INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA = VERSENYKÉPESSÉG

1. INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA = VERSENYKÉPESSÉG INFO SAVARIA 2006 Kovács Zoltán, elnök Informatikai Vállalkozások Szövetsége 2006. április 6

2. Tartalom • A gazdaság helyzete, SWOT elemzése • Az IKT szektor szerepe a nemzetgazdaságban • Az IKT szektor ”enabler” szerepe a társadalmi és gazdasági fejlődésben

3. A magyar nemzetgazdaság és a hazai vállalkozások helyzete 3 átmenet határozza meg helyzetünket: • Átállás, egy modern szerkezetű, nyitott gazdaságra • magántulajdonú, jelentős magyarországi hozzáadott értékkel bíró vállalkozások • számosságában és GDP arányosan erőteljesen KKV központú • Alkalmazkodás az európai / globális versenyhez • kereslet és kínálat is globális • versenytársak fejlettebbek, jobban „ellátottak” a versenyhez • piac (kereslet), tőke (hitel is), termelékenység • Ipari termelésről > szolgáltatás, tudás-alapú gazdaság • elvesztett költség-alapú versenyképesség (textil, gépgyártás) • lehetőség: nyugat-európai vállalatok kiszervezése, regionális központjai (üzleti funkciók, kutatás-fejlesztés)

4. A nemzetgazdaság SWOT elemzése ErősségekGyengeségLehetőségekVeszélyek • külföldi tőke bizalma (forint, FDI) • közepesen erős GDP (regionális viszonylatban) • jól növekvő, nyitott, javarészt privatizált, többnyire exportvezérelt gazdaság, a alacsony inflációval és munkanélküliséggel • tudásalapú gazdaságban a hagyományosan erős magyar kutatók és vezetők előnyt jelentenek, a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés szakmai színvonal jelentős hagyományokkal bír (Neumann, Kemény, Simonyi, Gróf – csak a számítástechnikában!) • geo-stratégiai pozíciónk

5. A nemzetgazdaság SWOT elemzése ErősségekGyengeségLehetőségekVeszélyek • túlköltekező és túladóztató állam - nagy ellátó rendszerek reformja elmaradt • hibás gazdaságpolitika az elmúlt 5 évben: termelékenység növekedést meghaladó reálbér növekedés • elégtelen versenypiaci struktúra: • magyar vállalkozások gyengék, nem ők az export motorja – gazdaság szerkezete elmaradott • infrastruktúra (fizikai, virtuális) elmaradott • technológia és szemlélet terén (vállalkozás, társadalom) komolylemaradás a fejlettebb gazdaságokhoz képes: tudásgazdaság, információs társadalom • innováció és kutatás-fejlesztés jelentős hátrány, gyenge vállalati részvétel • gazdaságban a szolgáltató és a tudásgazdaság szektorai gyengék • korrupció és gyenge tőzsde

6. A nemzetgazdaság SWOT elemzése Erősségek Gyengeségek LehetőségekVeszélyek • költségelőny (munkabér), megfelelő fókusz esetén komoly volumenű, alacsony, közepes hozzá-adott értékű FDI a szolgáltatás és a tudásgazdaság szektoraiban • IKT-ban hagyományok, sikerek > mind a nemzetgazdaságnak, mind az EU-nak fejlődésének motorja • NFT II – 8e mrd Ft befektetés • technológiában, szervezeti modellben, sourcing-ban „átugorhatjuk” a fejlettebb gazdaságokat (modemes internet > szélessáv, lsd még GSM) • tudásalapú gazdaság vállalkozásai (IKT, biotech, nanotech) • magyar termékek, szolgáltatások piacában komoly potenciálok vannak (lsd Szentkirályi, Colorfront, pl)

7. A nemzetgazdaság SWOT elemzése ErősségekGyengeségLehetőségekVeszélyek • versenyképes vállalkozások hiánya, további kiszorulás, még akár a hazai piacról is • romló gazdasági egyensúly, az állami beavatkozás eszközeinek alacsony hatásfoka (szerkezet, társadalom) • humán és fizikai tőke: komoly beruházások hiányában lemaradást okoz • versenyképesség romlik (gazdaság, társadalom) • alacsony politikai morál > konszenzusra (fejlesztési koncepció) kicsi az esély • közigazgatás (központi, helyi), ellátási rendszerek (nyugdíj, betegellátás) súlya alatt nem képes a gazdaság fejlődésre • magas importhányad > óvatosan lehet engedni a magánfogyasztást és a vállalati fogyasztást növekedését

