390 likes | 1.3k Views
Konfliktusok az iskolában. Szekszárdi Júlia 2010. A konfliktus fogalma. Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) A pedagógiában a 60-as években lett önálló elméleti kategória. A konfliktusok pedagógiája. A nevelő és a nevelt viszonyának megváltozása:
E N D
Konfliktusok az iskolában Szekszárdi Júlia 2010
A konfliktus fogalma • Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) • A pedagógiában a 60-as években lett önálló elméleti kategória
A konfliktusok pedagógiája • A nevelő és a nevelt viszonyának megváltozása: • A tekintélyelv megrendülése • A gyermekkor eltűnése
„Háború van, hát háború van, mit tagadjuk. Kitört az első tanító és tanítvány legelső találkozásakor, és tartani fog, míg csak iskola lesz a világon. Legfeljebb a hadieszközök és a harcmodor módosulnak néha.” (Karácsony Sándor, 1942)
A konfliktus tekintélyelvű megközelítése • Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség • A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek • A problémakezelés módja: jutalmazás, meggyőzés, szankcionálás • Értékek: normakövetés, következetesség, határozottság, feltétlen engedelmesség • Nevelői cél: egy határozott érték- és normarendszer elfogadtatása
Tiszteljétek a gyermekkort! A gyermek nem kis felnőtt! Rousseau
A konfliktus gyermekközpontú megközelítése • A gyermek fejlődésével együtt járó, természetes jelenség • Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és nevelt között • A problémakezelés módja: irányított dialógus • Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek, szükségletek, jogok • Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori sajátosságokhoz, érettségi szinthez kihasználni a gyermekben rejlő lehetőségeket
„Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat.” József Attila
A konfliktus interakciót hangsúlyozó megközelítése • A konfliktus szükségszerűen előforduló, hasznosítható, olykor kimondottan kívánatos jelenség • A nevelő és nevelt közötti kapcsolat a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló, demokratikus • A konfliktuskezelés a felek interakciójának része • Értékek: közösen vállalt felelősség, kölcsönösség, kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás • Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége)
Konfliktusok a pedagógiai gyakorlatban • I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok • II. A pedagógus részes a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel) • III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.) • IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)
I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok
II. A pedagógus részese a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel)
III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozikakonfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb.)
IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)
A konfliktusok pedagógiai funkciói • Jelző érték (eredményvizsgálati funkció) • Megbeszélési, tisztázási alkalom (kommunikációs funkció) • Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti funkció) • Szociális tanulás forrása (szocializációs funkció) • Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani funkció)
A konfliktuskezelés őstípusai • Kard által vész, ki kardot ragad (kölcsönösség, törvényesség) • Szemet szemért fogat fogért (bosszú, vendetta) • Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel (szeretet, irgalom, megbocsátás)
bosszú Feltétel nélküli tolerancia Mérlegelés, megegyezés
Konfliktuskezelő stratégiák 1. önérvényesítő 1 Ö n é r v é n y e s í t ő 2. önfeladó 5 3. elkerülő 4 4. kompromisszum kereső 5. Probléma megoldó 3 2 Ö n f e l a d ó
Konstruktív problémamegoldás 1.Mi a probléma? Minden rendben! 6. Értékelés 2. Tények és érzelmek fel-térképezése 5. A döntés megvalósítása 3.Cselekvési lehetőségek gyűjtése 4. Mérlegelés, választás
Konstruktív problémamegoldás 1.Mi a probléma? Minden rendben! 6. Értékelés 2. Tények és érzelmek fel-térképezése 5. A döntés megvalósítása 3.Cselekvési lehetőségek gyűjtése 4. Mérlegelés, választás
A kooperatív modell alkalmazásának feltételei • A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös bizalom, tisztelet, egyenrangúság • Indulat- és értékelésmentes légkör • Szándék és képesség az együttműködésre • Megállapodás közös szabályokban • Az együttes döntések és az ezzel járó kockázatok közös vállalása
A kooperatív modell alkalmazásának határai • bizalmatlanság • hierarchikus viszony • kommunikációs zavarok • indulatok • elfogultság • ellenséges légkör • erőszak • alapvető szükségletek kielégítetlensége • értékellentétek stb.
Szemtől szembe módszer • Resztoratív (kárhelyreállító) konfliktusrendezés • A közösség szabályozó szerepének kihasználása • A pedagógus facilitátor: • a konfliktus felmutatása • részvétel a konstruktív rendezésben • Szociális tanulás: • az elfogadás, a pozitív kommunikáció és a hatékony együttműködés megtapasztalása
Szemtől szembe konferencia • önkéntes részvétel • siker esetén az ügy lezárt (rögzíteni a Házirendben) • konkrét ügyhöz kapcsolni (normasértés, személyes sérelem stb.) • facilitátor (ne csak külső, lehet diák is) • barátságos légkör • meghatározott, de rugalmasan kezelt időkeret