350 likes | 458 Views
Békéltető testületi döntések, bírósági ítéletek (Esettanulmányok) Dr. Horváth György Országos Fogyasztóvédelmi Konferencia Budapest, 2013. április 03. Békéltető testületi döntések bírósági felülvizsgálata.
E N D
Békéltető testületi döntések, bírósági ítéletek (Esettanulmányok) Dr. Horváth György Országos Fogyasztóvédelmi Konferencia Budapest, 2013. április 03.
Békéltető testületi döntések bírósági felülvizsgálata Kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás hatályon kívül helyezését a fél kérheti a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a törvényszéktől. ha: • a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, • a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy • kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. (res iudicata) (Fgytv. 34. § (2)-(3))
Békéltető testületi döntések bírósági felülvizsgálata II. A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését akkor is kérheti a törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.
Hatáskör • Tényállás: Decemberben mínusz 15 fokos hőmérséklet mellett másfél órával később indult a vonat Brnóból Budapestre. A késés miatt a fogyasztó éjszaka taxival volt kénytelen hazautazni az állomásról, amely 4.000 Ft-ba került. A helyjegyének megfelelő számú kocsi nem is volt a szerelvényben. • Kérelem: 4000.- Ft-os anyagi és 26.000 Ft-os nem vagyoni kár megtérítése.
Hatáskör II. Eljáró tanács döntése: A vállalkozás a fizessen meg 4.000 Ft-ot a fogyasztó részére. Vállalkozás keresete: az adott utas panasz elbírálásához alperes nem rendelkezik hatáskörrel.
Hatáskör III. Hatásköri kifogás indoka: Az utasokat megillető jogokra, valamint az utasokat megillető jogok érvényesítésére a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1371/2007/EK 37. cikke, 30. cikke, továbbá a 2005. évi CLXXXIII. törvény (Vtv.) 79/A. §. és 79/B. §-i, és 63/2005. (XII.20.) kormányrendelet (NKH-ról) 6/A. § alapján a vasúti személyszállítási szolgáltatást igénybevevő személy panaszának elbírálására a Nemzeti Közlekedési Hatóság bír hatáskörrel.
Mi a bíróság álláspontja? • A Vtv. 73.§ (1) bekezdésének o) pontja alapján a vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik a 79/B.§ (1) bekezdése szerinti panaszok kezelése. • A Korm.rendelet 6/A.§-a értelmében vasúti igazgatási szervként a Nemzeti Közlekedési Hatóságot (NKH) jelöli ki. Ez alapján tehát a Vtv. 73.§ (1) bekezdésének o) pontja értelmében a NKH-hoz fordulhat a panaszos. • A perbeli panaszra be kell tartani a hatásköri és illetékességi szabályokat. Az alperesnek az eljárás minden szakaszában vizsgálnia kell a hatáskörét és illetékességét. Ezek hiánya esetén pedig haladéktalanul intézkednie kell: megállapíthatja illetékességének/hatáskörének hiányát és az ügyet átteszi a hatáskörrel / illetékességgel rendelkező szervhez.
Tévedhet a bíróság? • A jogszabályok speciális jellege az Fgytv-hez képest nem a NKH és a békéltető testületek közötti viszonyrendszerben és hatásköreikkel összefüggésben értelmezendő, hanem az NHF és NKH közötti hatásköri összeütközés esetén bír relevanciával. • A Vtv, 79/A. § (3) bekezdése szerint ugyanis az utasok széles körének érdekeit sértő magatartás esetén kerül kijelölésre a Nemzeti Közlekedési Hatóság. mint eljáró szerv. • Az áttétel jogszabályi alapja? • Ítélótábla döntése még nem ismert
Bizonyítékok értékelése • Tényállás: A fogyasztó kanapét vásárolt a vállalkozástól, kezelési költség levonása melletti elállási lehetőséggel. A szállítást az áruházban megrendelte., A kiszállítást végzők a szűk hely miatt nem vállalták a felelősséget a bútor sérülésmentes berakodásáért, azt a szállító járműről le sem véve visszaszállították. • Vállalkozás álláspontja: egyedileg megrendelt termékre a lehetőség nem vonatkozik. Hibátlan terméket nem köteles cserélni.