8. Az IKT szektor szerepe a nemzetgazdaságban

9. A hazai IKT szektor fejlesztéséből a gazdaság, az állam-, közigazgatás és a társadalom is profitál IKT szektor kettős szerepe a nemzetgazdaságban 1 2 IKT mint szektor IKT mint „enabler” Az IKT szektor IT, távközlési és professzionális IT szolgáltató vállalkozások révén számos tekintetben járul hozzá a nemzetgazdaság fejlődéséhez A szektor „enabler” szerepkörben a gazdaság, állam, közigazgatás és a társadalom szintjén • Képesség / Igény • Tartalom / Alkalmazás • Eszköz / Infrastruktúra • Jelentős hozzájárulása van a GDP-hez • Magas foglalkoztatási kört biztosít • Humán és fizikai tőke minőségének javítása Magyarország versenyképességének növelése

10. Az IKT szektor a hazai hozzáadott érték teremtés és a foglalkoztatás területén jelentős nemzetgazdasági tényező IKT szektor Magyarországon GDP arányos IKT költés, 2004 (%) Tudás-intenzív foglalkoztatási kör aránya, 2004 (%) 4,7 5,76 5,86 5,43 3,4 3,3 Forrás: Eurostat Forrás: Eurostat Európai összehasonlításban is kiemelkedő szerepe van az IKT szektornak Magyarországon mind foglalkoztatási szempontból, mind gazdasági hatásában

11. A szektor mai jellemzői meghatározzák a jövőbeni lehetőségeket és egyben kihívásokat IKT szektor – SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek • Jelentős és dinamikusan fejlődő hazai IKT-termelő szektor • Multinacionális vállalatok Magyarországra telepített K+F központjai • Erős és innovatív hazai mobil és Internet szolgáltatók • Hazai IT szakemberek száma, speciális informatikai oktatás szintje • IKT forráshiány, tőkeellátottság • Foglalkoztatottak arányában alacsony hozzáadott érték • Alacsony hazai IKT felhasználás • Jogvédelmi problémák a szoftverpiacon • Gyenge nemzetközi jelenlét Lehetőségek Veszélyek • Kormányzati programok összehangolatlansága további forráshiányhoz vezet • Gazdasági növekedés megtorpanása • Bérköltségek konvergenciája tovább csökkenti versenyképességünket • A hazai piac mérete, a kritikus tömeg hiánya • Növekszik az IKT ismeretek értéke, nő az IT szakemberek iránti igény • Jelenleg is alakulóban van az IKT szereplőket érintő szabályozás • Modernizációs elképzelések az állam és közigazgatásban • Hazai „réstermékek”, szolgáltatások iránti külföldi igény

12. Szektor fejlesztése: vállalkozások hatékonyságnövelése, hitellehetőségek bővítése, a hazai felhasználás és az export élénkítés révén képzelhető el SWOT IKT szektor stratégia Hatékonyságnövelés Tőkevonzóerő, hitelellátottság • Megfelelő szaktudással rendelkező szakember utánpótlás biztosítása • Menedzsment ismeretek és használatának erősítése az IKT kis és középvállalkozások szintjén • IKT értékesítési csatornák és marketing fejlesztése • Innovációk erősítése, ösztönzése • Hálózatiasodás elősegítése • Lobby tevékenység az adó és járulékterhek csökkentésére • Lobby az állami szerepvállalásért a tudás-intenzív szektorok hitellehetőségeinek bővítésére (hitelgarancia stb.) • Nemzetközi marketing a hazai IKT szektor megismertetésére • Az EU támogatások maximális IKT oldalú kihasználása • Tőzsdei megjelenések ösztönzése, elősegítése • Minőségbiztosítási módszertanok használata, minősítések megszerzésének támogatása Hazai felhasználás élénkítése Exportélénkítés • Külföldön bevált info-kommunikációs megoldások honosítása • Hazai vállalkozások IKT tudatosságának növelése • Világszínvonalú hazai szolgáltatások kialakítása • IKT jellegű innovációk hasznosítása • Lobby a piaci fejlődést hátráltató szabályozási hiányosságok mielőbbi rendezéséért (pl.: elektronikus aláírás, hitelesítés) • Nemzetközi szintéren is versenyképes hazai fejlesztésű réspiaci megoldások, termékek, szolgáltatások erősítése • Hazai szolgáltatások nemzetközi piacosítása • Külföldi terjeszkedéshez szükséges ismeretek elérhetővé tétele az IKT szektor vállalatai számára (tanácsadás) • Lobby nemzetközi terjeszkedés elősegítésére finanszírozási megoldások kialakításáért

