1 / 23

Munkavállalás az Európai Unióban

Munkavállalás az Európai Unióban. Készítette: Deres Zsófia Ida 2. évf. szabad bölcsészet, földrajz minoros hallgató 2014. Az európai integrációs szerződés és a munkavállalók szabad mozgása. 1949 -ben megalapították a Európa Tanácsot .

shona
Download Presentation

Munkavállalás az Európai Unióban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Munkavállalás az Európai Unióban Készítette: Deres Zsófia Ida 2. évf. szabad bölcsészet, földrajz minoros hallgató 2014

  2. Az európai integrációs szerződés és a munkavállalók szabad mozgása • 1949-ben megalapították a Európa Tanácsot. • 1950. nov. 4-én a Rómában kelt egyezmény szerint elfogadták és törvénybe foglalták az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét – ezután emberi jogok európai egyezménye. • Ez a törvény Magyarországon 1993. ápr. 15-én lépett hatályba. • Az „európai jog” kifejezést összefoglalóan használjuk az összes nemzetközi európai normára, míg „európai közösségi jognak” vagy „Európai Unió jogának” a szűkebb értelembe vett integráció jogát értjük. • 1952. jan. 1-jén lépett hatályba Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés, amely 50 évre kötött meg Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és a Benelux Államok. • A 68-69. cikkek foglalkoztak a munkavállalók szabad mozgásával.

  3. Csak a szén- és acéliparban foglalkoztatott, tagállami állampolgárságú munkavállalók biztosított szabad mozgást. • A Montánunió szerződése 2002-ig volt érvényben. • 1957 Európai Gazdasági Közösség megalakulása más néven a Közös Piac. Az egyesítő szerződést követően közös intézményrendszere volt az ESZAK-kal és az Euratommal. • 1958-ban Euratom Szerződés a munkavállalók speciális kategóriáját szabályozta. • Itt a 96-97. cikkekben fogaltatott benne. • A nukleáris piacon foglalkoztatott munkavállalók szabad mozgását határozta meg – rájuk külön irányelv vonatkozik.

  4. Római szerződés • 1958. jan. 1-jén lépett hatályba a Római Szerződés létrehoztaaz Európai Gazdasági Közösséget (később a Maastrichti Szerződés, mint Európai Közösség nevezi meg 1993 óta). • Ez az európai integráció legfontosabb szerződése. Preambulumában kimondja, hogy az aláírók eltökélt szándéka az európai népek közti egyre szorosabb kötelék megalapozása ill. arra törekednek, hogy közös intézkedésekkel biztosítsák a tagállamok a gazdasági és szociális fejlődést. (16 o.) • 3. cikkely a belső piac azaz áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad áramlása • Személyek belépése és mozgására vonatkozó intézkedések • A Közösségnek saját jogalkotási joggal felruházott intézményei vannak.

  5. A tagállamok elősegítik a közösség feladatainak teljesítését ez az ún. lojalitás kalauzulában (záradékban) foglaltatik. Illetve a Szerződés szerint a Közösség szervei a személyek szabad áramlása területén, a Szerződésben biztosított körben jogszabályokat alkothatnak, amelyeket a tagállamoknak be kell tartaniuk. • A szerződés 39-42. cikke általánosan foglalkozik a munkavállalók szabad mozgásával. • 43-49 cikke a gazdasági tevékenységet végző önálló vállalkozók szabad mozgásával. • A 49-55. cikkelyek pedig a szolgáltatást nyújtók szabad áramlásával foglakozik. /Ezen csoportok szabad áramlása is átmeneti idővel valósult meg 1969. jan. 1-vel és rajtuk kívül senki másra sem vonatkozott, mivel a Szerződés eredetileg gazdasági motivációkra épült (a munkaerő optimális eloszlása)./

  6. A kérdéskör súlyát mutatja, hogy 1958 óta a munkavállalás a legkimunkálatlanabb szabadságjog és a Maastrichti Szerződés óta (Schermers 1993) pedig az uniós polgárok alapjogávávált. • A csatlakozásoknak köszönhetően az Európai Unió egy 200 milliós munkaerő piaccá vált. • Beszélhetünk munkavállalás szabadságáról, letelepedésről és nem kereső tevékenységről a Szerződés szerint.

