A mozgás élettani jelentősége

1. A mozgás élettani jelentősége • Az élő szervezet megnyilvánulása mozgással jár – milyennel? • Szorosabb értelemben: a csontokat összekötő ízületi elmozdulások, helyzetváltoztató és helyváltoztató mozgások • A mozgások kivitelezője az izomzat, mozgatott elemek a csontok, a mozgás az ízületekben történik • Irányítója és szervezője az idegrendszer • A tápanyagot és az oxigént a keringési és légzési rendszer biztosítja

2. Tartós mozgáskorlátozottság következményei • Immobilitás – egészséges embernél káros? • Keringési rendszer – energiaszükséglet nagy mértékben lecsökken, így a szív teljesítménye alacsony, keringés lelassul – szövetek oxigén- és energiaellátása alacsony – nyomásnak kitett területeken a kiserek összenyomódnak – decubitus • Vénás rendszer működésének elégtelensége – a vénákban pang a vér, fokozódik a rögképződés kockázata – trombózis!

3. Légzőrendszer – légzés térfogat alacsonyabb lesz, légzést irányító izmok legyengülnek, ahol nyomásnak van kitéve a tüdő, azon a területen a levegő nem cserélődik a levegő – tüdőgyulladás • Vázizomzat – ereje, körfogata és állóképessége rohamosan csökken, fáradékonyság, megszokott mozgás kimeríthető lesz

4. Csontrendszer – a tartósan fekvő beteg csontjainak nincs szüksége magas szilárdságra, ezért elkezdi bontani a csontszövetet – csontritkulás – csonttörés • Ízületek – a mozgás hiánya a porc károsodását váltja ki – porckopás, merevek és fájdalmasak lesznek (kontraktúra), mozgásterjedelem beszűkül, stabilitás gyengül

5. Idegrendszer - lassul a reakciója a beérkező információkra • Pszichés hatások – élettere beszűkül, mások segítségére szorul, kialakított értékrend átértékelődhet, reakció függ a személyiség típusától, családi háttértől, szorosabb és tágabb környezet hatásaitól, betegség típusától, természetétől

6. Mobilizálás • Legalapvetőbb teendő a beteg rendszeres helyzet- és helyváltoztatásának biztosítása vagy támogatása

7. A mobilizálás fokozatai: *        Légzőtorna *        Izomerősítés, végtagok mozgatása *        Ágyban felültetés *        Ágy szélére kiültetés *        Talpra állítás *        Kiültetés karosszékbe *        járás

8. A légzőtorna célja: • a helyes légzéstechnika elsajátítása, • a különböző tüdőterületek átlélegeztetése, • légzőizmok erősítése, • a kontrakturás izmok megnyújtása, mellkas és gerinc izmainak erősítése • növelni az oxigén bejutását • segíteni a hörgőváladék kiürítését. • Csökkenteni a légzésre fordított munkát, •  Növeli a mellkasfal mozgékonyságát.

9. Izomerősítés, végtagok mozgatása • Apró kis mozgások (fel, karok fordítása, emelése, hajlítása) • Alsó végtagok kissé megemelése, felhúzás, kinyújtás • gyógytornász, ápoló, beteg, gyakorlatok számának fokozatos emelése

10. Ágyban felültetés: • Ápoló segítségével • Kapaszkodóval • önállóan • naponta többszöri felültetés, • a növekvő időtartamú kiültetések • a napi önellátási tevékenységek fokozatosan egyre nagyobb részvételre serkentheti a beteget.

11. Ágyszélére kiültetés: • Ha ágyban önállóan, stabilan tud ülni • Kiültetés előtt felöltöztetjük, lábára papucsot adunk, lába alá zsámolyt teszünk, betakarjuk • Időtartam fokozatos növelése, beteg állapota határozza meg, nem hagyjuk magára • Kiültetés menete: ágyban felül, lábait kissé behajlítjuk, egyik kezünkkel megtámasztjuk a hátát, másik kezünkkel a térde alá nyúlva átfordítjuk az ágy szélére • Az ülőegyensúly kialakulása után következhet a kiültetés karosszékbe, felállás, megállás gyakorlása, melynek ütemét a beteg állapota határozza meg. • Kiültetés egy ápoló segítségével • Két ápoló segítségével