13. Versenyképességünk, hatékonyságunk növelése az egyik legfontosabb feladatunk, hogy helyt tudjunk állni az európai piacokon IKT szektor legfontosabb kihívásai (1/4) Hatékonyság növelés Stratégia Munkatermelékenység az átlaghoz képest, 2003 (%) • Megfelelő szaktudással rendelkező szakember utánpótlás biztosítása • Menedzsment ismeretek és használatának erősítése az IKT kis és középvállalkozások szintjén • IKT értékesítési csatornák és marketing fejlesztése • Innovációk erősítése, ösztönzése • Hálózatiasodás elősegítése • Lobby tevékenység az adó és járulékterhek csökkentésére 130 176,4 86 70,8 Nagyvállatok Kis és közepes vállalatok Forrás: OFK • A kis és középvállalati kör hatékonyságban jelentősen elmaradnak, miközben foglalkoztatásban betöltött szerepük jelentős • A hazai adó és járulékterhek nem kedvezőek a tudás-intenzív szektorok számára

14. A szektor jövőbeli növekedéséhez elengedhetetlen a szektorba áramló tőkebefektetések folyamatos biztosítása IKT szektor legfontosabb kihívásai (2/4) Tőkevonzóerő Stratégia Kockázati tőkebefektetés a GDP százalékában, 2004 (%) • Lobby az állami szerepvállalásért a tudás-intenzív szektorok hitellehetőségeinek bővítésére (hitelgarancia stb.) • Nemzetközi marketing a hazai IKT szektor megismertetésére • Az EU támogatások maximális IKT oldalú kihasználása • Tőzsdei megjelenések ösztönzése, elősegítése • Minőségbiztosítási módszertanok használatának ösztönzése, minősítések megszerzésének támogatása 0,11 0,03 Forrás: Eurostat • Az IKT KKV-k tőkehiánnyal küzdenek, a hazai hitelintézetek a szellemi tulajdont nem ismerik el fedezetként • Kevés IKT szektorbeli cég reprezentálja magát a tőzsdén • A külföldi tőkebefektetések elmaradnak az elvárttól

15. Az IKT szektor növekedéséhez a hazai felvevőképesség javítása elengedhetetlen IKT szektor legfontosabb kihívásai (3/4) Hazai felvevőképesség élénkítése Stratégia • Külföldön bevált info-kommunikációs megoldások honosítása • Hazai vállalkozások IKT tudatosságának növelése • Világszínvonalú hazai szolgáltatások kialakítása • IKT jellegű innovációk hasznosítása • Lobby a piaci fejlődést hátráltató szabályozási hiányosságok mielőbbi rendezéséért (pl.: elektronikus aláírás, hitelesítés) • Lobby az NFT célokat támogató, az IKT szektor „enabler” szerepét erősítő támogatások tekintetében (pl.: adójóváírás) Vállalati és lakossági Internet használat, 2004 (%) 90 89 78 Vállalatok 41 38 Lakosság 21 Forrás: Eurostat • Magyarország az eEurope összehasonlításban az utolsó helyen áll • Mind a vállalati, mind az állam- és közigazgatási szektor IKT használata elmarad az EU átlagtól

16. A szűkös hazai piac mellett az export élénkítés segítheti a hazai IKT vállalkozások növekedését IKT szektor legfontosabb kihívásai (4/4) Export élénkítés Stratégia High-tech export arány, 2004 (%) 29,9 • Nemzetközi szintéren is versenyképes hazai fejlesztésű réspiaci megoldások, termékek, szolgáltatások erősítése • Hazai szolgáltatások nemzetközi piacosítása • Külföldi terjeszkedéshez szükséges ismeretek elérhetővé tétele az IKT szektor vállalatai számára (tanácsadás) • Lobby nemzetközi terjeszkedés elősegítésére finanszírozási megoldások kialakításáért 29,3 21,7 17,8 17,2 Forrás: Eurostat • Finanszírozási problémák a külföldi terjeszkedéssel kapcsolatosan (hazai értékesítés nem képes finanszírozni a külföldi terjeszkedést) • Hiányos tudás a külföldi piaci viszonyokról