  7. Az egyéni jog az euban • Vonatkoznak rá a nemzeti jogrendszerek alapjogi rendelkezései (az EJEB-hez fordulás lehetőségével). • Egyenlő bánásmód elve és az általános diszkrimináció tilalom az EK Szerződés szerint. • Vonatkoznak rá az EK/EU SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRA vonatkozó rendelkezései: • gazdaságilag aktív tevékenységet végzők, • nem kereső tevékenységet folytatók,

  8. Munkavállalás szabad áramlása • Mi akadályozhatja? (EKSz 39. cikkelye alapján) • Diszkrimináció más tagállamból érkezőkkel szemben. • Eltérő kötelezettségeket megállapító jogszabályok, adminisztratív intézkedések. • Társadalombiztosítási rendszerek közti koordináció-hiány. • A diszkrimináció tilalma: • Hasonló vagy összehasonlítható tényállásokat különbözőképpen, • Különböző tényállásokat azonos módon kezelnek, • Ez objektív okokkal nem igazolható.

  9. A munkavállaló fogalma: a tényállásnak valamilyen módon több tagállamhoz kell kapcsolódnia. • Nincs egységes fogalom (más számára, utasítás alapján, díjazás ellenében) aszerint változik, hogy mely területen kerül alkalmazásra – nem jövedelemtől függ, a tevékenység jellege határozza meg. • A fogalom alá tartoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak, a gyakornokok, az álláskeresők is.

  10. Letelepesés • Letelepedés fogalma: • határozatlan ideig tartó, saját felelősségre végzett gazdasági tevékenység • saját államától eltérő területen • egy helyhez kötött létesítmény útján • Ismérvek: • Mindenképpen jövedelem ellenében • Tartós, stabil és folyamatos részvétel az adott tagállam gazdasági életében • Önálló tevékenységet folytatók: • szabadfoglalkozásúak (orvos, ügyvéd, építész) • vállalkozók (természetes és jogi személyek)

  11. Határokon átlépő jelleg: • Nem alkalmazható a kizárólag egy tagállamot érintő esetekre, • A másik tagállamban szerzett, a közösségi jog alapján elismert szakképesítésből adódó előnyöktől azonban az egyént a saját tagállamában nem lehet megfosztani. • A származás szerinti tagállam nem hátráltathatja saját polgárai vagy a saját joga szerint bejegyzett társaságok más tagállam területén történő letelepedését. • Minden társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye a Közösség területén van, a letelepedés szabadsága tekintetében ugyanolyan bánásmódban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai.

  12. Eures-RENDSZER • Európai Foglalkoztatási Szolgálat 1993. október 22-i Bizottsági Határozat hívta életre a hálózatot. Tagjai az EU, illetve az EGT tagállamai, valamint Svájc. A 2004. májusi és 2007. januári csatlakozást követően tehát 31 ország foglalkoztatási szolgálata alkotja az EURES hálózatot. • Az EU-bővítés fényében bővíti ki az EURES működésének alapelveit. • 2003-ban a hálózat uniós szintű irányítását ellátó EURES Koordinációs Iroda elfogadta az EURES Alapokmányt, amely a hálózat alapvető tevékenységeit, céljait, kötelezettségeit, szereplőit, működésének szabályait fekteti le és határozza meg.

  13. Célja: gyakorlati síkon is elősegíteni a munkavállalók szabad mozgását – az információ hiány ne legyen akadálya a munkavállalók mozgásának. • Segíti a Közösségen belül a mozgó uniós polgárok álláskeresését.

  14. Magyarország az európai uniós átlagtól lényegesen nem elütő munkanélküliséghez képest a válság tetőzésével jelentős mértékben vált érintetté az ifjúsági munkanélküliség összeurópai problémájában, mely új kihívásokat állít a fiatalok foglalkoztatásában. 2013 harmadik negyedévében a fiatal, 15-24 éves korcsoportban 235 ezren voltak foglalkoztatottak. Még érdekesebb a statisztikákat megvizsgálva az, hogy a foglalkoztatottak milyen végzettséggel rendelkeznek. Az Eurostatáltal közölt EU 27 adataival összehasonlításban, a korosztályban az alapfokú végzettségűeknél a foglalkoztatási rátaMagyarországon 4,9%-os (EU 27-nél 19,4), a középfokú végzettségűeknél 28,6%-os (EU 27-nél 44,4%), a felsőfokú végzettségűeknél pedig 56,3%-os, ami magasabb, mint az EU 27 átlaga (56%).

  15. A svédországi órabérek a legmagasabbak az Európai Unióban (kb. 12.000Ft), a bulgáriaiak pedig a legalacsonyabbak (kb. 1.000Ft). Az eltérés a kettő között több mint tízszeres (Német Statisztikai Hivatal tanulmánya). Annak ellenére, hogy Európában Svédországban a legdrágább a munkaerő, a skandináv állam gazdaságilag versenyképes maradt, mert igen nagy a termelékenység az iparban más országokhoz képest, és jobban is emelkedett az utóbbi években.

