A Tokaji borvidék a Világörökség része,

1. A Tokaji borvidék a Világörökség része, a Tokaji Aszú

2. Vázlat • 1A Tokaji Borvidék adatai • 2)Történeti vonatkozások • 3)A Tokaji Aszú leírása • 4) Nemzetközi sikerek • 5) A Tokaji bor hamisítása 6)A fajtanévvé válás kérdése 7) megtévesztő használat, • 8)a szlovák TokajszkéVino megjelölés tömeges használata.

3. Tokaj 1)A Tokaji- borvidék adatai Terület: kb. 5500 hektár. Magyarország észak-keleti részén húzódik 87 km hosszúságban, 3-4 km szélességben a híres hegylánc Tokaj-Hegyalja. ATokaji- borvidék zárt borvidék. Talaj: Tokaj-Hegyalja a Bodrog és Hernád folyók közötti vulkanikus eredetű Zempléni-hegység déli, dél-keleti és dél-nyugati nyúlványán van fekszik.   

4. A főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalajok alakultak ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött anyag, sok helyen köves, nehezen művelhető nyirkos. Ezek a talajok viszont nyáron a mélyebb rétegekben nem száradnak ki, és a rajtuk lévő ültetvények az aszályt jól tűrik. A borvidék kis részén a Kopasz-hegy nyúlványain lösztakaró található.

5. Klíma: Tokaj-Hegyalja makro- és mikroklímája az optimális fekvés kedvező tenyészfeltételeket biztosít a szőlőnek. • Az érési folyamat alatt beköszöntő, csapadékos, illetve párás időt többnyire derűs, napfényes időszak váltja fel. Ez rendkívül ked-vez a Botrytis fellépésével járó nemes rothadásnak és az aszúsodásnak. •  A borpincék jellegzetes mikroorganizmusa a Cladosporiumcellare nevű nemes pincepenész. A közel állandó hőmérsékletű optimális páratartalmú poncékben bársonyos, vastag gomba szövedék borítja a falakat.

6. Szőlőfajták: Furmint 75%-os területi részesedés Hárslevelű 20%-os arány MuscatLunel 5%-os arány. • Borok: Tokaji Furmint, Tokaji Szamorodni, Tokaji Aszú, Tokaji Hárslevelű. • Vezető borfajta: Tokaji Aszú. • Bortermőhelyek: Abaújszántó, Bekecs, Bodrog keresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdő bénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád,

7. Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely,Sze rencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámos- újfalú.

8. 2) Történeti vonatkozások • A honfoglaló magyarok Tokaj-Hegyalján kelta telepítésű szőlőket találtak. Az Árpádházi királyok francia, az Anjouk olasz szőlőműve seket telepítettek Tokajhegyaljára, akik jól hasznosították szaktudásukat. A XIV-XV. században Oláh Miklós püspök „Hungaria” c. művében megemlékezik a tokaji borokról, de azokat csak mint középszerűeket említi.

9. A Tokaji Aszú a XVI. században kezdett betörni a világ élvonalába.I. Gusztáv és III. Johan svéd királyok a XVI. században jelentős mennyiségű tokaji bort vásároltak. Az aszúkészítés műveletére 163l-ben éreztek rá, amikorisSepsy Laczkó Máté protestáns lelkész, Lórántffy Zsuzsanna udvari papja a Tokaj Oremus szőlőhegyen a Tokaj-Hegyalját fenyegető hadiesemények miatt novemberre halasztotta a szüretet. Időközben bekövetkezett a nemes rothadás,a szőlőszemek összezsu- gorodása,töppedése. A lelkész elrendelte, hogy az aszúsodott szemeket válasszák külön és préseljenek belőle bort.

10. A csodálatosan finom bukéjú, a szokottnál tüzesebb bort nyomban megkedvelték. Az aszú és aszúsodás jelenségét felismerte az 1655. évi Országgyűlés, 79. cikkelyével kötelezően elrendelte az aszúszőlő külön választását a Tokaj-Hegyaljai borvidéken.

11. A tokaji bor már a XVI. század végén a környékbeli országok előkelőségei körében keresett cikk. A XVII. században XIV. Lajos francia királynak, a Napkirálynak kedvenc borává vált. „A borok királya, és a királyok bora” mondat állítólag XVI. Lajos francia királytól származik, aki így ajánlotta a tokaji aszút madame Pompadournak. Mások e mondást Voltaire-nek tulajdonítják. A tokaji borok különösen kedveltté váltak a XVIII-XIX. században Oroszországban és Lengyel ország- ban. 1890-91-ben a filoxéra kipusztította a Tokaji szőlőket.