17. Az IKT szektor ”enabler” szerepe a társadalmi és gazdasági fejlődésben

18. Az NFT célkitűzéseinek teljesítésében az IKT szektor jelentős szerepet képes vállalni IKT szektor NFT-ben betöltött „enabler” szerepe • Állam > Szemléletváltás • Szolgáltató állam, mely példamutató mind hatékonyság és modernizáció terén A nemzeti fejlesztési terv megvalósításában az IKT szektor a versenyképesség, innováció, termelékenység esélykiegyenlítés és infrastruktúra területén tud segíteni Nemzeti fejlesztési politika irányelvei • Gazdaság > Fókuszváltás • Elsősorban szolgáltató szektorra és tudásgazdaságra orientált vállalkozások, melyek nemzetközi összehasonlításban is versenyképesek, innovatívak és hatékonyak • Társadalom > Kultúraváltás • Piacképes, versenyző, tudatos , felkészült, digitálisan érett, tudás-centrikus egyének részesei egy nyitott és szolidáritást biztosító társadalom kialakításának

19. Jelenleg még számos tekintetben elmaradunk az EU államoktól IKT felhasználásban Elmaradásaink az EU-val szemben Kormányzati szolgáltatások on-line elérhetősége, 2004 (%) Technológiai végzősök aránya, 2004 (%) 42 13,1 12,2 15 4,8 Forrás: Eurostat Forrás: Eurostat • Kormányzati szolgáltatások IKT támogatása nem megoldott • Az IKT szakember utánpótlás csak alacsony szinten biztosított E-Kormányzati szolgáltatások vállalati igénybevétele, 2004 (%) Vállalati és lakossági Internet használat, 2004 (%) 52 90 89 49 78 35 41 38 21 Forrás: Eurostat Forrás: Eurostat • eKormányzati megoldások nem terjedtek el eléggé • Vállalati és lakossági KT felhasználás nem kielégítő

20. Az IKT felhasználás a gazdasági szereplők esetében nagymértékben múlik az iparági sajátosságok és a vállalkozások tőkeereje szerint IKT szerepe a Gazdaságban – SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek • Magas Internet-lefedettséga vállalati szektorban • Rendelkezésre álló state-of-the-art IKT megoldások a gazdasági szereplők számára • KKV-k lemaradása az hozzáférések, PC ellátottság és IKT alkalmazás felhasználás terén • Alacsony távmunka foglalkoztatás, távoktatás hiánya • Vállalati IT oktatás szintje alacsony • Hálózati együttműködések hiánya • Alacsony rendszerintegráltság • On-line kereskedelem, piacterek használata még nem terjedt el Lehetőségek Veszélyek • Nem ösztönző gazdasági környezet az innovatív, tudásalapú iparágak számára • Tovább nő a KKV-k hátránya • Kis piac nem teremti meg a feltételét kritikus tömeg eléréséhez és ezzel egyes IKT megoldások nem indulnak el itthon (piacterek, ASP modell stb.) • Iparági tartalmak a gazdaság IKT tudatosságát növelhetik • A technológiai fejlődés új IKT megoldások, alkalmazások használatát alapozzák meg • Létrehozott inkubátorházak, innovációs parkok segítenek a felzárkóztatásában

21. Az NFT részeként kiemelten kezelendő az IKT szektor felkészültségének illetve az alacsony IKT felhasználás növelése Fejlesztési prioritások - Gazdaság Fejlesztési prioritások IKT stratégia Relatíve előrehaladott Kiemelt terület Képzés, képesség • IT készség fejlesztés • Távmunka, távokt. támogatása hiányos Elektronikus aláírás Technológiai park Alkalmazás, tartalom • On-line gazdaság IKT alkalmazásai • Termelő és folyamatirányító rendszerek eÜzleti megoldások IKT szektor felkészültsége Inkubátor házak Üzleti digitális tartalom KKV szoftverek Infrastruktúra Infokom eszközök Vállalati IT szolgáltatások • IKT hozzáférési lehetőségeinek bővítése (KKV IKT felzárkóztatás) Vállalati IT megoldások „State of the art” IKT Vállalati távközlési megoldások Távközlési hálózatok fejlett nincs jelentős EU-hoz képest az adott IKT felhasználás elmaradása