Bizonyítékok értékelése II. • Döntés: akezelési költség visszatérítésére • Indokolás: a szerződés lehetetlenült,: szállítók szerint a bútor sérülhet, alternatív megoldás felajánlására nem kerülhet sor, A Ptk. 312. § (1) alapján a fogyasztói szerződés megszüntetése látta indokoltnak. • Szállítását végző vállalkozást az eladó megbízottjának tekinti. Átadás szokásos helye a fogyasztó lakása lett volna, nem történt meg, a felperesi vállalkozás pedig a teljesítés elmaradásának jogos okát nem jelölte meg.
Vállalkozás hivatkozása • felperesi teljesítés megtörtént azzal, hogy az árut a felperes árukiadójában kiadták és a számlán mindez aláírásra került. • A fogyasztó rosszul mérte fel a bútor lakásába való szállítás feltételeit, ezért a Ptk. 320. § (1) bekezdése alapján elállt a szerződéstől, azonban a vállalkozás által érvényesített kezelési költéség így a Ptk. 320. § (2) bekezdése szerint meghatározott bánatpénznek minősül. • A békéltető testület tévesen tekintette a bútor kiszállítását végző vállalkozást a felperes megbízottjának,
Vállalkozás hivatkozása(új elem a keresetben) • erre vonatkozóan a felperes csatolta az áru elszállítására vonatkozó fogyasztói megrendelést egy önálló szállítási megrendelő lapon valamint a fogyasztó által a szállító cég részére átadott számla másodpéldányát. • A vállalkozás szerint az alperes állításával ellentétben a termék átadása nem hiúsult meg, hanem azzal ment teljesedésbe, hogy a fogyasztó megbízásából eljáró szállító cég munkatársa a felperes árukiadójában hiánytalanul és sérülésmentesen átvette az árut.
Bíróság (Törvényszék) álláspontja • A felperes nem vitatta, hogy csupán a polgári peres eljárásban csatolta azokat a bizonyítékokat melyekkel azt bizonyította, hogy a bútor kiszállítását végző vállalkozó nem a felperes, hanem a fogyasztó megbízottja volt. • A rendelkezésre álló békéltető testületi iratokból kétséget kizáróan megállapítható volt, és ennek tényét a felperes sem tagadta, hogy a békéltető testületi eljárásban rendelkezésre álló iratokból nem lehetett megállapítani, hogy bútor kiszállítását végző cég kizárólag a fogyasztó megbízottja volt.
Meghallgatás után bizonyításnak helye nincs! • A békéltető testület felhívta a felperest is bizonyítékai csatolására azzal a figyelmeztetéssel, hogy ennek elmaradása esetén az alperesi tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határoz, ezt követően a felperes maga nyilatkozott úgy válasziratában, hogy az eljárás az alperes a rendelkezésre álló dokumentáció alapján folytassa le. • Mindezekre figyelemmel [...] alappal juthatott arra a következtetésre, hogy a bútor kiszállítását végző vállalkozást a felperes, mint eladó megbízottjának tekinti.
Következtetések • Ítélőtábla álláspontja: helyebenhagyó • A meghallgatásról való távolmaradással a fél elveszíti azt a lehetőséget, hogy reagálni tudjon a jelenlevő másik fél állításaira, bizonyítékaira. • A távolmaradás következménye a fél kockázata. • Amennyiben a rendelkezésére álló adatok okszerű mérlegelésével az eljáró tanács jogszabályoknak megfelelő döntést hoz, nem csatolt bizonyítékok utólagos benyújtása még megváltozott tényállás esetén és perben sem szolgálhat alapul a döntés jogszerűtlenségének megállapítására.