12. A rövid időn belül amerikai oltványokkal történő újratelepítés után alakult ki a jelenlegi borvidék fajtaösszetétele, vagyis a furmint mellett a hárslevelű és a sárga muskotály ültetvények.

13. 3)A Tokaji Aszú A Tokaji Aszú különleges évjárata az 1811. évi un. „üstökös” aszú (ez évben tűnt fel a híres Halley üstökös) 1990 júniusában a kaliforniai Butterfield & Butterfield cég borárverésén egyetlen palack 5000 amerikai dollárért kelt el. Az aszúbor készítése ősi hagyományokat idéző érdekes munka. Hegyalján általában hosszú, meleg napsütéses a nyár, és meleg párás az ősz, viszonylag hűvös éjszakákkal. Ez eredményezi, hogy a hosszú meleg, párás

14. napos őszi időben a bogyók vékony héja megrepedezik, a víztartalom elpárolog és a fürtökön nemes penész jelenik meg, amely alatt a héj porozússá, ráncossá válik. Itt kelet- keznek először azok a sajátos finom illatok és különleges zamatanyagok, amelyek a hegy- aljai szőlőt másoktól megkülönböztetik.  Az aszúszemeket legtöbb esetben válogatva kü-lön szedik szüret idején és különleges eljárás -sal kerül a nemes érett borokba maga az aszú -bogyó.

15. Az aszú készítése során az óborhoz 3, 4, 5 puttony (1 puttony kb. 28 liter összezúzott aszúszemet, úgynevezett aszútésztát (híg tésztaszerű massza) készítenek, s a nemes bor kioldja az aszúszemekből a tömény cukrot, melynek egy részét alkohollá érleli. Az érlelési folyamat a bort az évek során olyan nemes itallá varázsolja, melynek testessége, magas alko -hol- és cukortartalma, illat- és zamatanya -gának széles skálája csodálatos és a világon egyedülálló összhangba olvad a többéves érlelés, ászokolás során.

16. A Tokaji Bor viszonylag kis űrtartalmú hordókban, úgynevezett „gönci” hordókban(138 liter)– ászok hordókban – érlelődik. A pincék állandó hőmérséklete 9-11Co évi 3-4Co hőingadozással segíti kiérlelni a legnemesebb borkülönlegességeket. • Az aszú édes mustját gönci hordókba fejtve erjesztik ki. Az erjedés 2-3 hónapig is eltart. Az erjedést előnyösen fékezi a Botrytis által termelt antibiotikum (botricin), valamint a nagyméretű tianin tartalom-csökkenés és a hideg pince hőfoka.

17. A Tokaji Aszú különleges jellegének kialakulásában jelentős szerepe van a bor sajátos, hosszantartó érlelésének. A hordót nem töltik tele. Az így létrejövő szabad felületet, a tokaji élesztők hártyát képezve elzárják a külső levegő oxigénjének nemkívánatos hatásaitól. • A bor finom illata, a levegőtől viszonylag elzárt körülményei (alacsony redox- nivó) között fejlődik ki, amit még az alacsony, pincehőmérséklet is kedvezően befolyásol.

18. Az érlelés 5-10 évig tart. Az érett Aszú színe az arany árnyalatú sárgától a vörösbarnáig terjed. Az illatot csak zamattal együtt lehet körülírni. A nemesen rothadt aszúszemek mazsolára emlékeztető íze a száraz kenyér- héjhoz hasonlítható, amit évjárattól és dűlőtől függően egészít ki a mandulára, csokoládéra, szentjánoskenyérre emlékeztető íz, zamat.

19. Irodalmi vonatkozások Csokonai Vitéz Mihály, BatsányinéBaumberg Gabriella, Kölcsey Ferenc, Márai Sándor, Hamvas Béla. • Külföldi irodalmi hivatkozások: • F.M.A. de Voltaire (1694-1778) francia író-filozófus • Bertin (1752-1790) francia költő • Th. K. Körner (1791-1813) német költő és drámaíró • Aarestus dán költő

20. A Tokaji-borvidéken lefolytatott privatizáció eredményeként számos részvénytársaság alakult a Tokaji borok termelésére és forgalmazására. A Tokaj-hegyaljai Rt-k különböző védjegyeket jelentettek be. Így többek között a Disznókő Rt. és a Tokaj-Hétszőlő Rt. • A tokaji borok ábrás védjegyként több mint 30 országban oltalomban részesülnek nemzeti és nemzetközi védjegyként.