22. Az IKT felhasználás terén az állam példamutató működéssel kell, hogy élen járjon IKT szerepe az Államigazgatásban– SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek • Magas Internet lefedettség • Szélessávú lefedettség magas aránya • Közel teljes PC ellátottság • Önkormányzati honlapok és elektronikus szolgáltatásaik alacsony száma és minősége • Elektronikus közigazgatási szolgáltatások hiánya • Belső folyamatok (adminisztráció) IKT támogatottsága alacsony • Intézmények közötti alacsony tranzakciós szint Lehetőségek Veszélyek • Az államigazgatás átfogó struktúrája nem teszi lehetővé a széleskörű kompatíbilis IKT alkalmazások bevezetését • Az állam nem képes példát mutatni költség-hatékonyság terén • Az elektronikus aláírás, azonosítás körüli szabályozási hiányosságok tovább hátráltatják az e-közigazgatási szolgáltatások bevezetését • Rendelkezésre álló IKT megoldások révén modernizációs lehetőségek az állam egész működésében • Igény jelenléte az elektronikus közigazgatási szolgáltatások iránt • Állam költség-hatékony működésének megteremtése

23. Az NFT részeként kiemelten kezelendő az állam működésének hatékonyság növelése Fejlesztési prioritások - Államigazgatás Fejlesztési prioritások IKT stratégia Relatíve előrehaladott Kiemelt terület Képzés, képesség hiányos • IT készség fejlesztés • Távmunka, távoktatás eGovernment megoldások Alkalmazás, tartalom • Közigazgatás korszerűsítését, szolgáltatások modernizációját segítő IKT megoldások • Interaktív információcserét és tranzakciót megvalósító megoldások Intézmények közötti információs rendszerek Közháló, EKG IKT szektor felkészültsége Önkormányzati IKT megoldások Önkormányzatok szélessávú ellátottsága Önkormányzati Internetes tartalmak Infrastruktúra fejlett • Közigazgatás hozzáférési hálózata nincs jelentős EU-hoz képest az adott IKT felhasználás elmaradása

24. Az IKT térnyerése az egészségügyben elősegíti a sikeres intézményi reformok végrehajtását is IKT szerepe az Egészségügyben– SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek • Háziorvosok PC és Internet használata • Kórházak, szakellátó intézmények Internet hozzáférése biztosított • Alacsony intézmények közötti elektronikus tranzakciós szint • Töredezett, szigetszerű egészségügyi szoftvermegoldások • Egészségügyi intézmények alacsony IKT eszköz ellátottsága • Nagy ellátó intézmények (TB, Nyugdíj) papír alapú működése Lehetőségek Veszélyek • Az intézményi reformok elhúzódása elodázza az IKT alkalmazások és felhasználásuk térnyerését • A szigetszerű megoldások nem képesek alapját képezni egy integrált eEgészségügy kialakításának • Rendelkezésre álló alapvető IKT alkalmazások révén modernizációs lehetőségek, melyek növelik az intézményi folyamatok elektronizáltságát • Központi, nagy ellátó intézmények elektronikus alapinfrastruktúrájának a kialakítása

25. Az IKT térnyerése az egészségügyben elősegíti a sikeres intézményi reformok végrehajtását is Fejlesztési prioritások - Egészségügy 2 Fejlesztési prioritások IKT stratégia Relatíve előrehaladott Kiemelt terület Képzés, képesség hiányos • IT készség fejlesztés Alkalmazás, tartalom Elektronikus TB illetve Nyugdíj információs rendszer • Interaktív információcserét és tranzakciót megvalósító megoldások az egyén és az ellátórendszerek között • Egészségügyi digitális tartalmak fejlesztése IKT szektor felkészültsége Kórházi információs rendszerek Intézményi alapinfrastruktúra Egészségügyi digitális tartalom Elektronikus intézményi kommunikáció SuliNet Internet ellátottság Infrastruktúra fejlett • Intézményi alap info-kommunikációs eszközellátottságának biztosítása nincs jelentős EU-hoz képest az adott IKT felhasználás elmaradása