12. Járás: • 1-2 lépés, fokozatosan növeljük a távot • Első lépéseknél a beteggel szemben állunk • Egyik kezével mindig elérje az ágyat

13. Szüneteltetjük a mozgásterápiát: • fellépő bradycardia , • a vérnyomás 200/110 Hgmm fölé emelkedik, • 10-15 Hgmm-nél nagyobb a vérnyomásesés, • retrosternális fájdalmat jelez a beteg, • elsápad,  nehézlégzése lesz, verejtékezik, • látászavar, fejfájás, szédülés lép fel. • Ha a beteg pulzusszáma jó, az EKG sem mutat eltérést, de a beteg megítélése szerint a terhelés megerőltető, igazat kell adni neki és nem szabad folytatni az adott szintű terhelést.

14. Napjainkban ritka az orvos által előírt teljes mozdulatlanság. Ellenjavallt a mobilizációs kezelés: • tüdőembólia, • pericarditis, • myocarditis, • Thrombophlebitis, mélyvénás trombózis • instabil angina esetén Az ápoló önállóan nem engedélyezhet semmilyen mozgást.

15. Mobilizálás megkezdése előtt rugalmas pólyát kell felhelyezni. Szabályai: • Reggel, felkelés előtt helyezzük a lábra • Távoli testrésztől a törzs felé közelítünk • Lábujjak, sarok kimarad (végtag keringés megfigyelése)

16. A beteg testének tisztántartása Alapvető komforthoz tartozó fiziológiás szükséglet a test tisztántartása, melynek részei: • Napi kézmosások (étkezés, toalett használat előtt és után) • Napi mosakodás • Napi tisztasági fürdés • A bőr és járulékos részeinek – haj, köröm tisztítása, férfiaknál borotválkozás • Szájhigiéné –szájápolás, fogápolás • A megfelelő öltözék biztosítása

17. A naponkénti fürdő előnye: • Eltávolítja az izzadságot és a baktériumokat a bőr felszínéről, • javítja a bőr keringését, • fenntartja az ízületek mozgásképességét.

18. A testi higiéné biztosítása során a segítségnyújtás mértékét a beteg mozgáskorlátozottsága szabja meg. • önálló, • különböző mértékben segítségre szoruló • teljes ellátást igénylő.

19. Amit a beteg önállóan is képes elvégezni, azt hagyjuk, hogy megtegye, • ezzel csökkentjük kiszolgáltatottság érzetét, • növeljük önállóságát és fizikai aktivitását.

20. Az igazi fürdés komfortérzetét csak megfelelő vízmennyiséggel végzett tisztálkodás adja meg, ezért ameddig lehetséges, és mód van rá, fürdőszobában fürdessük a beteget. Legcélszerűbb zuhanykabinban, de gyógyászati segédeszköz boltokban beszerezhető kádra szerelhető ülőszék is, amely könnyebbé teszi a kádban történő fürdést.

21. Az ágyfürdő kivitelezése Készítse elő a szükséges eszközöket: • Tusfürdő vagy szappan • 2 db szivacs vagy mosdókesztyű, • Testápoló, • Tiszta ruházat, • Melegvízzel (42-46 C°) telt lavór, • 2-3 db törölköző • Paraván

22. A fürdetés kivitelezése: • a beteg ne fázzon (ajtót, ablakot csukja be) • Ágyvédelem: a beteg lepedője alatt mindig legyen gumi vagy műanyag lepedő. • A mosdókesztyűt nedvesítse be, és tusfürdő használata nélkül mossa meg a szemet, az orrtól az arc felé haladó, törlő mozdulatokkal! • Tegyen tusfürdőt a vízbe, majd nedves mosdókesztyűvel mossa meg és öblítse le a beteg arcát, füleit és nyakát • Törölje szárazra az eddig megmosott testrészeket

23. Vegyen másik mosdókesztyűt és a lavórt helyezze el úgy az ágyba, hogy a beteg a kézfejét kényelmesen bele tudja tenni a vízbe, majd felváltva mossa meg a beteg mindkét karját, és hónalját, a kéz és körmök tisztítására fokozottan figyeljen, végül törölje szárazra a megmosott testrészeket. • Takarja ki a beteget derékig és mossa le, majd törölje szárazra és takarja be száraz törölközővel a beteg mellkasát és hasát. • Vegye le a takarót a beteg lábáról, mossa meg, és törölje szárazra a beteg egyik majd másik combját.

