200 likes | 288 Views
Polónyi István: Rendszerváltozások az oktatás finanszírozásában. MSZT Oktatásszociológiai Szakosztály 2009. November 14. A közoktatási rendszerváltás oktatáspolitikai céljai.
E N D
Polónyi István: Rendszerváltozások az oktatás finanszírozásában MSZT Oktatásszociológiai Szakosztály 2009. November 14.
A közoktatási rendszerváltás oktatáspolitikai céljai „Csak reformot ne..” (Lukács - Várhegyi) 1989. a hazai közoktatás megújulásának három kiemelkedő (oktatáspolitikai) célját lehet azonosítani: • az önkormányzatiságot, • a pluralizmust és • az autonómiát. 2009-ben mind az oktatási miniszter mind az Oktatási kerekasztal (Zöldkönyv) álláspontja, hogy • - a hazai közoktatás legjelentősebb kudarcát, az esélyegyenlőség akadályát abban látja, hogy a közoktatás jelenlegi települési önkormányzati dominanciájú fenntartói szerkezetben és a jelenlegi finanszírozási tehermegosztásbannem képes megbirkózni a települések különböző szocio-ökonómiai hátterének és az önkormányzatok anyagi lehetőségeinek különbségeivel. • – nélkülözhetetlen az állam szerepének megerősítése. Megbukott a rendszerváltó megközelítés??
A rendszer-váltástozás után – az oktatás környezete A rendszerváltás sokak számára csalódásokkal járt. • - mindenki a meglévőjóléti intézmények kiszélesítését várta, - azoknak éppen a szűkítésére volt szükség, • - mindenki agazdaság fellendülését várta, a korszerűtlen gazdaság átstrukturálódása a jövedelmek visszaesését, a munkapiac beszűkülését eredményezte.
Csökkenő, stagnáló létszámok Demográfiai helyzet
Az intézményrendszer pluralizmusának kialakulása Elsősorban a középfokú oktatásban, s ott is a gimnáziumok esetében jelentős a pluralizmus
A közoktatási intézmények költségvetésének forrásai: a./ - a fenntartótól kapott támogatás, amelynek forrásai: a/1.) Az állami költségvetés által nyújtott normatív támogatás a/2.) a fenntartó saját hozzájárulása. b./ - elkülönített állami alapoktól kapott támogatás, c./ - egyéb támogatások, d./ - a tanuló által igénybe vett szolgáltatások díja, e./ - az intézmény más saját bevételei 118 § – a közőonti költségvetési hozzájárulás A közoktatás finanszírozása • 1993: „a feladatellátáshoz szükséges pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, közalkalmazotti törvény szerinti illetményét, pótlékait és ezek járulékait.” • 1995: az intézményfenntartók részére az … intézmények működéséhez … normatív költségvetési hozzájárulást biztosít… nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított teljes ….. nyolcvan százaléka. A normatív hozzájárulások összegének el kell érniük az előző évi normatív hozzájárulások összegét…” • 1999: …………………………………….kilencven százaléka. • 2003: „A normatív hozzájárulások összegének el kell érniük az előző évi normatív hozzájárulások összegét.” • 2004: el kell érnie az előző évi normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegét. …” • 2005:„a helyi önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének - az ellátottak létszámához és a költségekhez viszonyítva - el kell érnie az előző évi normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének szintjét.” • 2007: hatályon kívül helyezték ezt a mondatot. • Ezzel lényegében megbukott az oktatáspolitika erőfeszítése a közoktatás központi állami támogatási hányadának garantálására.
A közoktatás támogatása és forrás-megoszlása A finanszírozási rendszer elemeinek változásainál hol az önkormány-zatiság (ti. az önkormányzatok saját hozzájáru-lásának növelése), hol a központosítás (ti. a központi hozzájárulás növelése) került előtérbe.
