INNOVÁCIÓK A KÖZLEKEDÉSBEN: KÜLFÖLDI PÉLDÁK, HAZAI TANULSÁGOK

1. INNOVÁCIÓK A KÖZLEKEDÉSBEN:KÜLFÖLDI PÉLDÁK, HAZAI TANULSÁGOK Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/tfleisch@vki.hu Innováció és fenntartható felszíni közlekedés IFFK konferencia, Budapesti Műszaki Főiskola Budapest, 2008 szeptember 3-5.

2. Innovációk a közlekedésben • Az innováció kétféle értelmezése – definíció-féle • Innovációs paradigmák és a közlekedés technológiai hullámai • A nagy műszaki rendszerek sajátos tulajdonságai – a pályafüggőség • Kockázat, fenntarthatóság és innováció • Döntéshozatali szintek és innovációk

3. Az innováció kétféle értelmezése • (Szántó Borisz nyomán) • Technológia és technológia-elemzési szakirodalom: az innováció új tudás létrehozása (kutatás-fejlesztés) • Közgazdasági- és menedzsment szakirodalom: tudományos eredmények ipari alkalmazása, gazdasági hasznosítás folyamata (invenció és innováció megkülönböztetése) • „Az előbbi esetben pénzből új tudást hozunk létre, a második esetben viszont tudásból pénzt csinálunk” (Szemenyei István – mások nyomán) • OSLO-3 kézikönyv: „Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás), vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy a külső kapcsolatokban”

4. Innovációs paradigmák és a közlekedés technológiai hullámai • Az új ismeretek elterjedése nem csak a technológiai minőség függvénye: fontos a befogadó közeg szerepe • Innovációs hosszú hullámok, innovációs paradigmák • Nyersanyag, energiahordozó, infrastruktúra-hálózat összecsiszolódása‘wood-wind-water’ ‘szén-gőz-sín’ ‘szénhidrogén-b.é.motor-útpálya’ • Természetesen nem mindig a közlekedés van a központban: 20 sz. eleje: elektromos hálózatok, ma: informatikai hálózatok: ‘számítógép-félvezetőipar-internet’

5. Innovációs paradigmák és a közlekedés technológiai hullámai This concept was first presented in “Catch the Wave,” The Economist, 18 February 1999; Figure courtesy of The Natural Edge Project, Australia, 30 October 2006.

6. A közlekedéstechnológiaihullámai Eltolódás alágazatok között. Az egyes ágazatokon belül mindig újabb technológia veszi át a domináns szerepet

7. Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848. „A vaspályák ennyire kedvező eredményei természetesen a közlekedések más eszközeinek becsét igen csökkentették: különösen hatottak pedig a csatornákra, ezeknek értékét 40-50 %-tel alászállitván; mi miatt azok néhol teljesen elhagyattak; másutt – igen népes gyárvidékeken – fentartották magukat, hol elegendő víz van, s az esés viszonyai kedveztek.” „A kőutak ott sokkal kevesbé szenvedtek a vaspályák által mint előre hitték; jelenleg arra szolgálnak, hogy egyes helyeket egymással, s a legközelebbi vasuttal összekössék; e részben fényesen kimutatá a tapasztalás, miszerint szaporodott közlekedési eszközök a forgalom gyarapodását eszközlik mindenhol.”

8. A közlekedéstechnológiaihullámai Eltolódás alágazatok között. Nakicenovic hosszú távú ciklusokat mutat ki a technológiai váltások között

9. csatornák vasút utak légi Maglev 1836 1891 1946 2002 1800 1850 1900 1950 2000 2050 A közlekedés jellemző korszakaiJ.H. Ausubel, C. Marchetti, and P. Meyer (1998) “Toward green mobility: the evolution of transport”, European Review, Vol. 6, No. 2, pp. 137-156. nyomán saját kiegészítéssel