24. Emelje meg a beteg lábát, és helyezze alá a lavórt, majd tegye bele a lábát a vízbe, mossa meg, majd törölje alaposan szárazra, különösen ügyeljen a lábujjak közti terület szárazra törlésére. • Ismételje meg ugyanezt a másik lábbal is. • Cserélje ki a vizet. • Fordítsa oldalára a beteget önnek háttal, és mossa meg, majd törölje szárazra a beteg hátát. • A beteget fordítsa vissza a hátára és gondosan tisztítsa meg a nemi szerveket az esetleges szennyeződéstől, majd alaposan törölje szárazra.

25. Ismét fordítsa a beteget oldalra önnek háttal és a farpofák és végbél környékét is alaposan mossa meg, és törölje szárazra. • Cserélje ki szárazra a beteg alatt lévő ágyneműt • Bőrápolás: beteg bőrének megfelelő testápoló krém, Vékonyan, gyengéd, masszírozó mozdulatokkal. Megelőzi a bőr kiszáradását, és enyhíti az ágynemű okozta dörzsöléseket. • Az izzadás és testszagok ellen:izzadás gátló dezodor • Végül öltöztesse fel a beteget kényelmes, tiszta ruhába.

26. A haj gondozása • A fürdetést követően, valamint minden reggel ébredés után rendbe kell tenni a beteg haját. • Naponta egyszer alaposan át kell fésülni, mert ezzel megelőzhetjük a hajcsomók kialakulását. Amennyiben ez lehetséges kérjük meg a beteget a hajának rendbe tételére, mert a karjának és vállának használata növeli az aktivitást és a keringést is javítja. • Ágyban fekvő beteg ne viseljen olyan csatokat, hajtűket, amelyek sérülést okozhatnak. • Ágyban fekvő beteg esetén célszerű a rövid, könnyen kezelhető haj viselése. • A haj rendbetételének feltétele a rendszeres hajmosás, amelyet a fekvő betegek esetében is el kell végeznünk.

27. A hajmosás kivitelezése fekvő betegnél • Eszközök előkészítése: • Törölköző, sampon • Gumi vagy műanyag lepedő lefolyónak • Gumi vagy műanyag lepedő ágyvédelemnek • Vödör vagy  mosdótál, kancsó • Hajszárító, fürdőlepedő

28. A hajmosás kivitelezése: • Ajtót, ablakot csukja be. • Tegyen az ágy mellé széket és tegye rá a lavórt. • Távolítsa el a párnát a beteg feje alól. • A matrac felső részére tegyen műanyag lepedőt. • Helyezze a beteg fejét az ágyszélére olyan szögbe, hogy a haja lelógjon az ágyról • Helyezzen egy gumi vagy műanyag vízlevezetőt a beteg feje alá, úgy hogy belelógjon a széken lévő lavórba. • Töltse meg a kancsót (kb. 40 C°) vízzel.

29. Kérje meg a beteget, hogy csukja be a szemét, öntsön elegendő vizet a hajra, hogy mindenütt átnedvesedjen, tegyen rá sampont, és alaposan dörzsölje be a hajba, közben masszírozza a fejbőrt. • Ismét töltsön a kancsóba vizet, öntse a hajra,  újabb adag samponnal alaposan mossa meg ismét a hajat . • Addig öblítse a hajat, amíg a sampont teljesen ki nem mosta belőle • Csavarja ki a vizet a hajból, emelje fel a fejet, a gumi lepedőt tegye a lavórba  törölje meg a hajat.

30. Helyezze vissza kényelmesen a beteget az ágyba, tegye vissza a párnát a feje alá, de tegyen rá egy száraz törölközőt. • Fésülje ki a hajat, majd hajszárítóval szárítsa meg. 

31. Körömápolás • A kéz és lábkörmök rendszeres ápolása fontos ápolási tev. A piszkos és hosszú körmök esztétikailag sem megengedhetőek, könnyen sérülést is okozhatnak mind a beteg mind az őt ápolók bőrén. A megfelelő körömápoláshoz, megfelelő minőségű eszközökre van szükség. • A kézkörmöket az ujjhegynek megfelelően vágja le, reszelje simára, • A lábfejet a körömvágás előtt legalább 20 percig áztassa be meleg szappanos vízbe, ezután keresztirányba egyenesen vágja le az ujjbegy magasságáig.

