390 likes | 597 Views
Építő akadémia edzőtábor Épület energetika a mindennapokban ( energetikai tanúsítvány, audit ). Nagy Péter épületgépész mérnök energetikus szakmérnök 2014. május 17. Néhány alapfogalom. Épület energetika szerkezet,nyílászárók,gépészet Hőveszteség, Hőszigetelés, Hőterhelés
E N D
Építő akadémia edzőtáborÉpület energetika a mindennapokban( energetikai tanúsítvány, audit ) Nagy Péter épületgépész mérnök energetikus szakmérnök 2014. május 17.
Néhány alapfogalom • Épület energetika • szerkezet,nyílászárók,gépészet • Hőveszteség, Hőszigetelés, Hőterhelés • Épület fizikai tulajdonságok • hőtehetetlenség, páradiffúzió, filtráció • Gépészet • hőtermelők, hőleadók, klíma, szellőző berendezés • megújuló energia
Épület energetika célja • Energia hatékonyság növelése • Energia költségek csökkentése (üzemeltetés során) • Környezetvédelmi szempontok • Gazdaságossági szempontok • Lakossági oldal • Állam oldal
Költség-optimalizált modell • a várható élettartam alapján az energiaköltségek megtakarításai és a beruházási és üzemeltetési költségek hogyan alakulnak
A háztartások megoszlása fűtési rendszerek szerint
Épület hőveszteségei • Falazat 40% • Nyílászáró 20% • Tető 20% • Talaj 10% • Füstgáz 10%
Energia tanúsítás • Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról a 105/2012(V.30.) kormányrendelettel módosított 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet, illetve a 20/2014 (III.7) BM rendelet rendelkezik. • Olyan igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza. A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiahatékonysága. • A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze (minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek.
Energia termelés a háztartásban • Hagyományos: • Távfűtés • Kazánok (gáz, szén, olaj, vegyes tüzelésű) • Kandalló,cserépkályha • Konvektor • Bojlerek (elektromos,gáz) • Megújuló: • Hőszivattyú • Napkollektor • Napcella • Szélturbina • Biomassza kazánok • Termálvíz hasznosítás
Megtakarítási javaslatok • Cél:Energia felhasználás csökkentése, ezáltal jobb energetikai besorolás • Az ET egyik legfontosabb része: • Életviteli javaslatok (pl.szellőztetés, árnyékolók használata, fűtés-HMV felhasználási optimalizálás • -Beruházással járó javaslatok (pl.nyílászáró csere, szigetelés, gépészeti korszerűsítés • -Új építésre vonatkozó javaslatok (pl.”B”, vagy jobb besorolás elérésének lehetőségei)
A tanúsítás gyakorlati sorsához szükséges jogszabályok • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről • 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról • 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról • 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről kiemelhető, a dokumentációval kapcsolatos kormányrendelet: • 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet az építésügy, a településfejlesztés és- rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról Kapcsolódik: • 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet • Az energetikai tanúsító felelős • a.) az általa készített tanúsítvány szakszerűségéért, • b.) a valós állapotnak megfelelő tartalomért, • c.) a hiteles tanúsítvány kiállításához szükséges adatoknak az OÉNY-be való feltöltéséért.
Az energia audit fogalma • B.L. Capehart és M. B. Spiller szerint: „egy létesítmény vizsgálata: hogyan használja fel az energiát, ennek milyen költségvonzata van, milyen változtatásokat javasolt végrehajtani üzemeltetési gyakorlatban, milyen új berendezéseket szükséges beépíteni, amelyekkel jelentős energia, illetve energiaköltség takarítható meg.” • Emhı L. és J. Flanagan szerint: „Egy épületben, intézményben létesítményben, ipari üzemben – az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározása – az energia használatának és feltehetően pazarlásának megértése (mit, miért, hogyan?) – költséghatékonyabb energia felhasználási módok feltárása és értelmezése: a.) fejlettebb üzemeltetési eljárások b.) új, hatékonyabb berendezések – ezen változatok teljes élettartamra végzett gazdasági elemzése – opcióban: bankrakész javaslat készítése”
Mellékszámítások / HMV kapcsolási rajz, fejlesztés után • HMV energiahozam kiegészítő: • Q=c*m*(tm- th)*1,2(veszteség tényező)=101244kJ/nap=28,123 kWh/nap. • A napsugárzási intenzitás elméleti maximum 1050 W/m2 , gyakorlatban 800-900 W/m2 nyáron felhőtlen időben, (felhős időszakban 350-500 W/m2) 200-250 diffúz sugárzás mindig van nappal). • Télen gyakorlatban 400-600 W/m2 napos időben. A számításban 2500 W/m2nap lett számolva, ami 3-3,5 órás napsütés átlagosan nyáron. Ez még azt is elbírja, hogy időnként befelhősödik az ég. Télen ehhez 5-6 óra lenne szükség, ami már nem elegendő. Ilyenkor van gázkazán rásegítés. De télen is átlag 20-25 C-ra felmelegíti a kollektor a HMV-t.
Hőmérsékletmérés, és adatgyűjtés CO2mérés és adatgyűjtés
1246/2013. (IV. 30.) Korm. határozat A Kormány 1246/2013. (IV. 30.) Korm. Határozata az épületek energiahatékonyságának követelményeiről és az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti költségoptimalizált követelményszint eléréséről
Épületek energetikai auditálása • Energetikai minősítés referencia értékek alapján • - épület tényleges energiafogyasztásának meghatározása • - összehasonlítás az adott épülettípus referencia értékeivel • - javaslatok kidolgozása • Energetikai minősítés szimulációs program alapján • - épület tényleges energiafogyasztásának meghatározása • - egyes elemek részletes vizsgálata • - energiafogyasztás meghatározása elméleti úton • - elméleti számítás és mérés összehasonlítása • - javaslatok kidolgozása
Energetikai audit - esettanulmány • Módszer • •Igények meghatározása, tapasztalatok és panaszok összegyűjtése • •Utolsó 3 év energia számláinak összegyűjtése és elemzése • •Épület éves energiafelhasználásának meghatározása (program) • •Egyes elemek energiafelhasználásának elemzése (mérések) • •Megtakarítási lehetőségek összegyűjtése • •Javaslat (csomag)
A Hazai Hatékonyság nemzetgazdasági hatásai 40 ezer új munkahely jönne létre, és maradna fenn az Alap fennállása alatt. Évi átlag 70 Mrd Ft költségvetési többlet-bevétel 2014 és 2020 között. Rezsicsökkenés: 2020-ra már évente közel 100 Mrd Ft-nyi energiaköltséget takarítana meg az ország. A Hazai Hatékonyság várható eredményei hazánk energiahatékonysága terén: Évente felújítanánk 40 ezer lakást (a lakásállomány 1%-a és kb. 100 000 ember otthona),
A magas rezsi részben a rossz energiahatékonyság következménye Ma Magyarország számára jelentős problémát jelent a magas rezsiköltség. Az energiaköltségek a KSH szerint az átlagos magyar háztartás kiadásainak 16%-át tették ki 2011-ben, azaz az átlag-háztartás minden hatodik forintját energiára költi. Ez jelentős mértékben az energiaárak évtizedek óta tartó, az általánosnál erősebb inflációjának eredménye: 1990 óta az általános inflációnál két és félszer gyorsabban nőtt az energia ára. A Kormány 2013-ban elindított rezsicsökkentő politikája ebben a viszonylatban a 2010 végi ár-arányokat állította vissza.