282/2011/EU Végrehajtási rendelete

1. 282/2011/EU Végrehajtási rendelete

2. Az EU jogrendben legmagasabb szabályozó eszköz az irányelv. • Az általános forgalmi adóra vonatkozóan az ún. HÉA irányelv a keret, amely alapján a magyar szabályozást az áfa törvény tartalmazza. • 2011. július 1-től automatikusan életbe lépett egy végrehajtási rendelet, amely minden EU vállalkozásra érvényes anélkül, hogy a nemzeti áfa-szabályok változnának.

3. HÉA 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról • A 2006/112/EK irányelv a hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos szabályokat állapít meg, amelyeket bizonyosesetekben a tagállamok értelmeznek. • A 2006/112/EK irányelv végrehajtására vonatkozó közös rendelkezések elfogadásával biztosítani kell, hogy a héa rendszerének alkalmazása jobban szolgálja a belső piac célkitűzését olyan esetekben, amikor a belső piac megfelelő működésével össze nem egyeztethető alkalmazásbeli eltérésekfordulnak elő, illetve ennek a veszélye fennáll.

4. A nemzetközi színtéren is működő vállalkozásoknál nagy a csábítás (és kockázat) arra, hogy az egyes teljesítményeiket az alacsonyabb adójú országban minősítsék teljesítettnek, hiszen így kisebb lehet a teljesítmény után fizetendő forgalmi adó. • Ennek megakadályozása végett született a rendelet, s ezért kötelező érvényű az EU minden vállalkozására.

5. Ezek a végrehajtási intézkedések kizárólag az e rendelet hatálybalépését követően válnak jogilag kötelezővé, és nem érintik a tagállamok által e rendelet hatálybalépését megelőzően elfogadott jogszabályok és értelmezések érvényességét. • E rendelet célja a 2006/112/EK irányelvre vonatkozó végrehajtási rendelkezések megállapításával a jelenlegi héa-rendszer egységes alkalmazásának biztosítása, különös tekintettel az adóalanyokra, a termékértékesítésre és a szolgáltatásnyújtásra, illetve az adóztatandó ügyletek teljesítési helyére.

6. Mivel e rendelet kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, az egységes alkalmazást a rendelet biztosítja a legjobban. • Ezek a végrehajtási intézkedések egyedi rendelkezéseket tartalmaznak bizonyos alkalmazási kérdésekre vonatkozóan, amelyek célja, hogy – kizárólag ezekben az egyedi esetekben – az Unió egészében egységes bánásmódot biztosítsanak. • Más esetekre ezért nem lehet azokat kiterjeszteni, és – megfogalmazásuk figyelembevételével – azokat megszorítóan kell alkalmazni.

7. Tehát a konkrét szabályokban nincs változás, „csupán” egyes fogalmak értelmezése változott meg. • Bár első gondolata minden vállalkozásnak az lehet, hogy őt ezek biztosan nem érintik, de ez nem így van, mert minden nemzetközi kapcsolattal rendelkező cégben a változásoknak megfelelően kell eljárni. • A vállalkozás fogadja be vagy állítja ki egy teljesítményről a számlát, ezért neki kell helyesen alkalmaznia az áfa szabályokat 1) HÉA irányelv, 2) végrehajtási rendelet, 3) magyar áfa törvény. Mivel a könyvelés – az esetek többségében – utólag történik, már nem elégséges, ha a könyvelő fedi fel a nem megfelelő áfa alkalmazást. (Arról nem is beszélve, hogy a könyvelő sok egyéb körülményt nem ismert az ügyletre és a cégre vonatkozóan!)

8. A nem megfelelően kiállított vagy nem megfelelő adózással befogadott számla - jelentős adókockázatot vagy - a partnerrel tetemes egyeztetést jelent, úgy a számlát kiállítónak, mint a számlát befogadónak. • Azzal a ténnyel is tisztában kell lenni, hogy a nemzeti adóhatóságok az EU rendszerében most már egymással szoros együttműködésben dolgoznak. Ezt nem csupán a hivatalos híradások, hanem számtalan átélt vizsgálat is bizonyítja.

9. Több probléma adódott a lakóhely változtatások megítélésénél alkalmazandó szabályok körül • Ezért a II. fejezet kimondja: • Nem minősül a 2006/112/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti Közösségen belüli termékbeszerzésnek: • lakóhely megváltoztatása keretében új közlekedési eszköz nem adóalany általi átvitele az új lakóhelyre, feltéve, hogy a 2006/112/EK irányelv 138. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt adómentesség az értékesítés időpontjában nem volt alkalmazható; • új közlekedési eszköz nem adóalany általi visszajuttatása abba a tagállamba, ahol eredetileg azt a 2006/112/EK irányelv 138. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint adómentesen értékesítették a részére.