21. 4)Nemzetközi sikerek • A tokaji borok általában „taroltak” nemzetközi borversenyeken. A szakemberek annak tulajdonítják a tokaji bor különlegességét, hogy az aszút és más borokat a levegőtől viszonylag elzárva érlelik és ez hasonló kategóriájú boroktól (Sherry, Portói, Madeira, Sautern a Bordói borvidékről stb.) megkülön -bözteti, mivel ezek érlelése levegősebb, oxidál tabb körülmények között megy végbe. • A Tokaji Aszú páratlan karrierje az 1863. évi Hamburgi Kiállításon jelentős állomásához jutott.

22. Ekkor elismerik a Tokaj-hegyaljai borok világelsőségét. Wroclawban 1869-ben az 1863-as évjáratú Tokaji Aszú első díjat nyer. 1879-ben Párizsban aranyérmet, 1874-ben Londonban első díjat nyernek a Tokaji Aszú borok. Az 1896-os Párizsi Világkiállításon szintén a Tokaji Aszú nyer nagydíjat. Nehéz lenne valamennyi említésre méltó díjat felsorolni, ezért a további példák csak egy tendencia szemléltetéséül szolgálnak. A második világháború után az első borverseny, amelyen magyarok részt vettek, 1956-ban Ljubljanában került megrendezésre.

23. A 19 benevezett borunkból 3 lett aranyérmes, mindhárom Tokaji Aszú. • Az 1958-ban, 1960-ban és 1962-ben meg rendezett Budapesti Nemzetközi Borversenyen a tokaji borok 141 elsőbbséget szereztek. Az 1972-ben az OIV kezdeményezésére Magyarországon tartották az elsőBorvilág -versenyt. 12 Nagyaranyérmet és 6 aranyérmet nyertek a tokaji borok (mind Aszú volt).

24. A Tokaji Aszú a 90-es években az alábbi nagyaranyérmeket nyerte: • Vinagora1992. Budapest 3 • Vinexpo BordeauxBlaye-Bourg 1995. 3 • ConcoursMondial du Vin Borvilágverseny 1996. Brüsszel 2 VinagoraBudapest 1996 1 VinitalyVerona 1997. 1 VinandinoMendoza 1997. 1 Párizs 2000. 1 • A sikerek azóta is folyamatosak

25. A Tokaji borvidék a Világörökség része,és a Tokaji Aszú • A) Tokaj eredetmegjelölés illegális használata •  A tokaji bor a 16. századtól kezdve jelentős reputációt vivott ki magának a desszert borok kategoriában és manapság is, szinte nincs olyan nemzetközi borverseny, ahol a tokaji borok nem érnének el legjobb helyezéseket (nagyarany).

26. 5)A tokaji borok hamisítása . A történelem folyamán atokaji szőlővesszők átültetésével több országban is megpróbál -koztak és úgy vélték, hogy a Tokajból származó szőlőfajták meghonosításával – vagy akár e nélkül - jogosan használják a Tokaj nevet

27. A Tokaj megjelölést különböző országokban – megtévesztő módon alkalmazták, illetve alkalmazzák hazánkon kívül is, az alábbiak szerint, „AustralianTokay” • „CarnetTokay” „CaliforniaTokay” • „Israel Tokay” • „Tokay d’Alsace”,(Franciaország) • „FlurlingerTokayer”,(Svájc) • „Tokajec Tokaj” Jugoszlávia

28. Tokaj Juzsnoberezsnyij”,(Ukrajna) • „Tocai Italico”,(Olaszország) • „Tocai Friulano”, Olaszország) „Tokay Pinot Gris”, (Franciaország)

29. Napjainkban komoly erőfeszítéseket tettek au EU –ban azért, hogy a Tokaj eredetmegjelölést Magyarország és Európa számára, mint magyar és európai eredet megjelölést fenntartsák. • Három alapvető probléma terheli a Tokaj és Tokaji bor megnevezéseket. • a fajtanévvé válás, • a megtévesztő használat, • a szlovák Tokajszké Vino, és Vingradnicka Oblast, • Tokaj megjelölés tömeges használata.