A szektorsemlegesség bukása-Az egyházi fenntartású oktatási intézmények finanszírozása • a 90-es évek elején az egyházi iskola és az önkormányzatok közoktatási megállapodást kötöttek, • majd az oktatásért minisztérium maga is kötött egyházi oktatási intézménnyel ilyen megállapodást, • 1998-tól valamennyi egyházi fenntartású közoktatási intézmény kiegészítő támogatásban részesül • Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997-ben megállapodás • 1997. évi CXXIV. Törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény • Problémák az egyházi kiegészítő támogatással kapcsolatban • Nem egyértelmű, nincs algoritmizálva, nincs azonosítva a ténylegesen feladat • az egyházi iskolafenntartó mérlegelés nélkül megkapja a kiegészítő támogatást is az államtólegyház bármikor, bármilyen méretű intézménnyel bejelentkezhet az állam lényegében 100%-os finanszírozására
Új finanszírozás – előre vagy hátra? Finanszírozás központi teljesítménymutató alapján • Az új finanszírozás alacsonyabb támogatást nyújt. • Minél magasabb az évfolyamlétszám, annál inkább a IV, VII. és VII. évfolyam támogatáselőnye növekszik. • Az alsó tagozat támogatása 10,1%-kal csökken • A felső tagozaté 3,5%-kal nő Cél: • forráskivonás/hatékonyságnövelés • és koncentráció előmozdítás Eredmény: • nem csökkenő egyenlőtlenségek
Következmény – PISA 2006 eredmény A PISA eredményei és az adott ország egy főre jutó GDP-je együttmozog
Nem az a baj, hogy hátul vagyunk a rangsorban, hanem az, hogy a hazai iskolarendszer nem képes megbirkózni a tanulók társadalmi háttérkülönbségeivel
Következmények - közoktatás • Voluntarista megközelítés A hazai tankötelezettség ma 18. életévig tart. A világon rajtunk kívül csak Belgiumban, Németországban, Hollandiban ennyi. Az európai országok túlnyomó többségében ez 15-16 év, de például Ausztriában, Olaszországban, Portugáliában 14 év. • A hazai oktatás teljesítményével súlyos problémák vannak. • Az egyik legsúlyosabb probléma apolarizáltság. A hazai oktatási rendszerben elfogadottá vált a tehetséggondozás jelszavával folyó elitképzés, ugyanakkor az oktatáspolitika nem tesz erőfeszítéseket a kiegyenlítésre, azaz a hátrányos helyzetű tanulók képzésének kiemelt kezelésére, • Ezért az alacsony iskolázottság (10-12,5%) újratermelődik – nekik nincs mit eladni a munkaerő-piacon • A minőség gyengeségének egyik szembetűnő jele, hogy a magyar közoktatást a tanulók háromnegyede használható nyelvtudás nélkül hagyja el. Az erre adott oktatáspolitikai válasz a nyolcadik évfolyam után bevezetett nyelvi előkészítő nulladik évfolyam. Ismét egy extenzív fejlesztési lépés, ami nyilvánvalóan alapvetően az elit gyermekeinek kedvez, akik ráérnek sokáig iskolába járni. • A közoktatás fejlődési pályájáta gazdasági fejlettségtől és szükségletektől elszakadt, alapvetően belterjesmegközelítésre épülő, extenzív fejlődi pálya jellemzi, s ennek nyomán a minőség csak szűk területen – az elit iskolákban – érvényesül.
A középfokúnál alacsonyabb végzettségűek bérelmaradása a középfokúakhoz viszonyítva Különö-sen a nők kere-sete ala-csony
Következmények - Szakképzés • Magyarországon a tanulók alig több mint 10%-a vesz részt olyan felső középfokú oktatásban, ahol szakmát kap . Miközben pl. Ausztria, Németország, Svájc a tanulók több mint 60%-a vesz részt ilyen oktatásban (s ezen belül több mint harmaduk munkahelyi képzéssel kombinált képzésben), - És ennek a képzésnek a hazai munkaerő-piaci igényekhez igazítása is problémás • A hazai szakmunkásképzésnek súlyos problémáinak megoldására extenzív megoldás született: az általános képzés hosszának megnövelése – a 10. osztályig történő kiterjesztése (sajnos ez az általános képzés kompetenciák helyett lexikalitásra épül, s így alkalmatlan a hátrányos helyzetűek, és az iskolai kudarcokkal küszködő tanulók integrálására). • A felső középfokú képzés fő fejlesztési iránya a szakközépiskolai képzés és a gimnáziumi képzés fejlesztése volt. Ennek nyomán a szakképzés lényegében kiszorulóban van a közoktatásból, mivel a szakközépiskola csupán „előszakképzést” ad, amelyből további két év alatt lehet szakképzettség. • Itt is azt látjuk, hogy az oktatás meghatározóan extenzív fejlesztésében a pedagógus szakmai lobbik játszottak meghatározó szerepet, s a gazdaság tényleges igényei, s annak szereplői kiszorultak a rendszeralakításból.
Tanulságok – ha vannak… • A rendszerváltás közoktatással kapcsolatos oktatáspolitika hirdetett értékeinek elbizonytalanodása: • autonóm pedagógus közösség – az autonómia értékének kétségbevonása; • önkormányzatiság – az önkormányzati hozzáértés kétségbevonása, vagyoni különbségek – feltételkülönbségek miatt fenntartási képesség kétségbevonása; • pluralizmus – sokszínűség helyett polarizáltság • központi szakpolitika – szakmai támogatás helyett nagypolitikai PR
Okok • Az államháztartási politika bizonytalansága - mindig vissza-visszatér a „koraszülött jóléti állam” gyakorlata, amelyet mindig periodikusan megszorítások követnek. Ez az, ami az oktatásban (is) hullámzó finanszírozást eredményeznek. • Az önkormányzatok vagyoni polarizálódásából és a fenti ellentmondásos államháztartási politikából adódó forrásbizonytalanság, - az önkormányzati finanszírozás stabilitásának hiánya, és feladatrendszer gyakori változása (minduntalan források nélküli bővülése) . • Az egyházi humántevékenység finanszírozásának rendszeridegen, szektorsemlegességet sértő megoldása. • Központosító attitűd – az önkormányzatok hozzá nem értésének hangsúlyozása • Az oktatásirányítási voluntarizmus • A magyar oktatásügy mindig is centralizált volt, régen kihunytak az önkormányzatiságnak hagyományai. • A központi kormányzat cselekvési kényszere, - a jó kormány „tesz” – „megmutat” • A professzionalizmus hiánya • A közigazgatás és a politika felelősségének, elszámoltathatóságának hiánya.
Összegzésül az oktatás rendszerváltásáról A rendszerváltás nyomán kialakult hazai közoktatási, szakképzési, és felsőoktatási rendszer közös problémái: • Autonómia/belterjesség – az államszocializmus utáni „szabadságvágy”=autonómia igény - a régi (háború előtti) értékeket és konstrukciókat hozta elő • Az autonómiára/belterjességre épülő köz és felsőoktatás törvényszerűen a gazdaság realitásainak figyelmen kívül hagyásával jár, • Az államszocializmusból felszabadult országok felzárkózási vágyának következménye a felzárkózási voluntarizmus – mágikus hit az oktatás szerepében és extenzív fejlesztési akciók, • A rendszerváltás óta eltelt idő nem volt elegendő az államigazgatás professzionalizálódására - mind az ágazatirányításban, mind az intézményirányításban professzionalizmus hiánya Következmények: • A gazdaság realitásaitól és igényeitől elszakadt tevékenyég ill. kibocsátás • Hatékonysági gondok • Minőségi gondok
DE... • Nyilvánvalóan a rendszerváltásnak nincs alternatívája • A rendszerváltás nem bukott meg – csak lassan halad, mert az oktatáspolitika fejlődésében (sem) nem lehet átugrani máshol már meghaladott korszakokat, nézeteket, csak azért mert máshol (a fejlett világban) már megvívták azokat a harcokat, amik itt folynak, s már kiderült egyes itt és most divatos eszmékről, hogy ott túllépett rajtuk az idő.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET