynövény tartalmaz növényi ösztrogéneket, mint pl. a vörös here, lódihere, szarvaskerep. • Ezek az ösztrogénhez hasonló tüneteket, szaporodásbiológiai rendel­lenességeket okoznak az állati szervezetben. Pl. rendszertelen ivarzás vagy vetélés fordulhat elő. • Fonnyasztással a fitoösztrogénekkáros hatása megszűnik.

41. Antibiotikumok • penicillin, sztrepto­micin, flavomicin • hozamfokozó hatásuk van • kedvezően befolyásolják a bél mikroflóra összetételét • segít elhárítani a bélfertőzéseket • kedvezően befolyásolja a B vitamincsoport szintézisét • elősegíti az aminosavak felszívódását • segít kivédeni a tartástechnológia okozta stresszhatásokat

42. Enzimek • ~: Az élő szervezet anyagcserefolyamatainak szerves katalizátorai • segítik a tápláló anyagok felszívódását, és ezen keresztül fejtik ki hozamfo­kozó hatásukat • Pl.: alfa-amiláz; savas proteáz

43. Antioxidánsok • ~: A takarmányok eltarthatóságát elősegítő és a zsírok avasodását gátló anyagok • A-, E-, C-vitamin

44. SZERVETLEN ANYAGOK • Makroelemek • Mikroelemek • Mérgező elemek (dózis teszi a mérget)

45. Makroelemek I. • Ca,P, Mg, K, Na, Cl, S • A Kalcium és a Foszfor: • az összes ásványi anyagtartalomnak közel 90%-át adják. • a csontok felépítésében van szerepük, • hiányuk fiatal állatokban angolkórt, idős állatban csontlágyulást idéznek elő. • A foszforhiány szaporodási problémákat, meddőséget (reverzibilis) okozhat. • Amagnézium: • a csontok felépítésében is részt vesz • Hiánya és túladagolása egyaránt káros, pl. a magnéziumhiány okozza a teheneknél ismert fűtetániát, amely a tavaszi friss legelőkön alakulhat ki, mert csökken a magnézium felszívódása, és az állatok szívbénulásban elpusztul­hatnak. • ellenkezője is előfordul, az ellési bénulás esetében mikor is a tejjel a szervezetből nagymennyiségű Ca és P ürül, ennek következtében az Mg szint relatívan megnő, és idegbénu­lást okoz.

46. Makroelemek II. • A kálium, nátrium és kloridok: • elsősorban a szervezet lágy szöveteiben és a testnedvek­ben fordulnak elő, a szervezet homeosztázisát biztosítják (belső környezetének egyensú­lyát). • minden állati eredetű takarmányban megtalálhatók, • K szükségletét az állati szervezet a takarmányokból bőségesen fedezni tudja, hiánya nem fordul elő. • Na-t azonban rendszeresen adagolni kell, nyalósó vagy takarmánysó formájában. • (A sertések 0,5%, baromfiak 0,7%-ban kapjanak sót az abrakban.) • A Kén • a szervezet fehérjéiben fordul elő, • részt vesz az inzulin felépítésében • hiányában csökken a toll és gyapjútermelés.

47. Mikroelemek • A vas és a réz • a vér hemoglobinjában található, hiánya vérszegénységet okoz. • A zöldtakarmányokat fogyasztó állatok­nál nem áll fenn ez a veszély, • A jód • a pajzsmirigy tiroxinjának felépítéséhez szükséges. • Ha hiánybetegség tünete (golyva) lép fel, jódozott sóval lehet pótolni. • Amangán • májban, izomban és a csontszövetben fordul elő, hiányában szaporodási és csont­képzési rendellenesség léphet fel. • A fluor • a csontokban és a fogzománc építésében jelentős, hiánya általában nem alakul ki. • Akobalt • aB12 vitamin szintéziséhez szükséges a kérődzők előgyomraiban. • A cink • enzimek és az inzulin felépítésében vesz részt, hiánya nem szokott előfor­dulni, mert a takarmányokban elegendő van.

48. Mérgező elemek • Alumínium • Arzén • Bór • Ólom (beépül az állati termékekbe is) • Réz (juhoknál)