10. Innovációs paradigmák és a közlekedés technológiai hullámai • Természetesen nem mindig a közlekedés van a központban: 20 sz. eleje: elektromos hálózatok, ma: informatikai hálózatok: ‘számítógép-félvezetőipar-internet’ • Ma azok az ágazatok, alágazatok képesek megújulásra, amelyek fel tudják használni az infotechnológia által kínált lehetőségeket a saját területükön. • Fontos, hogy nem elég a korábbi feladatok megoldása korszerű eszközökkel: • az a lényeg, hogy felismerjük az új technológia által megnyitott új közlekedési lehetőségeket. (közlekedéspolitika, közlekedés szervezés, közlekedés finanszírozás is, tehát nemcsak közlekedés-technológia) • Közlekedésen belül: nincs domináns alágazat, minden korábbi vívmánynak tere lehet – ‘posztmodern’ paradigma

11. A nagy műszaki rendszerek sajátos tulajdonságai – a pályafüggőség • A közlekedés-hálózatokat, nagy technológiai rendszereket nem csak hosszú élettartam jellemzi, de a strukturális meghatározottság messze meghaladja az egyes létesítmények saját élettartamát (Hungária körút, hazai főút-hálózat, fővárosi csatorna-hálózat stb.) • Pályafüggőség: ha az évtizedekkel korábban elindított fejlesztés mára nem a legkorszerűbb megoldást jelenti, akkor is óriási a megkezdett irányok folytatására irányuló nyomás, a megindult folyamatok tehetetlensége. (financiális nyomás, intézményi érdekeltség, mentális csapda) • Pályafüggőség: pozitív szerepe: az infrastruktúra-hálózatok stabil kereteket biztosítanak a fejlődés számára. Ezért válhatnak innovációs paradigmák alapjaivá. Fontos azonban felismerni, hogy ezek a hosszú hullámok is véget érnek. (Nem mindegy, hogy csatornákat akarunk-e építeni, amikor info-hálózatokat kellene) • Pályafüggőség meghaladása: amikor új réteg épül ki a hálózaton (mobil kommunikáció, nagysebességű vasút, autópálya). Ilyenkor komoly mulasztás beleragadni a korábbi paradigmába

12. Innováció, fenntarthatóság, kockázat • A fenntarthatóság és az innováció is a ‘jobb jövőre’ irányul • A fenntarthatóság konzerválni akar, megőrizni a meglévő struktúrákat és működésmódokat a jövő számára; ki akarja iktatni azokat a mecha-nizmusokat, amelyek ezt megakadályozzák (pl. fontos készletek fel-élését, a diverzitás (látszólag nem fontos készletek) lecsökkentését stb. • Az invenció és az innováció viszont éppen rombolja a meglévő struktúrákat és működésmódokat, újat akar létrehozni, ami a korábbinál jobban működik. • Amikor a fenntarthatóságot is és az innovativitást is elő akarjuk segíteni egyensúlyt kell teremtenünk e két törekvés között. • „A versenyképes gazdaságot kockázatvállalás és innovatívitás jellemzi” (Lippényi Tivadar) Ebben a mondatban a kockázatvállalás a berögzött-től, a meglévőtől való bátor elszakadást jelenti, továbbá pénzazaz mennyiségek kockáztatását minőségi nyereség lehetőségéért. • A fenntarthatóság külső feltételei esetében viszont pl. az erőforrások kimerítéséről van szó, kardinális (nem pótolható) értékek elveszítésé-nek a kockázatáról. Minőségi veszteség mennyiségi nyereségért

13. Döntéshozatali szintek és innovációk

14. INNOVÁCIÓK A KÖZLEKEDÉSBEN: KÜLFÖLDI PÉLDÁK, HAZAI TANULSÁGOK KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/tfleisch@vki.hu Innováció és fenntartható felszíni közlekedés IFFK konferencia, Budapesti Műszaki Főiskola Budapest, 2008 szeptember 3-5.