10. Héa-rendelet – székhely, telephely • Lakóhely: a lakcím, amelyet bejegyeztek a népesség-nyilvántartásba, vagy hasonló nyilvántartásba, vagy amit az érintett személy az adóhatóságnak megadott, kivéve, ha az nem felel meg a valóságnak • Szokásos tartózkodási hely: ahol a természetes személy személyes vagy szakmai működése miatt rendszerint tartózkodik

11. Egyértelművé kellett tenni: • hogy a más nevében és javára eljáró, a szállodaiparban történő szállásnyújtásban közreműködő közvetítők által nyújtott szolgáltatások nem tartoznak az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásra vonatkozó különös szabály hatálya alá. • Meghatározott feltételek mellett a hitelkártyával vagy bankkártyával történő fizetés kezelési költségével nem lehet csökkenteni az adott ügylet adóalapját.

12. 4. cikk • Az az adóalany, akinek az irányelvvel összhangban a Közösségen belüli termékbeszerzései nem adókötelesek, továbbra is jogosult arra, hogy ezek után ne adózzon, még akkor is, ha a szóban forgó irányelv 214. cikke (1) bekezdésének d) vagy e) pontja alapján az adóalany héa azonosító számot kapott az általa igénybe vett olyan szolgáltatások tekintetében, amelyek után ő az adófizetésre kötelezett, vagy az általa másik tagállam területén nyújtott olyan szolgáltatások tekintetében, amelyek esetében a héa megfizetésére kizárólag a szolgáltatás igénybevevője kötelezett.

13. Ha azonban ez az adóalany ezen héa-azonosító számot valamely Közösségen belüli termékbeszerzés tekintetében közli az értékesítővel, akkor úgy kell tekinteni, hogy élt az említett irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott választási lehetőséggel.

14. Adóztatandó ügyletek: • Az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásraszánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban. • Az éttermi szolgáltatás: az említett szolgáltatásoknak aszolgáltatásnyújtó létesítményeiben történő nyújtása, a vendéglátó-ipari szolgáltatás pedig az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtólétesítményein kívül történő nyújtása.

15. (2) Nem tekintendő az (1) bekezdés szerinti éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatásnak a kész- vagy félkész ételek és/vagy italok, olyan értékesítése – függetlenül attól, hogy az magában foglalja-e a fuvarozást vagy sem – amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás.

16. Tájékoztató a cukrászsütemények értékesítése esetén alkalmazandó adómértékről 2009.10.16 APEH • A cukrászsütemények értékesítése során abban az esetben, ha az adott cukrászsütemény beletartozik az áfatörvény 3/A. számú melléklet I. részében meghatározott körbe, az alkalmazandó adómérték 18%. Az alkalmazandó adó mértékére nincs befolyással az, hogy a cukrászsüteményt elviszik, vagy helyben fogyasztják. Természetesen a 18%-os adómérték alkalmazásának feltétele az is, hogy az adóalap (ellenérték) önállóan meghatározott legyen.

17. 2011.06.28. Tájékoztató • Amennyiben klasszikus értelemben vett éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatás történik – vagyis az adóalany a termék fogyasztásához biztosítja a felszolgálást, terítést, megfelelő eszközöket, azok tisztántartását, megfelelő környezetet, helyiséget stb., vagyis az értékesítés jellegében a szolgáltatás dominál, annak csak egy részeleme az adott „termék eladása”, akkor szolgáltatásnyújtásról van szó, mely az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-törvény) alkalmazásában nem tartozik a kedvezményes adómérték alá.

18. A 2006/112/EK irányelvben meghatározott, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások magukban foglalják az interneten vagy más elektronikus hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatásokat, amelyek jellegüknél fogva jelentős mértékben automatizáltak, minimális emberi közreműködést igényelnek, és amelyek nyújtására információs technológia hiányában nincs lehetőség. • Szoftverek, azok frissítése, webhely weboldal, internetes szolgáltatói csomagok stb. I. sz.melléklet felsorolás.