Egy ügy, sok tanulság • Tényállás: A elektromos tűzhelyt vásárolt a vállalkozástól amely 6 hónapon belül meghibásodott,. A javításra a vállalkozás nem volt hajlandó, mert a fogyasztó nem szakszervizzel helyeztette üzembe a készüléket. A használati utasítás tartalmazta a figyelmeztetést: a szakszerviz általi bekötésre; ennek hiánya a jótállás megszűnését eredményezi.
Jótállás értelmezése (az eljáró tanács szerint) • Döntés: javítás vagy csere, ha nem képes erre a vállalkozás vételár visszafizetése • Indokolás: A151/2003 (IX,22.) Korm.R. 1 § (1) –ban foglalt korlátozásnak minősül, ha kizárólag a vállalkozás által megjelölt szerviz helyezheti üzembe a készüléket, máskülönben a jótállás érvényét veszti. [...] szakértelemmel rendelkező más vállalkozás általi üzembe helyezés sem veszélyezteti a jótállásra kötelezett jogait.
Vállalkozás kifogásai: • 1.) Nem az általa jelölt testületi tag járt el az ügyben. • Bíróság álláspontja: • Figyelemmel arra, hogy az eljárás adatai szerint a kijelölt taggal összefüggésben a felperesnek sem a tag függetlenségére vagy pártatlanságára vonatkozó tényállítása nem volt, a második meghallgatáson sem jelzett, a ilyen kifogást az alapeljárásban sem terjesztett elő, bíróság a felperes kifogása tekintetében megállapította, hogy alaptalan.
Elvi álláspont az eljáró tanács tagjának kijelöléséről Az Fgytv. rendelkezései szerint a testület elnökének egyébként a szigorú összeférhetetlenségi szabályok és a kiválasztás elvi szabályainak szem előtt tartásával bármikor joga van a testület tagját kijelölni, ezért további tények hiányában pusztán azon okból, hogy a vállalkozás által kijelölt tag helyett, egy másik, amúgy aggálytalan tag járt el, az ajánlás hatályon kívül helyezésére nem szolgálhat alapul. • Fővárosi Bíróság 29.P.25.44712010/6
Vállalkozás kifogásai • 2.) Az ajánlás nem felel meg a jogszabályoknak és az általános kereskedelmi gyakorlatnak. • Ptk. 248. § (2) jótállási kötelezettség terjedelme. (Szerződés, jogszabály, reklám) • Szakszerviz indoka: veszély, amely a termék speciális működésében rejlik. • A vállalkozás helyzetét elnehezítené, ha egy nem szakember általi üzembe helyezésért is helyt kellene állnia,
Elsőfokú Bíróság álláspontja • A jótállás kötelezettség terjedelmét és feltételeit a vállalkozás nem jogosult egyoldalúan a fogyasztó hátrányára szűkíteni, vagy elnehezíteni, mert erre a [...] rendelet alapján sincs lehetősége. • „Bármely a fogyasztó helyzetét a rendeletben szabályozottaktól hátrányosan eltérő rendelkezés semmis.” • Sem a jogszabály sem a Ptk. nem ad lehetőséget arra, hogy a vállalkozás egyoldalú feltétellel a jótállási kötelezettséget szűkítse
A Kúria elvi megállapításai I.Az ajánlás indokai megalapozottsága • A másodfokú bíróság szerint nem tartozik a bíróság hatáskörébe az ajánlás indokai megalapozottságának vizsgálata. • A Kúria szerint ez az álláspont téves: Az ajánlás tartalmának felülvizsgálata magában foglalja a döntést és annak indokait is. Az Fgytv. 34. § (4) az ajánlás tartalmának felülvizsgálatára jogosítja fel a bíróságot.