32. Férfi beteg borotválása • A férfiak általában önállóan és napi rendszerességgel szeretnek borotválkozni. Amennyiben a beteg képes rá, hogy ágyában egyedül megborotválkozzon teremtse meg számára a megfelelő feltételeket. • Legcélszerűbb a villanyborotva használata, mert ez kevésbé balesetveszélyes, ágyban fekve is jól alkalmazható, és kevés előkészítést igényel (tükör, megfelelő fény). • Amennyiben a beteg ragaszkodik a pengés borotvához, tegye a következőket.  • Készítsen egy kisasztalt a beteg ágyához a szükséges eszközökkel: • tálban melegvíz • Borotvahab, After-shave oldat, bőrápoló krém • Borotva, törölköző, tükör

33. Biztosítson megfelelő fényt a borotválkozáshoz. • Gondoskodjon a beteg kényelmes és biztonságos elhelyezéséről (ágyszélére kiültetés, ágyban felültetés párnákkal megtámasztás). • Borotválkozás után a beteg környezetét tegye rendbe. • Amennyiben a beteg képtelen egyedül borotválkozni nekünk kell őt megborotválni. • Legfontosabb tudnivalók: • A legbiztonságosabb a villanyborotva, és az egyszer használatos borotva használata, mert ezzel nem tud komoly sérülést okozni • Használjon elegendő borotvahabot a szőr megpuhítására • A szőrszál növésének irányába borotváljon • Tartsa a bőrt feszesen, amint a borotva elhalad felette • Ha a penge nem elég éles cseréljen borotvát

34. Eszközök előkészítés a fent leírtak szerint, majd • Igazítsa úgy a fényt, hogy jól lássa a beteg arcát. • Helyezze elérhető közelségbe a szükséges eszközöket. • A beteg álla alá helyezzen törölközőt. • Paskoljon meleg vizet a beteg arcára, majd tegyen a tenyerére elegendő mennyiségű borotvahabot, és jól dörzsölje be vele a borotválás területét, hogy felpuhítsa az eltávolítani kívánt szőrt.

35. Az ujjaival feszesen tartva a bőrt, borotváljon rövid, biztos mozdulatokkal, az áll felé haladva, a szőrszál növésének irányába. • Az állon keresztbe, a nyakon lentről felfelé haladjon. • Borotválás után jól öblítse le a leborotvált részt, hogy az összes hab eltűnjön. • Törölje a bőrt szárazra és használja a beteg által megszokott bőrápolót vagy arcvizet.

36. Váladékok megfigyelése - hüvelyváladék • A hüvely belső felszínét bélelő hámban található egy- egy nyálkás váladékot termelő mirigy, amely a hüvely tisztaságáért felelős. • Kóros esetben ennek a váladéknak a mennyisége és minősége megváltozik.

37. Mennyiségi változás: • gyulladás, • fertőzés vagy • daganat miatt a váladék mennyisége megnő, hüvelyből kifolyik. • Ebben az esetben hüvelyfolyásról (fluor) beszélünk. Minőségi változás: tartalmát és a szagát kell megfigyelni.

38. Lehetséges eltérések: • Fehérfolyás:- fluor albus- leggyakoribb elváltozás, amely ideges, legyengült, vagy vas­hiányos fiatal nőknél fordul elő, nem társul kóros helyi elváltozással. • Gennyes folyás: fehéres, bűzös váladék ürül a hüvelyből, melynek oka a hüvelyben, a méhnyálkahártyán, vagy a méhűrben zajló gyulladásos folyamat. A gyulladást vírus, baktérium, protozoon okozhatja.

39. Véres folyás: lehet friss piros, alvadékos, vagy barnás és bűzös. Hátterében vérzési rendellenesség, vetélés-, súlyos esetben daganat áll. • Mérsékelten megszaporodott, szürkés-fehér színű váladék: gombás fertőzés jele; • Bő, hígan folyó tejszerű elváltozás: nemi fertőzés következménye, amely erősen viszket is. • A hüvelyváladék felfogására tisztasági betétet kell használni. Használatakor ügyelni kell a higiénés szabályok betartására.