19. AZ ADÓZTATANDÓ ÜGYLETEK TELJESÍTÉSI HELYE • A 2006/112/EK irányelv 44. és 45. cikkének alkalmazásában „az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye” a vállalkozás központi ügyvezetésének helye. • Az (1) bekezdésben említett hely meghatározásához figyelembe kell venni a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét, a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelyét, és a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helyét. • Amennyiben ezek a kritériumok nem teszik lehetővé a gazdasági tevékenység székhelyének bizonyossággal történő meghatározását, akkor a vállalkozás általános irányítására vonatkozó alapvető döntések meghozatalának helyét kell elsődleges kritériumként figyelembe venni.

20. (3) Egy egyszerű postai cím nem fogadható el az adóalany gazdasági tevékenységének székhelyeként. • Talán ez az egyik legnehezebb és leginkább bizonyítást igénylő (s így dokumentálandó) feladat! Ki kell deríteni a következőket: A megrendelőnek hol van a Vhr szerinti „székhelye” (gazdasági letelepedettsége)? • Vannak-e állandó telephelyei? • S ezek közül ki (székhely vagy valamely állandó telephely) veszi igénybe az adott szolgáltatást?

21. A Vhr. szerint a székhely nem csupán egy adott cím, amire a megrendelő cég be van jelentve, hanem az adóalanyok gazdasági tevékenységének a székhelye, amely a vállalkozás központi ügyvezetésének helye!!!. Ennek meghatározásához figyelembe kell venni: • Hol hozzák meg a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket? • Hol van a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelye? • Hol van a vállalkozás ügyvezetésének ülésezési helye? • Ha a fentiek alapján nem határozható meg egyértelműen a gazdasági tevékenység székhelye, akkor annak van döntő szerepe, hogy hol hozzák a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket (!) Ezt meg kell állapítani és – valahogy, utólag ellenőrizhető módon – le kell dokumentálni! Ez a vállalkozás feladata!

22. A Vhr. szerint az állandó telephely olyan adószámmal rendelkező idegen országban való letelepedés, ahol az személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez. • Amennyiben az adott erőforrásokat a telephely kizárólag adminisztratív támogatási feladatokhoz – pl. könyveléshez, számlázáshoz és követelések beszedéséhez – használja fel, akkor ezek nem tekinthetők a teljesítéséhez felhasznált erőforrásoknak.

23. Az új rendelkezések főként azon társaságok tekintetében okozhat problémát, amelyek szolgáltatást vesznek igénybe egy olyan cégtől: • melynek bejegyzett székhelye belföldön van, • és áfát számít fel a társaság felé, • de valójában a szolgáltató végrehajtási rendelet szerinti gazdasági tevékenység székhelye nem Magyarországon van, mivel nem itt hozzák a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket.

24. Teljesen jogos a kérdés - honnan ismerheti fel egy szolgáltatást igénybe vevő az ilyen helyzetet? Természetesen ez a szituáció csak azokban az esetekben fordulhat elő, amikor a szolgáltató nemzetközi tulajdonosi háttérrel rendelkezik. • Akkor viszont elvárható a szolgáltatótól, hogy erre vonatkozóan valamilyen módon nyilatkozzon, illetve előre tájékoztassa a partnereit. • Gyakorlati problémák!

25. Ha egy Magyarországon bejegyzett cég alapvető döntéseit Ausztriában hozzák meg, (székhelyszolgáltatás) akkor székhelynek ezentúl Ausztria számít, és ez azt jelenti Magyarországon igénybevett szolgáltatásai teljesítési helye Ausztria lesz. • Ha egy Luxemburgban bejegyzett cég alapvető döntéseit Magyarországon hozzák meg, akkor székhelynek ezentúl Magyarország számít, és ez azt jelenti hogy Magyarországról igénybevett szolgáltatásokra áfá-t kell felszámítani. • Ha egy szlovák székhelyű cég alapvető döntéseit Magyarországon hozzák meg, akkor székhelynek ezentúl Magyarország számít, vagy is Magyarországról igénybevett szolgáltatás ÁFA-s lesz.

26. székhely, telephely • Ha az igénybe vevő egyetlen országban bír illetőséggel: a teljesítési hely meghatározásakor ezt a helyet kell figyelembe venni • Ha az igénybe vevő illetősége határozza meg a teljesítési helyet, és az igénybe vevőnek több ilyen helye van: első körben a székhelyet kell alapul venni • Ha azonban a szolgáltatást a székhelytől eltérő telephelynek nyújtják: ezt a telephelyet kell alapul venni

27. A közösségen belüli termékbeszerzések teljesítési helye 16. cikk • A termék feladásának vagy fuvarozásának rendeltetési helye szerinti tagállam, amelyben a 2006/112/EK irányelv 20. cikke értelmében Közösségen belüli termékbeszerzésre kerül sor, attól függetlenül gyakorolja az adóztatási jogkörét, hogy a termék feladásának vagy fuvarozásának kiindulási helye szerinti tagállamban az ügyletre milyen héamegítélést alkalmaztak.

28. Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a beszerzés tagállamának adóztatási jogát nem érinti, hogy a feladás, illetve a fuvarozás megkezdésének helye szerinti tagállamban az ügyletre milyen elbírálást alkalmaztak. • Közösségi beszerzés esetén a rendeltetés tagállamában a beszerzőnek akkor is adót kell fizetni, ha az eredet tagállamában az értékesítő – a Héa-irányelv rendelkezéseivel ellentétben – nem adómentesen, hanem héával terhelten értékesítette a terméket.

29. A szolgáltatás igénybevevőjének jogállása 17. cikk • (1) Amennyiben a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó cikkek alkalmazásában a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye attól függ, hogy az igénybevevő adóalany-e, az igénybe-vevő jogállását a 2006/112/EK irányelv 9–13. cikke és 43. cikke alapján kell meghatározni. • (2) A 2006/112/EK irányelv 43. cikke értelmében adóalanynak minősül az olyan nem adóalany jogi személy, amely az említett irányelv 214. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében héa-azonosító számmal rendelkezik vagy rendelkeznie kellene, mivel a Közösségen belüli termékbeszerzései a héa hatálya alá tartoznak, vagy azért, mert élt azzal a lehetőséggel, hogy ezen ügyleteit a héa hatálya alá vonja.

30. amennyiben az igénybevevő közölte vele az egyedi héa-azonosító számát,és a szolgáltatásnyújtó a hozzáadott-érték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 31. cikkével összhangbanbeszerzi az említett azonosító szám érvényességére, valamint az ahhoz kapcsolódó névre és címre vonatkozó megerősítést;

31. 19. Cikk • A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó, a 2006/112/EK irányelv 44. és 45. cikkében előírt szabályok alkalmazásában azon adóalany, aki kizárólag magáncélra részesül szolgáltatásokban, beleértve a személyzete általi igénybevételt is, nem tekintendő adóalanynak. • A szolgáltatásnyújtó – kivéve, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása, - (például a nyújtott szolgáltatások jellegét illetően) úgy tekintheti, hogy a szolgáltatásokat az igénybevevő gazdasági tevékenység céljából veszi igénybe, amennyiben az igénybevevő az érintett ügylet tekintetében közölte vele az egyedi héa-azonosító számát.

32. Magáncélnak tekinthető, ha a megrendelő nem a vállalkozási tevékenységéhez, vagy dolgozói számára veszi igénybe a szolgáltatást. Mivel ennek megítélése a szolgáltatást nyújtó oldaláról szinte lehetetlen lenne, ezért a Vhr. ad ehhez iránymutatást: • EU országból való megrendelés esetén - Ha a megrendelő megadja a közösségi adószámát, akkor a szolgáltatást nyújtó azt feltételezheti, hogy a megrendelő adóalanyként veszi igénybe a szolgáltatást.

33. Nem EU országból való megrendelésnél a megrendelő megadta a saját adóhatóságának igazolását arról, hogy adóalanyként gazdasági tevékenységet folytat (pl.: cégjegyzékszám, adószám, adóhatósági igazolás). • Tehát ahhoz, hogy a szolgáltatást nyújtó áfa-mentes számlát adjon ki, meg kell kapnia a megrendelő adószámát. Ha ez nem történik meg, akkor csak áfásan lehet a szolgáltatást a külföldinek számlázni. Az adószámot célszerű már előzetesen, pl. a szerződésben rögzíteni.

34. A szolgáltatás igénybevevőjének illetősége • Amennyiben a szolgáltatásnyújtó a teljesítési hely tagállamában a székhelyétől eltérő állandó telephellyel rendelkezik, a szolgáltatásnyújtót főszabályként úgy kell tekinteni, mintha nem lenne mégsem a telephely szerinti tagállamban letelepedve. ( 21 cikk) • Amennyiben a teljesítési hely tagállamában lévő telephely közreműködik a szolgáltatás nyújtásában, akkor a nyújtót úgy kell tekinteni, mint aki letelepedett a teljesítési hely tagállamában (kivéve, ha a telephely erőforrásait kizárólag adminisztratív feladatok használják) • Ha a nyújtó a telephely adószámát tünteti föl a számlán, akkor úgy kell tekinteni, hogy ez a telephely közreműködött a szolgáltatás nyújtásában

35. Szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítési hely: • Mindig a konkrét ügyletet kell minősíteni. - Meg kell határozni, hogy: • Milyen tevékenységről van szó? • Ki végzi a tevékenységet és kinek? • Hol végzi a tevékenységet? • E kritériumok alapján dől el, hogy kinek és hol kell az áfát megfizetnie. • Az áfát abban az országban kell megfizeti, ahova a törvény a „teljesítés helyét” megnevezi.

