Keretrendszer az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztéséhez

1. Keretrendszer az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztéséhez Kőpatakiné Mészáros Mária Budapest 2013. február 27.

2. Miért érdekünk, hogy leírjuk, és közös megegyezéssel elfogadjuk? Mert a témában folyó fejlesztésekről való közös gondolkodás előfeltétele annak, hogy az elkövetkező időszakban az egész napos iskola elismertsége megalapozódjon, növekedjen, országos szinten is vonzerővel bírjon. Mert a keret-rendszer jelentős eszköz annak érdekében, hogy az egész napos iskola ne egyedi fejlesztések eredményeképpen létrejövő spontán cselekvési terep, hanem rendezett, átlátható, az esélyek megteremtése érdekében folyó, hatását mérni tudó fejlesztés legyen.

3. Kidolgozásának célja Megteremteni az alprojektben zajló fejlesztések összhangját. Biztosítani a fejlesztés és alkalmazás az átadhatóság és adaptálhatóság összhangját. Összehasonlíthatóvá és átláthatóvá tenni az egész napos iskola működésének formáit, tartalmát, módszereit stb. az egyének, az oktatási intézmények, valamint a fenntartók számára. Az alprojekt működtet egy Szakmai Tanácsadó Testületet, melynek hatásköre támogatni és biztosítani a keretrendszer következetes és átlátható megvalósítását.

4. Tartalmazza … a tanórán kívüli tevékenységek, egyéb foglalkozások segítésére készülő nevelési-oktatási programokkal kapcsolatos szakmai elvárásokat.

5. Keretrendszer A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok Külső fórumok, szakmai Egyeztetések Disszemi- náció Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése Átfogó mérés-értékelés Kutatás – bemeneti mérés, hatásvizsgálat (kontroll iskolákkal) Akciókutatás (monitoring) SZTT a) Pedagógiai koncepció b) a tanulási- tanítási program c) tanítási- tanulási egységek leírása d) Eszközök e) az értékelés és eszközei f) célzottan fejlesztett tovább- képzési programok g) támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása

6. A fejlesztés prioritásai Első A fejlesztés az iskola egészére és annak a téma szempontjából releváns környezetére vonatkozik. Ezt azt jelenti, hogy a folyamatban az iskola és pedagógusai aktív szereplők, fejlesztenek és kipróbálnak, visszajeleznek a folyamatra, reflexiójuk eredményeként korrigálható a program; Második Az együttműködésben megvalósuló fejlesztési folyamat minden iskola esetében előzetes feltáráson alapul. A fejlesztés reflektív folyamat, azaz időtartama alatt a fejlesztők és az OFI K+F munkatársai együtt követik és értékelik a kitűzött céloknak való tartalmi és metodikai megfelelést, elemzik az eltérés okait, ha szükséges, akkor a folyamat közben is korrekciókat végeznek. Harmadik Mindvégig fókuszál azokra az elemekre, amelyek lehetővé teszik a valamilyen szempontból különleges igényű tanulócsoportok – lemaradó, hátrányos helyzetű, tehetséges, felzárkóztatást igénylő, sajátos nevelési igényű – differenciált, a rendszerbe illesztett fejlesztését. Negyedik A folyamatos önreflexió magára a fejlesztésre is vonatkozik – erre lehet alapozni a know-how leírását (a fejlesztés „szakácskönyvét”), továbbá a fejlesztés-politikai ajánlások megfogalmazását is. A folyamat végén az értékelt fejlesztési tapasztalatok átadhatóságára-átvehetőségére vonatkozó leírás is elkészül.

7. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Kőpatakiné Mészáros Mária kopataki.maria@ofi.hu www.ofi.hu