A Fertő-tó vízszintszabályozása és a levezető rendszer működtetése

1. A Fertő-tó vízszintszabályozása és a levezető rendszer működtetése

2. Szabályozások előtti állapot

3. Kezdeti próbálkozások Középkor Malomárok1775. Eszterházy csatorna építése a Hanságon át a Fertő-tóig.1777-1780. Fertőd-Pomogy úttöltés 20 hídnyílással.1795-1799. A Rábca kanyargós medrének kiegyenesítése és mélyítése Győr és Bősárkány között.1799. Hegedűs csatorna építése Bősárkány és Királytó között.1800-1814. Csatornaépítések.1830-1835. Fertő-csatorna építése Győrtől a Pomogyi úttól tovább 2km-re.1834. Szegedi csatorna építése.1870. Ikva és Répce rendezése, kiépül a Vármegyei árok a mai Kapuvár-Bősárkányi csatorna.

4. A lecsapolás időszaka 1873. Megalakul a Rábaszályozó Társulat Alapfeladat Fertő-Hanság lecsapolása.1886-1893. Rábca szabályozás Győr-Bősárkány1892-1895. Hanság főcsatorna építése a torkolat és a Pomogyi út között.1898 A Kapuvári és Mosonszentjánosi duzzasztó építése a Hanság főcsatornán.1904. évi XXXIX t.cikk (III. Rába törvény) Az alapszabályszerű feladatokból kimarad a tó lecsapolása, de a Hanság főcsatorna tóig történő meghosszabbításával az esetleges végrehajtás lehetősége fennmarad.1908. Rábca mederbővítés Megépül a Pomogyi zsilip.1909. Hanság főcsatorna kotrás.1910. Hanság főcsatorna Pomogy feletti szakasz kotrása.1912. Megépül a Fertőszéli zsilip.A tó vízszintje 70cm-t süllyedt, felemás állapotban maradt.Különféle hasznosítási tervek készülnek, de beavatkozás nem. (1930.)

6. Konkrét vízszint(ek) nélküli tószabályozás A tó fennmaradását és hasznosítási elképzelésében bekövetkezett változásokat követően egyszerűen átfogalmazhatók a levezető rendszer alapfunkciói.Ezek: A Hanság medence mentesítése az árvizektől. Az Ikva árvizeinek levezetése. A Hanság medence belvizeinek levezetése. A Fertő-tó vízszint szabályozása, árvizeinek levezetése.Mivel korabeli műszaki tartalmú vízjogi engedéllyel nem rendelkezünk a funkciókkal kapcsolatos üzemeltetési elvekről az 1930-as felújítási munkákat előkészítő levelezésekből van tudomásunk.Ezek alapján az árvízi hatások kivédése – vis maiorként – alapvető prioritással bír, a belvízi levezetés pedig elsőbbséget élvez a tó vízlevezetésével szemben, melyet úgy fogalmaztak meg, hogy amikor a levezető rendszer vízszintje a terepszintet eléri, vagy meghaladja, akkor a tóból nem szabad vizet ereszteni. A levezetési mennyiséget az akkori tóvízszint figyelembe vételével 4,5-6 m3/s-ra, a levezetési időtartamot 6 hétre becsülték.1945. Tönkrement a Fertőszéli zsilip, a medret földdel áttöltötték.A zsilip újjáépítéséig, 10 évig a tónak nem volt lefolyása a vízszint 1 m-rel megemelkedett, amit hasznosítás szempontjából kedvezőnek ítéltek, így ezt kívánták megtartani.

7. Az első szabályozási időszak. 1965-ben a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság elfogadta a „Hanság csatorna zsilipjeinek kezelési szabályzatá”-t, mely a tó vízszintjét szabályozó Fertőszéli (Mexikópusztai) zsilip nyitására vonatkozóan a 115,27 moAf, 115,47 moAf, 115,57 moAf. vízszintekhez tartozó zsilipmérce állás, valamint a vízgyűjtőre hullott 3 éves csapadékátlag figyelembevételével, kell, szabad és nem szabad kategóriákat fogalmazott meg.A szabályzat a vízháztartásra vonatkozó hiányos ismeretek miatt vízkészlet megőrző szemléletű, ami kedvező hatással volt a tó vízszintjére, ugyanakkor az árvizek levezetésénél a korábbi hagyományoktól eltérően egyáltalán nem foglalkozott a levezető rendszer terhelhetőségével.

8. A levezető rendszert érintő térségi beavatkozások. Az 1965. évi rendkívüli hidrometeorológiai helyzet által kiváltott káreseményeket követően az 1960-as évek második felétől a vízrendszer működőképességét javító és egyben a levezető rendszer terhelését befolyásoló beavatkozások: - Ikva, Kardos-ér, Répce rekonstrukció hatására növekszik a külvizi terhelés. - Belvízcsatornák és szivattyútelepek rekonstrukciójával növekszik a belvízi terhelés. - Kis-Rába vízpótló rendszer állami tulajdonba kerül, rekonstrukcióját követően 8m3/s. vízhozam átvezetésére alkalmas a Rábaköz és Dél-Hanság felé. - Kiépül a Mosoni-Duna öntözőrendszer az észak-hanság vízpótlására (1978; 5,2 m3/s.) - A Rábca torkolati zsilip (1982.) majd árapasztó és árvízkapu (1989.) megépítésével töltéserősítés nélkül mentesítésre kerül a Hanság medence a Duna árvizektől. - 1990-2003. között több ütemben rekonstrukciókra kerül sor a teljes levezető rendszeren a Fertő-tótól a Rábca árvízkapuig.

9. A vízrendszer jelenlegi kialakítása Rábca árvizkapu Fertőszéli zsilip

10. A jelenleg hatályos (2001.) tószabályozás. Hidrológiai alapok: - A tó havi vízszintingadozása a megfigyelt hidrológai adatokból, és az azok alapján meghatározott vízháztartási összetevőkből kellő pontossággal megadható. - Az egy évnél régebbi meteorológiai események hatása a tó vízháztartására átlagos hidro-meteorológiai állapotok esetén kizárható. - Középtávú vízszint-előrejelzések mintegy féléves időszakra nem készíthetők. A téli időszakban (X-II.), illetve a nyári időszakban (III-IX.) tapasztalt tótérfogat-változások között nincs statisztikai összefüggés. - A tó vízszintszabályozása eszerint csak az aktuális vízszintadatok és a szélsőérték-statisztikai vizsgálatok alapján meghatározott, biztosítandó tározótérfogat alapján lehetséges.

11. A jelenleg hatályos (2001.) tószabályozás. Szabályozási elvek: - A téli időszakban a tó vízlevezetésének, a nyári időszakban a Hanság és a Seewinkel belvízi szabályozásának van prioritása. - A téli időszakban a tó vizének levezetése 15 m3/s értékig történhet. - A nyári időszakban átlagosan 4 m3/s mértékű levezetés végezhető, a levezető rendszer szabad gravitációs kapacitásának megfelelően. - A Fertő-tó maximális vízszintje hidrológiai szélsőértékek fennállása esetén 116,0 moAf. - Az Ikván bekövetkező árvízi eseménynél, illetve a Rábca torkolati árvízkapu zárt állása esetén nincs elvezetés. Szabályozási vízszintek: Téli időszak (okt.1 – febr. 28. illetve 29.) 115,60 moAf.Átmeneti időszak (márc. illetve szept.) 115,65 moAf.Nyári időszak (ápr. 1 – aug. 31.) 115,70 moAf.

12. A jelenleg hatályos (2001.) tószabályozás. A levezető rendszer kapacitásvizsgálata. A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság döntésének megfelelően, a jelenleg érvényes szabályzat kiértékeléséhez a kísérletet 2008. november 12-14. között, 115,59 moAf. tóvízszintnél hajtottuk végre.Fokozatos zsilipnyitás és vízhozam-mérés mellett a zsilip teljes nyitására került sor. A zsilipen átvezetett vízhozam maximuma 10,1 m3/s. volt.A mért adatok alapján a nagyobb levezetési hozamok felszíngörbéinek meghatározása modellezéssel történt meg.Az eredmények alapján a zsilip alatti 5km-es mederszakaszon további medertisztítási munkákat végeztünk.A beavatkozás eredményeként 2009. február 25-én 115,77 moAf. tóvízszintnél a zsilip részleges nyitásával a levezethető vízhozam meghaladta a 15 m3/s-ot.A kísérlet eredményének kiértékelésére közös Magyar-Osztrák szakértői jelentés készül.

13. A tó vízszint változása 1966-2008

14. A Fertő-tó vízszint szabályozásának módosítása. Az elmúlt évek csapadékszegény időjárása miatt a tó átlagvízszintje csökken.A tó elöregedési folyamatának lassítása érdekében a vízszint emelése szükséges.A tó árvízi tározó-kapacitása véges.A tó vízpótlása ökológiai szempontból nem szükséges, de mint jelentős tájalkotó elem fenntartása érdekében teljes mértékben nem kizárható (MOVB).A vízszintszabályozást meghatározó érvényben lévő zsilipkezelési szabályzat elsősorban az árvízi biztonságot szolgálja.A levezető rendszer 15 m3/s-os kiépítési kapacitása emelt szintű fenntartással biztosítható.A szélsőséges hidrometeorológiai helyzetek miatt a levezető rendszer terheléseinek egybeesését felül kell vizsgálni.A szabad gravitációs kapacitás megszűnése esetére foglalkozni kell az érdekarányos kockázatvállalás, illetve kárelhárítás kérdéskörével is.

15. Köszönöm a figyelmet Kovács Mihály szakaszmérnök