40. Váladékok megfigyelése - köpet • Köpet- sputum- a légutak nyálkahártyájának váladéka, amely tüsszentéssel és köhögéssel ürül. • A köpet keletkezése- egészséges ember nem ürít köpetet. • Hosszan tartó ártalom (pl. dohányzás, por, kórokozó, allergén) hatására a légző rendszerben váladék képződhet.

41. A köpetürítésben minőségi és mennyiségi változások figyelhetők meg. 1. mennyiségi változások: 1-2 ml-től – 1 l • Oka: hörgőtágulat, tüdőtályog. 2. minőségi változások esetén a köpet színét, szagát, konzisztenciáját, rétegződését és tartalmát figyeljük meg.

42. A köpet színe: • normál esetben: színtelen, nyálkás • fehér, habos: tüdővizenyőben • sárgás, zöldes: gyulladások esetén • élénk piros, habos: tüdővérzésben, tuberculosisban; • kékes-vörös, alvadékos: tüdőinfarktusban; • vércsíkos: tüdődaganat; erőlködéssel járó köhögés; • tapadós, üvegszerű: tüdőasthma.

43. A köpet szaga: • normál esetben szagtalan; • bűzös, rothadásos: tüdőgangréna ( a tüdő szövete elhal). A köpet konzisztenciája lehet: hígan folyó. • Erősen tapadó, üvegszerű: tüdőasthma. • A köpet rétegződése: nagy mennyiségű köpet állás közben rétegződik, • tüdőtályog esetén: alsó részen - törmelék; - felül: savó látható.

44. A köpet tatalma: • nyálka, • sejtmaradvány, • mikroorganizmus, • vér, - ez esetben vérköpésről beszélünk (haemoptoe), • por.

45. A köpet felfogásának eszközei • Köpőcsésze: fajansz, egyszer használatos papír, műanyag, vesetál. • A köpet ürítésekor az ápolónak fokozottan ügyelnie kell a higiénés szabályok betartására. • Köpő­csésze alkalmazásakor az aljára fertőtlenítő oldatot kell tölteni. Célszerű az egyszer használatos eszköz alkalmazása, a fertőzés elkerülése érdekében.

46. Váladékok megfigyelése –HÁNYADÉK • A hányás esetén az emésztőrendszer tartalma szájon keresztül ürül, amelyet a traktus antiperisztaltikus mozgása tesz lehetővé. • Hányadék, hányás során ( vomitus, emesis), a tápcsatorna tartalma a szájon keresztül kiürül.

47. A hányás mechanizmusa: • A hányás reflexfolyamat, melynek központja az agytörzsben található. Kiváltó ok lehet az agyi központot ért inger, pl. láz, gyógyszer, mérgezés, vagy a szervezet különböző pontjain lévő receptorok ingerlése. Így lehet: szaginger, látvány, vagy a gyomorban lévő receptorok ingerlése, amelyet hányinger (nausea) vezet be.

48. Az idegrendszeri eredetű hányásokat nem vezeti be hányinger. A hányás során az emésztőtraktus antiperisztaltikus mozgást végez (a béltraktus ellentétes irányú mozgást végez) és a béltartalom a száj irányába mozog. • A hányás módja: bevezeti-e hányinger (nausea), vagy nem. - idegrendszeri hányás, vagy sugárhányás: ebben az esetben a hányást nem vezeti be hányinger. - emésztőszervi eredetű: hányinger vezeti be, látvány, szag esetén is kialakulhat.

49. A hányások száma: lehet egyszeri, vagy egymást követően többször is. Bukás: újszülött korban fordulhat elő, mohó étkezésekkor, gyomor kapu szűkület (pylorus-stenosis) esetében. • A hányadék mennyisége: néhány millilitertől- néhány literig terjedhet. Fontos a mennyiség mérése, mert a nagyfokú folyadék- és só veszteség súlyos állapotot idézhet elő.

50. A hányadék vegyhatása: - savas: gyomorból származik; de ürülhet a patkóbél területéről is (reflux beteg­ségben szenvedőknél); - lúgos: kitágult nyelőcsőből ürül, ilyenkor a bűzös és ételmaradékot is tartalmaz.