  16. munka vállalási kisokos AZ EUBAN • Nincs szükséged munkavállalási engedélyre – élhetsz munkavállalás céljából az adott országban, persze bizonyos kivételek még vannak. • Ha új vállalkozásba kezdenél, fontos tudni, hogy az adminisztratív teendők még mindig nagymértékben különböznek az Európai Unión belül. Ha segítségre van szükséged, forduljon az adott országban az egyablakos ügyintézési ponthoz. • Az önfoglalkoztatóknak elvileg nincs szükségük munkavállalási engedélyre az Európai Unióban. Ha mégis kérik a munkavállalási engedélyt, akkor kell kiváltanod, de erről bővebb információt nyújt az Európai Bizottság Belső Piaci Információs Rendszere. https://ec.europa.eu/imi-public/

  17. Ha olyan országban szeretnénk munkát keresni, ahol még mindig korlátozzák a külföldi állampolgárok munkavállalását, feltétlenül érdemes tájékozódni a munkavállalási engedély beszerzésére vonatkozó eljárásokról. • Érdemes felvenni a kapcsolatot a célország állami foglalkoztatási szolgálatnak munkatársaival. • Ha további információkra van szükséged, fordulj az európai munkaügyi tanácsadók valamelyikéhez. • Hivatalos ügyek/papírok intézése: • Tartózkodás bejelentése - 3 hónapon (90 napon) túl kell, addig turista • Diplomák/szakképesítések megfeleltetése a NARIC (Információs Központok Európai Hálózata) hálózaton: www.enic-naric.net • Idegen nyelvű önéletrajz: www.europass.hu • Európai Betegbiztosítási Kártya

  18. Általános tapasztalat • Mindenütt szívesen látják a magyarokat, mert szorgalmas és megbízható munkaerő. • Az Európai Gazdasági Térségben munkát vállalni szándékozók nagy része azonban olyan, ún. nem szabályozott szakmában kíván elhelyezkedni, amely nem teszi szükségessé a képzettséget tanúsító okiratok formális elismerését. Ezekben az esetekben a munkáltató dönti el, hogy az illető megfelelő képzettséggel és nyelvtudással rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez. Számítani lehet arra, hogy a munkaadó a nyelvtudás megítélésénél előnyben részesíti az általa ismert nyelvvizsgákat.

  19. Megelőzzük a tőlünk keletre élő nemzeteket az előzőek tekintetében, bár a nyelvtudásunk erős hiányosságokról tanúskodik. • A Közösségi jog nem terjed ki a nyelvvizsga-bizonyítványok elismerésére, tehát Magyarországnak sem kell automatikusan elismernie az EU tagállamaiban szerzett nyelvvizsga-bizonyítványokat, ezért továbbra is fenntartja magának a jogot arra, hogy csak a legmegbízhatóbb információkkal alátámasztott és szakmailag problémamentes vizsgák bizonyítványait honosítsa. • A brit egyetemek által elfogadott nyelvvizsgák az IELTS, TOEFL, és Cambridge ESOL, mely vizsgákvalamelyikének a megléte alapkövetelménye az egyetemekre való felvételnek vagy diplomás munkahelyek betöltésének.

  20. Jelenleg Magyarországon a diplomás pályakövető rendszer adatai szerint három évvel a diploma megszerzése után a hallgatóknak mindössze 14,4 százaléka helyezkedett el a szakterületétől teljesen eltérő területen – ez pedig elsősorban az agrár-, a természet- és társadalomtudományos végzettségűekre jellemző. (2012)

  21. Személyes tapasztalat A külföldi munkavállalásról Előnyök • magasabb bérek • esetenként kevesebb munkaidő • szabályok betartása és betarttatása • idővel magasabb életszínvonal biztosítása • nyelvtudás fejlesztése • elismerés, dicséret • egyéb juttatások Hátrányok • honvágy • kevés barát/ismerős, családtól való elszakadás • nyelvi nehézségek és kiszolgáltatottság • nincsenek kellően megbecsülve napi szinten (mert külföldi) • itt is keményen kell dolgozni a pénzünkért, elvárások

  22. Köszönöm a figyelmet!

  23. Irodalom Jegyzék • Gellérné Lukács Éva: Munkavállalás az Európai Unióban. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2004. • https://ec.europa.eu • www.europass.hu • http://europa.eu • www.jobpilot.hu • http://human.geo.science.unideb.hu • http://konzuliszolgalat.kormany.hu • http://www.ksh.hu • http://tanuljangliaban.hu/

More Related