A TISZK-rendszer ellentmondásai, javaslatok a rendszer átalakítására

1. A TISZK-rendszer ellentmondásai, javaslatok a rendszer átalakítására Mártonfi György 2012. Március 27.

2. Röviden a kutatásról • Fontos előzmények (OKA, Tárki-Tudok, GKI) • Párhuzamos kutatások (Miskolci Egyetem, Expanzió Kft., Mondolat Kft., NSZFI-folyóiratok) • Cél: kiegészítő információgyűjtés és elemzés • Adatgyűjtés (főleg a KIRSTAT-ból) • A hollandiai ROC-ok megismerése • A térségi jelleg érvényesülése és következményei • A nem önkormányzati intézmények a TISZK-ekben • Nehézségek: • Kényszerhelyzetekkel teli lebonyolítás, időben „szétesett” (terv: 2008; empíria: 2009 nov-2010 május; elemzés 2011 ősz, 12-16 hónapos csúszás)

3. Helyzetkép – 2011 • Részben sikertörténet: az első kör (16 TISZK) és némi huzakodás után 2008 végére felállt a TISZK-rendszer (2006 végén ezt hányan prognosztizálták volna?) • Viszonylag stabil a rendszer, 2009 óta minimális változás • A koncentráció többé-kevésbé megfelel a korábbi terveknek (általában 50-60 volt a cél) • Jelenleg 86 TISZK-ben tömörül a középfokú és posztszekunder szakképzés több mint 90%-a • A kulcsszereplők tudomásul vették („téeszesítés”) • Több tízmilliárdos forrásbevonás

4. A TISZK-ek megoszlása modellek szerint, a (tag)iskolák és a tanulók átlagos száma, 2010 (db, illetve fő)

5. A TISZK-ek megoszlása összevont modellek szerint, a (tag)iskolák és a tanulók átlagos száma, 2010 (db, illetve fő)

6. A TISZK-ek megoszlása fenntartók szerint (db) és az ott tanuló diákok aránya (%)

7. Az iskolák és a tanulók aránya a TISZK-ekben az iskola fenntartója szerint (%)

8. Ellentmondások I.A TISZK-ek egy része NEM TÉRSÉGI I. A TISZK-ek megoszlása a térségi elv érvényesülése szerint (db)

9. Ellentmondások I.A TISZK-ek egy része NEM TÉRSÉGI II.

10. Ellentmondások II.A TISZK-ek egy része NEM INTEGRÁLT • Modellfüggő az integráltság foka • A „holland” TISZK a legintegráltabb (legcentralizáltabb) • Az önkormányzati társulások kevéssé integráltak („mű-TISZK”, „minimál-TISZK”) • Függ a földrajzi távolságtól is • Távoli iskolák integrálása problémás, kevés haszna van • Az egy városban lévő iskolák integrálása se zökkenőmentes • Függ a fenntartói viszonyoktól is • a nem önkormányzati intézmények legtöbbje olyan, hogy nem is logikus az integráció • Függ a finanszírozástól, az elvárástól (amíg a projekt tart, integrálunk…)

11. Ellentmondások III.Sok TISZK-ben NINCS SZAKKÉPZŐ KÖZPONT • A 2003-as első elképzelések még „Technológiai Központokról” szóltak • Az első körös 16 TISZK-nél még kötelező volt a nagyberuházás • 2007 óta már nem kötelező, és TIOP-os központfejlesztés pályázatfüggő • Van, ahol a helyiek meg tudják mondani, hogy „Hol a TISZK?”, van, ahol nem is értelmes a kérdés • Ahol van, ott sem az egész TISZK-et szolgálja • A Képző Központ szükségessége profilfüggő, de a TISZK-ek nem profil szerint jöttek létre

12. Ellentmondások IV.Legitimációs deficit I.

13. Ellentmondások IV.Legitimációs deficit II.

14. Ellentmondások IV.Legitimációs deficit III.

15. Az ellentmondások okai, gyökerei • ELŐKÉSZÍTETLENSÉG - Csak az irányt találták ki, nem volt alapos, sokak által támogatott koncepció. • TRÓJAI FALÓ EFFEKTUS - A központi akarat a sok (intézményi, fenntartói) részérdekkel nem számolt, a pénz motiváló erejében bízott. Nem alaptalanul, de nem számolt a mellékhatásokkal. • POLITIKAI VS SZAKMAI DÖNTÉSEK – az előbbiek primátusa (mivel nagy volt a tét) • BONYOLULTSÁG (7 MODELL) – az önkéntesség és a nem állami-önkormányzati szféra tiszkesedési „szabadságának” biztosítása miatt