36. Megállapítás módja: 1 lépés – annak eldöntése, hogy a szolgáltatás nem tartozik-e a speciális szabályok alá. • E szabályok, illetve a hozzájuk tartozó teljesítés hely: • Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások – az ingatlan fekvése • Személyszállítás, termékfuvarozás – ténylegesen megtett útvonal • Közösségen belüli termék fuvarozás nem adóalany részére – indulás helye

37. Kulturális, művészeti, tudományos, oktatás, szórakoztatás – ahol az esemény ténylegesen történik. • Szakértői értékelés, terméken végzett munka (nem adóalany részére) – ahol a munkát ténylegesen elvégzik • Közlekedési eszköz rövidtávú bérbeadása – ahol birtokba adják • Vendéglátóipari szolgáltatás – ahol végzik.

38. 2. lépés – Ha a fenti szabályok alá nem tartozik a szolgáltatás, akkor lép életbe a „fő szabály”, azaz meg kell vizsgálni, hogy ki a megrendelő: Ha a megrendelő: • adóalany: teljesítés helye a megrendelő székhelye (gazdasági letelepedése) • nem adóalany: teljesítés helye a szolgáltatást nyújtó székhelye • Ha a megrendelő nem adóalany, akkor részére a számlát /az esetek többségében/ a nyújtó ország áfá-jával kell kiállítani.

39. Az adóalanyiság tisztázása nélkül nem lehet számlát áfa-mentesen kiállítani. Ezért • EU országból való megrendelés esetén a szolgáltatás igénybevételekor (!) el kell kérni a partner közösségi adószámát és ellenőrizni kell az alábbi linken: • http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/lang.do?fromWhichPage=vieshome&selectedLanguage=HU • (Fontos a teljesítéssel egyidejű lekérdezés, mert az adatbázis nem tud visszamenőlegesen adatot adni, s külföldön is él pl. az adószám felfüggesztés intézménye!)

40. Nem EU országból való megrendelésnél egyéb azonosítás szükséges. Pl. Megrendelő adóhatóságától vagy cégbíróságától való igazolás. • Az ellenőrzés eredményét ki kell nyomtatni és archiválni kell! Későbbi adóellenőrzésnél csak ezzel tudja a cég bizonyítani a megrendelő adóalanyiságát. • Ezt követően kell megállapítani, hogy ki a megrendelő – székhely, vagy állandó telephely, azaz hol van a megrendelő gazdasági letelepedettsége, a korábban felvázoltak szerint, illetve figyelni a magán célt is.

41. Kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási, valamint hasonló szolgáltatások nyújtása: • A 2006/112/EK irányelv 53. cikkében említett kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépésre vonatkozó szolgáltatások magukban foglalnak olyan szolgáltatásokat, amelyek alapvető jellemzője, hogy – jegy vagy díjfizetés ellenében, beleértve az előfizetés, bérlet vagy rendszeres díj formájában történő díjfizetést is – biztosítják az adott eseményre történő belépés jogát.

42. Az (1) bekezdés különösen az alábbi esetekben alkalmazandó: • előadásokra, színházi előadásokra, cirkuszi előadásokra, vásá-rokra, vidámparkokba, koncertekre, kiállításokra, valamint egyéb hasonló kulturális eseményekre történő belépés joga; • sporteseményekre – például mérkőzésekre vagy versenyekre – történő belépés joga; • oktatási és tudományos eseményekre – például konferenciákra és szemináriumokra – történő belépés joga. • (3) Létesítmények – például fitnesztermek vagy hasonló létesítmények – díj fizetése ellenében történő használata nemtartozik az (1) bekezdés hatálya alá.