A Kúria elvi megállapításai II.Jótállási kötelezettség korlátozása • Jelen jogvitával érintett tartós fogyasztási cikk jellegére, árában is kifejeződő értékére figyelemmel úgy ítélte, hogy a békéltető testület helytállóan állapította meg: a forgalmazót terhelő jótállási kötelezettség korlátozásának minősül, ha kizárólag az általa megjelölt szakszerviz helyezheti üzembe a tőle vásárolt terméket , máskülönben a jótállás érvényét veszti. • E kikötés semmis
A Kúria elvi megállapításai II.Jótállási kötelezettség korlátozása Nincs elzárva a jótállásra kötelezett attól, hogy - a fogyasztási cikk jellegadó tulajdonságai, beszerelésének, beüzemelésének nehézsége, bonyolultsága miatt - jótállási kötelezettségét csak az általa megjelölt szakszervizek közreműködésével történt üzembe helyezés esetén vállalja. Az ilyen feltétel (kikötés) azonban nem jelenthet aránytalan terhet a fogyasztóra .
Mit jelent az aránytalan teher? Egy egyszerűbben üzembe helyezhető készülék esetén elegendő és megengedett lehet szakember igénybe vételének kikötése, vagy az üzembe helyezéshez használati utasítás adása, és a jótállás vállalásának annak betartásától függővé tétele. Kúria Pfv.VII.20.194/2012/6. szám
Fogyasztói csoportok megítélése • Fgytv. 16/B. §: Fogyasztói csoport 2014 . január 1-jéig nem hozható létre. • Fgytv. 2.§ i) fogyasztói csoport: a szervezők - díjazás ellenében történő - közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül - véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján - a csoport segítségével megszerezze,
Fogyasztói csoport ügyekTipikus fogyasztó • Tényállás: A nyugdíjas fogyasztó lakásába betörtek és sürgősen pénzhez akart jutni, melyet a vállalkozás képviselője megígért. A szerződés megkötésekor egy külön Tájékoztatót és Részvételi Szabályzatot is aláírt a fogyasztó kifizetett 75.000,-Ft szerződéskötési díjat, és 13.200,-Ft első havi részletet. Mivel a vállalkozás ezek után nem utalta a 1.500.000,-Ft-ot, ezért a fogyasztó több alkalommal telefonon érdeklődött, hogy mikor kapja meg a pénzt, ekkor jött rá, hogy nem is a szóbeli tájékoztatásnak megfelelően kötött szerződést.
Fogyasztói csoport ügyekTipikus vállalkozás • Válaszirat: a fogyasztót a Tájékoztatóban, a megbízási szerződésben és annak mellékletében - amit aláírt- részletesen mindenről tájékoztatták, tehát nincs alapja annak, hogy pénzhez jutás miatt kötött a fogyasztó szerződést. A kérelmező szerződése [...] megtartott közgyűlésen előtörlesztés-vállalási felajánlással részt vett. A fogyasztó elállását csak rendes felmondásként tudja figyelembe venni
Fogyasztói csoport ügyekEgy döntés Ajánlás: A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen vissza a fogyasztó részére ]banki átutalással a [...] 88.200,- Ft-ot (nyolcvannyolcezer-kettőszáz) és annak 2012.06.12.-től számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.
Indokolás A fogyasztói csoportok létrehozását tiltja az Fgytv. A vállalkozás az eljárás során nem támasztotta alá semmilyen bizonyítékkal, hogy a fogyasztót milyen csoportba szervezte be. A vállalkozás válasziratában külön nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy az Fgytv. 2.§ i, pontja szerinti fogyasztói csoportot szervezett, külön tájékoztatókat íratott alá és így szervezte be a fogyasztót és kötött vele szerződést. Az eljáró tanács szerint a jogszabályba ütköző, illetve jogszabály megkerülésével kötött szerződés semmis, érvénytelen.
Érvényesül-e a jogszabályi tilalom? • Ha új tag szervezhető, vagyis a meglevő fogyasztói csoportok nem zártak, akkor csak az új fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokat vagy ilyen tevékenység megkezdését kellet volna a jogszabálynak tiltania. • Amennyiben a meglevő csoportok a végtelenig növekvő számú taggal bővíthetők akkor ez a tevékenység nem sokban különbözik a pilótajátéktól.
Jogszerű szervezés lehetséges? • A csoportban már meglevő tag helyére jogutódlással. • (Elszámolás a felek között)