30. 6)a fajtanévvé válás az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában • A Tokaj megjelölést az AustralianTokay és az American és CaliforniaTokay megjelölések elterjedt használatára tekintettel fenyegeti a fajtamegjelöléssé válás. • Az Europai Közösség ezért az Ausztráliával és az Amerikai Egyesült Államokkal kötött Borkereske-delmi és BoreredetvédelmiMegállapodásokban a Tokaj megjelölést fenntartotta Európát megillető

31. boreredetmegjelölésként. [Megállapodás az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemről. 22006A0324 (01). 2006. 03. 24] • Az (első) EK-Ausztrália megállapodásban az ausztrál félnek a `Tokay´ név használatát még 10 évig engedélyezték a megállapodás hatályba lépését követően. Más európai nevek (pl. Champagne, Port) esetében ez az idő 12 hónap, amely nem számunkra hátrányos megkülönböztetésen alapul.

32. A második EK-Ausztrália Megállapodás [az Európai Közösség és Ausztrália közötti 2009A0130 (01)] borkereskedelmi megálla podás] szintén kardinális jelentőségű e téren. E megállapodásokban ugyanis – sok más európai földrajzi név mellett – sikerült elérni a Tokaj név korábbinál hatékonyabb védelmét is.

33. 7) Megtévesztő használat Európában • A számos fontos kétoldalú megállapodás közül, amelyet az EK kötött más államokkal, a magyar vonatkozásokra tekintettel mindenkép -pen ki kell emelni, a jóval a magyar EU csatlakozás előtt aláírt - ma már nem hatályos- bormegnevezések védelméről szóló megál-lapodást. a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között, a bormegnevezések kölcsö-nös védelméről és ellenőrzéséről. • A Brüsszelben, 1993. november 29-én aláírt Megállapodást az 1994 évi XI. tv hirdette ki.

34. A megállapodás alapján a szerződés mellékletét képező közös nyilatkozat értelmében aTokaji megjelölés minden változata (Tocai, Tokayer, Tokajské) mint magyar megjelölésrészesül oltalomban. A francia és olasz állam lemondott a Tokaj név használatának jogáról Magyarország javára. • Az Egyezmény szerint mind Olaszország, mind Franciaország vállalta, hogy 13 év kifutási idővel,hogy 2006-ig végleg abba hagyja a Tokay Pinot Gris, Tocai Friulano, Tocai Italico megjelölések használatát.

35. Lényegében ezen megállapodásra tekintettel döntött az EK Bírósága is az ún. Tokaj-ügyben, megvédve a magyar érdekeket a Tokaj név kizárólagos használatában, Olaszországgal szemben.[C-347/03. sz. ügy, Regione Autunoma Friuli-Venezia Giulia és Agenzia Regionale per lo Sviluppo (ERSA) kontra Ministero per le Politiche Agri-cole e Forestale és Regione Veneto ügy. (2005. május 12-én hozott ítélet).

36. 8) A szlovák TokajszkéVino megjelölés tömeges használata A legjelentősebb jogi probléma a szlovák „Tokaj”, „Tokaji,””Tokajsé” névhasználatban nyilvánult meg. • Tokaji Borvidéket 1908 - ban bővítették, a 28 településből álló Nagy-Magyarország terü-letén levő borrégióhoz ekkor 3 kisközségetKistoronyát, Újhelyt (Sátoraljaújhely része volt ) és Szöllőskét csatolták hozzá, 132 hektár termőterülettel.

37. Ezt a 3 községet a tokaji borvidékből Cseh- szlovákiához csatoltak a Trianoni Békeszer- ződéssel, 1919 –ben. • A Második Világháborút lezáró Párizsi Békeszerződés megerősítette e községek Csehszlovákiához tartozását. • A szocialista rendszerben kezdetbenCsehszlovákia nem használhatta a Tokaj megjelölést, azonban Magyarország minden évben köteles volt a Monimpex keretében dollárért felvásárolni a Tokaji Borvidék Szlová- kiába átkerült községeiben termesztett szőlőt.