43. A 2006/112/EK irányelv 53. cikkében említett járulékos szolgáltatások magukban foglalják azokat a szolgáltatásokat, amelyek a kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépéshez közvetlenül kapcsolódnak, és amelyeket az eseményen részt vevő személyeknek elkülönülten, ellenértékért nyújtanak. • E járulékos szolgáltatások magukban foglalják különösen a ruhatár és a mosdó használatát, azonban nem foglalják magukban azon szolgáltatásokat, amelyek kizárólag a jegyértékesítés közvetítéséből állnak.

44. Közlekedési eszközök bérbeadása • Közlekedési eszközök pontos felsorolása - kivétel: a tartósan helyhez rögzített járművek és a kontínerek. 39. cikk • (1) A 2006/112/EK irányelv 56. cikke alkalmazásában abérbeadás tárgyát képező közlekedési eszköz folyamatos birtoklásának vagy használatának időtartamát az érintett felek között létrejött szerződés alapján kell meghatározni. • (2) Amennyiben ugyanazon közlekedési eszközugyanazon felek közötti bérbeadása egymást követő szerződések tárgyát képezi, akkor a közlekedési eszköz folyamatos birtoklása vagy használata időtartamának megállapításához az összes szerződés szerinti időtartamot kell figyelembe venni.

45. Összefoglalva a témával kapcsolatosan leszögezhetjük a következőket. • Az áfa szabályok ismerete és a tranzakciókban rejlő kockázatok felmérése a nemzetközi színtéren is működő vállalkozásoknál nélkülözhetetlen. • A könyvelés nem adótanácsadás – a könyvelés utólagosan regisztrálja a gazdasági eseményekről készült bizonylatokat a számviteli törvény előírásai szerint, a konkrét ügyletek adószabályoknak való megfelelését az ügyletek (számlázás) előtt és alatt ismerni kell. • Az áfa szabályok betartásához szükséges dokumentumokat az ügylettel egyidejűleg (de ha lehet, akkor már előzetesen) be kell szerezni. Sok esetben utólag ezek utólagos pótlására nincs mód.

46. A nemzetközi ügyleteknél már a szerződéskötés időszakában végig kell gondolni az adózási konstrukciót. • Az adókockázat minimalizálása érdekében a nemzetközi ügyleteknél érdemes a külfölditől az áfa státuszra vonatkozóan nyilatkozatot kérni, illetve nyilatkozatát a megkötendő szerződésbe foglalni. • A jogkövetkezményekkel tisztában kell lenni: Ha utólag kiderül, hogy áfásan kellett volna a szolgáltatást nyújtó társaságnak számláznia, akkor a szolgáltatást nyújtó társaság, mint számla-kibocsátó viseli az áfa kockázatot. • Éppen ezért az áfa nélküli számlázás feltételeiről történő meggyőződés nem csupán egy adminisztratív teher, hanem a szolgáltatást nyújtó gazdasági érdeke.

47. Az ÁFA visszaigénylés módszere nem EU-konform

48. 2007 év óta folytat eljárást Magyarországgal szemben az EU, mert nem jogszerű az ÁFA törvény azon szabálya, hogy csak azon számlák (számla részek) ÁFA-tartalma igényelhető vissza, amelyek ki vannak fizetve. • Az elmúlt években a vállalkozások lassan-lassan beletörődtek abba az eljárási rendbe, amely szerint: ha egy adott időszakban egy vállalkozónak több volt a visszaigényelhető ÁFA összege, mint a fizetendő ÁFA összege, akkor csak azt a részt fizette vissza az adóhatóság, amely számlák ellenértékét a vállalkozás kifizette a szállítónak.

49. A most megkifogásolt eljárás 2000.01.01-től volt életben, viszont Magyarország 2004 évi EU-s csatlakozásával a magyar jogrendre is vonatkoztak az EU szabályai. Tehát a magyar szabályozást át kellett volna alakítani az EU vonatkozó irányelvének megfelelően. Ez a nevezett kérdésben nem történt meg, s ezért indított eljárást az Európai Bíróság (EB) 2007 évben Magyarország ellen. • Az Európai Bíróság döntése értelmében a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését kizáró magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal (áfa irányelv).

50. Kimondja, hogy az ÁFA visszaigénylése ilyen mértékben nem korlátozható. • A tagállamok - az irányelvvel összhangban - előírhatják az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztását, de csak akkor, ha ésszerű határidőn belül megkapják az adó-visszatérítést. • Az irányelv szerint az ÁFA-fizetési kötelezettség, valamint az ahhoz kapcsolódó adólevonási jog abban az időpontban keletkezik, amikor a beszerzés megtörténik, függetlenül attól, hogy a beszerzés ellenértékét kifizették-e vagy sem.