26. Az oktatás területén elengedhetetlen a további IKT fejlesztések támogatása, hisz a jövő információs társadalmának kialakítása a tét IKT szerepe az Oktatásban– SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek • Közoktatás PC ellátottsága • Oktatási intézmények Internet ellátottsága • Meglévő akadémiai hálózat • Sulinet program eredményei • eLearning megoldások még nem terjedtek el • Elavult szakági szakképzéseink vannak • Nincs megfelelő tartalom és alkalmazás a meglévő hálózati infrastruktúra kihasználására Lehetőségek Veszélyek • Infrastruktúra kiépítése megtörténik ugyan de a használatot serkentő tartalmak, alkalmazások nem terjednek el • Szorosabb együttműködés az IKT vállalkozások, felső oktatási és kutató intézmények között javítják a szakági képzések minőségét • Fejlesztések az elmaradott térségek IKT ismereteinek felzárkóztatására • Meglévő oktatási és kutatási tartalmak digitalizálása

27. A NFT részeként kiemelten kezelendő az IKT szektor felkészültségének illetve az alacsony IKT felhasználás növelése Fejlesztési prioritások - Oktatás 2 Fejlesztési prioritások IKT stratégia IKT stratégia Relatíve előrehaladott Kiemelt terület Képzés, képesség hiányos • IT szakképzés • IT képzés része a közoktatásnak Alkalmazás, tartalom eLearning alkalmazások • eLearning alkalmazások elterjesztése • Digitális oktatási tartalmak kialakítása IKT szektor felkészültsége Kutatói publikációk adatbázisa Közkönyvtárak digitalizálása NIIF IT szakember képzés Infrastruktúra SuliNet • Oktatási alap info-kommunikációs infrastruktúra kibővítése Nemzeti Alaptantervet támogató tartalmak fejlett nincs jelentős EU-hoz képest az adott IKT felhasználás elmaradása

28. Mind társadalmi, mind egyéni szinten az IKT tudatos felhasználás a hosszútávú versenyelőny kiépítését segíti IKT szerepe a társadalom és az egyén szintjén– SWOT elemzés Erősségek Gyengeségek • Regionális különbségek a hozzáférések elérhetőségében • Magyar nyelvű digitális tartalmak alacsony aránya • PC ellátottság alacsony és gátat szab az Internet terjedésének a háztartásokban • Alacsony szélessávú penetráció • Elektronikus tranzakciók használata nem terjedt el • Magas digitális írástudatlanság • On-line kiskereskedelem nem indult be • SuliNet programnak köszönhetően erős IT készségfejlesztés a közoktatásban • Erős infrastruktúra fejlesztés a szolgáltatók által • Az IT szakismeret elismertsége társadalmi szinten Lehetőségek Veszélyek • Infrastruktúra fejlődésével új közösségek számára nyílnak meg a kapcsolattartás lehetőségei • Hazai tartalomfejlesztés a hozzáférési szint emelésének mozgatórugója lehet • Relatíve drága hozzáférés és drága eszközök nem teszik lehetővé a gyors fezárkózást • Tovább nő a digitális szakadék

29. A NFT részeként kiemelten kezelendő az IKT szektor felkészültségének, illetve az alacsony IKT felhasználás növelése Fejlesztési prioritások - Társadalom 2 Fejlesztési prioritások IKT stratégia Relatíve előrehaladott Kiemelt terület Képzés, képesség • IT ismeretek bővítése hiányos Speciális digitális tartalom Kultúrális digitális tartalom Digitális képzés Alkalmazás, tartalom • Dinamikus, interaktív hazai tartalmak Közösségi pontok Távmunka IKT szektor felkészültsége Szélessávú hozzáférések Infrastruktúra • Alapvető info-kommunikációs infrastrukturális feltételek biztosítása elérhető áron fejlett nincs jelentős EU-hoz képest az adott IKT felhasználás elmaradása

30. Az Információs Társadalom fejlesztését önálló operatív programként érdemes kezelni Információs társadalom fejlesztését célzó programjavaslatok IKT szektorfejlesztési program Info-kommunikációs kutatás-fejlesztési és innovációs programok Szélessávú hozzáférés program Információs Társadalom Fejlesztése, mint önálló Operatív Program Hazai vállalkozások IKT modernizációja Digitális tartalom fejlesztés Elektronikus közigazgatási program Egészségügy, Társadalombiztosítás és Nyugdíjrendszer modernizációja Közigazgatás modernizációja Oktatás modernizációja

31. Köszönöm a figyelmet.