38. Csehszlovákia azonban, a maga javára meg kívánta szerezni az eredetmegjelőlést. Az akkori magyar kormány kínos mulasztást követett el, hagyta, hogy Csehszlovákia már 1968-ban, Magyarországot megelőzve a Lisszaboni Megállapodás keretében nemzetközi oltalom alá helyeztette a Tokaj megjelölést „Tokajské vino de la Region Slovaque” néven.(1968. április 20, lajstromszám AO O545) A megjelölés oltalmát Magyarország nem ismerte el.

39. Jóvátehetetlen késedelemmel Magyarország javára csak 1970- ben védték le a Tokaj, Tokay, Tokayer megjelöléseket (1970. 09. 15. AO 0527 lajstromszámmal) azt követően, hogy a Lisszaboni Megállapodás valamennyi államában -- hazánkon kívül – az már szlovák megjelölésként oltalom alatt állt.

40. A KGST –ben a 70-es években kidolgozták a regionális nemzetközi eredetvédelmi, egyezmény tervezetét, amely 1984-ben lekerült a napirendről a pilseni sör (csehszlo -vák-német) és a tokaji bor (csehszlovák-magyar) kezelhetetlennek tűnő eredetvédelmi vitája miatt. •  Az Európai Unió boreredetvédelmi rendszerében mind a Tokaj nevet, mind a Tokaji megjelőlést Magyarország javára boreredetmegjelölés védi.

41. Az Európai Bizottság a szlovák boreredet megjelölést 2005 ben” Vinohrad nicka Oblast, Tokaj” néven vette nyilvántartásba. Fogyasztóvédelmi szempontból erősen kifogásolható gyakorlat alakult ki, azzal, hogy a szlovák „tokaji” elismerésével olyan borok terjednek a piacon, amelyek mind belföldön, mind külföldön rontják a tokaji bor kialakult reputációját. Nincs megállapodás sem a közös borvidékről, sem a minőségellenőrzésről, amellyel a vitát ki lehetne küszöbölni. Nem tudtak megállapodni, továbbá

42. a magyar és szlovák bortörvény harmonizá-lása, A borok technológiai leírásának egységesítése, • borkategóriák egységesítése, • szakmai szervezetek létrehozása • a borok ellenőrzése vonatkozásában. • A szlovákok termőterületüket „Vinohradníckaoblast Tokaj”néven nevezik, a borkereskedelemben tömegesen alkalmaz -zák a „Tokaj”megjelölést és jelentős mennyi ségben exportálnak szlovák”tokajit”.

43. Az igazi problémát a szlovák ” Tokaj” megjelölés megtévesztő jellege, a szőlő alacsonyabb mustfoka, a bor gyengébb minősége (nagytömegű bor , korábban asztali bort is állítottak elő,674 Hektár termőterülettel, dömpingáron) és az okozza, hogy szinte évről-évre indokolatlanul síkvidé ken terjeszkedve növelik a termőterületü -ket. A Magyar Tokaji Borvidék mintegy 5-6000 Hektár szőlő területet foglal magába

44. . A Trianoni Békekötés idején a szlovák bortermő terület 132 Hektár volt. A szőlőterületet önkényesen és fokozatosan növelték 330, 5 majd 908 Hektárra. Az EU-nak 2006-ban 1474 Hektár termőterületet jelentettek be.

45. A Magyar Kormány miután eredménytelenül • Fordult az Európai Bizottsághoz az Európai Bíróság előtt keresetet nyújtott be a szlovák • VinohradnickaOblast Tokaj megjelölés megsemmisítése céljából Mindezideig az EU kivonta magát az egyértelmű döntés felelőssége alól,azzal,hogy a két ország- nak meg kell tárgyalásos alapon egyeznie. A megegyezés a szlovákoknak egyáltalán nem áll érdekében,attól mindig is elzárkóztak.Döntés egyelőre nincs. Magyarországnak és Szlovákiának 2011.végéig

46. kellett benyújtani a Bizottsághoz a Tokaji Borok termékleírását,amely során ki kell derülnie annak hogy ugyanazzal az eredetmegjelöléssel ellátott bornak nem lehet kétfajta termékleírása. Az EU számára a kérdés nyilvántartási ügy,szá- munkra történelmi kérdéseket feszegető gazda- ságpolitikai és presztizs kérdés,amelynek a tár- gya a Tokaji bor világhírnevének veszélyeztetése

47. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET