Legális-illegális drogok

1. Legális-illegális drogok Frivaldszkyné Jung Csilla Klinikai szakpszichológus Sziget Droginformációs Alapítvány

2. A drog fogalma (WHO) • Drognak nevezünk minden olyan természetes vagy mesterséges anyagot, amely bekerülve az élő szervezetbe a központi idegrendszerre hatva megváltoztatja a test normális működését, funkcióját és hiánya elvonási tünetekkel jár. (léteznek legális /nikotin, alkohol, koffein/ és illegális /heroin, kokain, marihuána, LSD, extasy, stb./ drogok).

3. Tágabb kategória :Viselkedési Addikciók

4. A drogok és a viselkedési addikciók közötti hasonlóságok -egy „kellemesebb, jobb állapotba” jutáshoz valamilyen cselekvést kell, muszáj végrehajtaniuk, -a természetes örömforrások nem hozzák meg számukra a nyugodt, oldott állapotot, -a szenvedély akadályoztatásánál komoly fizikai és pszichés elvonási tünetek lépnek fel.

5. A legális és illegális drogok típusai • A kiosztott tájékoztatón fel vannak tüntetve az illegális drogok megjelenési formái, a hatások, az általuk okozott tünetek, az árulkodó jelek (amelyek a droghasználatra engednek következtetni), és a kockázatok. • A legálisak ismertek, ezért azok tárgyalásra nem kerülnek.

6. A szenvedélybetegség(ek)re hajlamosító tényezők • Minden szenvedélybetegség több oki tényezőre vezethető vissza. • Az addikciókra való hajlam mögött találtak genetikai meghatározottságot is (a dopamin rendszer sajátosságai) • És a szociokulturális, pszichológiai okok is legalább olyan fontosak ! • „NATURE (természet) AND NURTURE (nevelés)” elmélet

7. A szenvedélybetegségek kialakulásának rizikófaktorai 1. dia - Szülők szenvedélybetegsége (modelltanulás) + biológiai öröklés : a családban előforduló szenvedélybetegség négyszeresére növeli a veszélyeztetettséget : pl. alkoholisták gyermekeinél a természetes endorfinok szintje születéstől alacsonyabb. • Negatív érzelmek (agresszió, lehangoltság) kezelésének képtelensége, stresszoldás eszköze ismeretlen, problémákkal való megküzdő stratégiák szegényes volta, • Szenzoros élménykeresésre való hajlam (ingerküszöbe igen magas) • Alacsony önismeret, alacsony önelfogadás, sikertelenség érzése • A családszerep elosztások eltűnőben, a gyermek már nem erőforrás, hanem akadály (munkában, pihenésben, stb.) • Parentifikálódó gyermek, az egyszülős családokban sokszor a gyermeket felnőtt-szerepbe kényszerítik, pl. vele beszéli meg pszichés problémáit a szülő, érettségének nem megfelelő helyzetekben kell döntenie, tartós szorongást szül • Másik oldalon pedig a gyermekszerepbe kerülő szülő(k), ahol a gyermek irányítja a család működését

8. A szenvedélybetegségek kialakulásának rizikófaktorai 2. dia • Zavar a korai anya-gyerek kapcsolat területén (érzelmi elutasítás, anyát ért traumák) ennek következtében HIÁNY lép fel, ebbe a hiányállapotba benyomul a drog • Az erőfeszítésre sarkallás hiánya : a családok úgy gondolják, hogy az akadályok támasztása, és az ebből fakadó frusztráció rossz a gyermek számára, - a kielégülés-küszöb-érték módosul – a kamaszok úgy érzik, csak az extra akadályok élvezetesek, az „extrém kultúrája” : a szélsőséges tapasztalatok szerzésének vágya • Az életünkben a beavatási rítusok hiánya életciklus-váltások idején, ezért saját beavatási rítusokra vágyó fiatalok megalkotják azokat : első közös dohányzás, részegség, illegális szerfogyasztás, veszélyes helyzetek kipróbálása, stb.) • Személyiségzavarok, krónikus lelki betegségek, • Alternatív értékek hiánya,

9. A jól funkcionáló és a rosszul funkcionáló család jellemzői

10. A jól funkcionáló és a rosszul funkcionáló család jellemzői 2.

11. A drogfogyasztók családjának megfigyelt jellemzői • A drogfogyasztók családja örömtelen, zárt, befelé forduló, nincs spontán és őszinte kommunikáció, az érzelmek kifejezése gátolt; • Nem mutatnak a külvilág felé semmit a problémáikból; • a tagok autonómiája nagyon csekély; • A gyermek érzelmi szükségletét nem elégítik ki, ugyanakkor késleltetik a leválását; • Nevelési attitűdjük : érzelmi elutasítás, engedékenység, következetlenség, a szülők közötti összhang hiánya, éretlenség: a szülő szerep nem felvállalása, a szülői elvárások nem a gyermek személyiségéhez igazított volta; - Mítoszok és tabuk vannak jelen, és sokszor ezek mentén koalíciók jönnek létre.

12. Általános segítői alapelvek a kábítószerezés megközelítésében • A drog tünet, mögé kell látnunk, a személyt kell kezelnünk. A felnőtt, érett életvezetéshez szükséges képességek elsajátítása időt igényel. Ameddig ezek nem születnek meg, addig ha elvesszük a tünetet, felváltja egy másik ! • Mindendrog okoz függőséget, fizikai függőséget, pszichés függőséget, vagy mindkettőt. • A drogozás elítélésének kinyilvánításával nem kezdhetünk segítő kapcsolatot, mert a fiatal nem fog megnyílni számunkra.

13. Általános segítői alapelvek a kábítószerezés megközelítésében • A sikeres terápia lényege apszichés függőség megszüntetése, mely éveket is igényel ! • A kapcsolat gyógyít, nem az eszközrendszer ! (pszichoterápiák hatékonysága). /járulékos inger kikapcsolása, absztinencia-kártya, stb./ • A visszaesésre számítani kell, a „soha többé” túl nagy teher…(AA). Ezek személyiségfejlődési pontok, be tudja azonosítani a visszaesésre hajlamosító élethelyzeteket, melyek elkerülése ezután kidolgozható.

14. Drogmegelőzés a családban • Problémamegoldási minták nyújtása, újrakezdés megmutatása, képesnek lenni modellé válni. • A hatékony drogmegelőzés nem az anyagról, hanem a szülő-gyermek kapcsolatáról szól. • Nem elég az információközlés, hanem érték közvetítésre (alternatív értékek felmutatására, szabadidő értelmes eltöltésének lehetőségére való rámutatásra) és készségfejlesztésre van szükség. • A kíváncsiságot akkor keltjük fel, ha túl korán, előkészítés nélkül beszélünk „felvilágosító jelleggel” a drogokról.

15. Segítő helyek, terápiák • Az adott anyag beazonosítása azért fontos, hogy kiderüljön, elegendő e az ambuláns terápia. • A leghatékonyabb a családterápia (rendszerben gondolkodik). • Nagy segítség lehet az önsegítő csoport (NA,AA). • A család számára szülői-hozzátartozói csoport ajánlott.