16. Következmények • Korábban szétszabdalt volt, most széttartó lett az intézményrendszer (főleg az eltérő modellek miatt) → irányíthatatlan (nincs olyan, hogy TISZK) • Hatékonyabb lett? Nem valószínű. Az uniós források hatékonysága is kérdéses. • Olcsóbb lett? Nincs jele, sőt, ha az uniós forrást beszámítjuk, akkor drágább. • Jobban reflektál a munkaerőpiacra? Erősen szkeptikusak a vélemények még a jövőre nézve is. • TEHÁT HOZZÁ KELL NYÚLNI A RENDSZERHEZ – Ezt a szakpolitika felismerte. Kérdés, hogy a szakmai érvek és politikai akaratok eredője merre viszi a rendszert. MERRE VIGYE?

17. Felmerülő témák, kérdések • A törvénymódosítás következményei • TISZK-rendszer vagy területi irányítás? • Holland modell vagy több (legalább 2-3) modell? • Alulról szerveződés vagy az intézmények központi besorolása? • A TÁMOP és TIOP fenntartási kötelezettség milyen korlátokat jelent? • Mi legyen a nem állami-önkormányzati iskolákkal? • Profilok szerinti összevonás (agrár, műszaki, kereskedelem-szolgáltatás, humán), vagy minden profil egy TISZK-ben? • Döntésmegosztás az állam, a kamarák, és az MFKB között • A kívánatos TISZK-menedzsment (döntési jogosítványai, mérete és szerepe)

18. Néhány javaslat I. • Az integrációt folytatni kell! • Elő kell készíteni a döntést! • Elemezni kell a hollandiai tapasztalatokat (ROC) /aminek kevés köze van a hazai „holland” modellhez/ • Meg kell ismerni a hazai „jó példákat” – ilyenek nyilván vannak, ha a „holland modell” a főirány • Meg kell ismerni esetleges további külföldi példákat /német, ír, flamand stb./) • Ex ante értékelést kell csinálni! • TISZK-rendszer vagy területi irányítás? • Inkább az utóbbi, az előbbi „taktikai” megtartásával. A szakigazgatás hasonló irányt jelölt ki, csak nem így nevezi. • Hogyan válaszolnánk, ha most nem lennének TISZK-ek?

19. Néhány javaslat II. • Biztosítani kell a döntés magas szintű támogatottságát, legitimitását. Alacsony legitimitású döntés nem vezethet hatékony rendszerhez. (Ex ante értékelés fontossága!) • Profilok szerinti külön TISZK-eket! Műszaki, gazdasági-szolgáltató, humán. Ez megyénként ugyanúgy 2-3 TISZK-et jelentene, ahogy tervezik, de a szakmai együttműködésnek tágabb teret hagyna. Ez megfelelő – néhány ezres – méretet eredményezne. • Az agrár szakképzést az agrártárca szervezné, az kikerülne a TISZK-rendszerből. (Hollandiában sincs benne)

20. Néhány javaslat III. • Az egyházi, alapítványi szférát nem kell a TISZK-ekbe bevonni. Működésüket – ellenőrzés mellett – támogatni érdemes. Ők a szakképzési rendszer sokszínűségéhez és minőségéhez hozzájárulnak, nem kiválthatóak, elsorvasztásuk súlyos veszteség. • Biztosítani kell, hogy a TISZK legyen az erős szereplő. („Három dudás egy csárdában?”) • Nagyüzemhez erős, autonóm menedzsment kell, megfelelő kapacitásokkal. (Amúgy ez a fő hollandiai tanulság.) Ez nem lesz olcsó, de megéri

21. Néhány javaslat IV. • A munkaerőpiac szolgálata kiemelkedően fontos. De: ezen belül az iskolarendszerű szakképzésnek főleg a hosszú távú (szakmai alapok, piackonform viselkedés, képezhetőség), a felnőttképzésnek főleg a rövid távú (elhelyezkedést segítő, konkrét szakmára irányuló) illeszkedést kell szolgálnia. A képzés és munkaerőpiac harmóniájának kulcsszava a minőség. • Megalapozott tervezést és pályaorientációt kell folytatni a TISZK-ekben. Ezeknek jelenlegi legkorszerűbb tudásbázisa az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Nemzeti Pályaorientációs portál. • A munkaerő-tervezési illúziókkal le kell számolni. Az MFKB-k (RFKB-k) irány-arány döntései károsak. Szerepük a pályázati pénzek elosztására és a stratégiai irányításra terjedjen ki, az operatív döntés jogát a jelentős kapacitással rendelkező TISZK-vezetés kell kapja.

22. Köszönöm a figyelmet! martonfi.gyorgy@ofi.hu