Köz, teher, elosztás

1. Köz,teher,elosztás A TÁRKI Háztartás Monitor 2007 vizsgálat eredményeinek ismertetése

2. Jövedelemeloszlás – Szegénység – Humán tőke – Politikai attitűdök - Háztartás Monitor 2007 Bemutató A kutatás előzményei • 1989-1991: TÁRKI Panel • 1992-1997: Magyar Háztartás Panel (MHP), BKE, TÁRKI, KSH • 1998-2005: TÁRKI Háztartás Monitor • A 2007 évi kutatás megrendelője: Miniszterelnöki Hivatal.

3. Kutatási eredmények közzététele • Tudományos publikációk magyar és nemzetközi kiadványokban • Társadalmi riport (legközelebb: 2008 ősz) • Tárolás adatbankokban: TÁRKI, LIS (Luxembourg Income Study) • Nemzetközi projektek: PACO, CHER • Nemzetközi szervezetek: Világbank, OECD, ILO • Közpolitika: kormány, Parlament • Közvélemény: napilapok, hetilapok

4. A Háztartás Monitor 2007 kutatásról • Témakörök: • jövedelemeloszlás, szegénység, • munkaerőpiac, • társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek, • társadalmi és politikai attitűdök. • Minta: N= 2006 háztartás, N= 5064 személy. • Megkérdezve: minden felnőtt háztartástag • Információ: minden háztartástagról • Kérdőív: • Háztartási kérdőív: háztartásgazda • Egyéni kérdőív: minden 16 éves vagy idősebb tag • Az adatfelvétel ideje: 2007. ősz • Az adatbázis nyilvánosan elérhetővé válik a TÁRKI Egyesülés Adatbankjából 2008. december 1-től

5. Program Jövedelem-eloszlás Jövedelmi szegénység 14:05-14:20 Tóth István György 14:20-14:30 Gábos András – Szivós Péter Humán tőke Pártprefe-renciák 14:30-14:40 14:40-14:50 Fábián Zoltán – Tóth István György Lannert Judit (TÁRKI-TUDOK) Vita Zárszó 14:50-15:40 15:40-15:45 Kolosi Tamás

6. A jövedelemeloszlás változásai 2005-2007 Tóth István György

7. A legutóbbi adatfelvétel időszakát erősen lassuló GDP növekedés, emelkedő infláció, csökkenő reálfogyasztás és erős nettó reálkereset esés jellemezte GDP növekedés, %, Infláció, %, Bruttó és nettó reálkeresetek % A háztartások tényleges fogyasztása, % Magyarázat: az előző év azonos negyedév=100. A satírozott szakaszok az egyes adatfelvételek jövedelem- referencia időszakait mutatják

8. Az egyenlőtlenség összefoglaló mutatói szerint: lényeges egyenlőtlenség csökkenés történt az utóbbi években A legfelső decilis alsó töréspontja és az alsó decilis felső töréspontjának aránya (P90/P10) A legfelső és a legalsó decilisek jövedelem- átlagainak aránya (S10/S1) Gini-együttható Megjegyzés: személyi ekvivalens jövedelmek, személyi eloszlás, e=.73, konfidencia intervallumok becslése 1000 ismétléses Stata bootstrap eljárással

9. Mindez lefelé nivellálódás révén valósult meg:elsősorban a legfelső népességtized és a középső tizedek közötti távolság csökkent Egyes egy főre jutó jövedelmek alapján képzett népességtizedek részesedése az összes jövedelemből Forrás: 1962–1987: KSH jövedelemfelvételek alapján Atkinson–Micklewright [1992] HI1. táblázat; 1992–1996: Magyar Háztartás Panel I–VI. hullámai, 2000–2007: Tárki Háztartás Monitor.

10. A legnagyobb mértékben azoknak a száma csökkent, akik a középjövedelem (medián) kétszeresénél több jövedelemmel rendelkeznek(ők legalább egy jövedelmi kategóriával lejjebb csúsztak) Egy főre jutó jövedelem medián-értékének százalékában meghatározott csoportok, százalék, illetve ezer fő. Szegénységbecslés: sztenderd hiba alapján, 95 százalékos megbízhatósági szinten

11. 2005 és 2007 között a felső középrétegek lefelé csúsztak a jövedelem eloszlásban, az alsó középrétegek pedig felfelé mozdultak el Magyarázat: Személyek megoszlása 2005-ben és 2007-ben a 2005-ös decilis eloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban,%

12. 2005 és 2007 között az alsó ötöd részesedése… növekedett a munkanélküli járadékokból és … csökkent a segélyekből Az alsó (ekvivalens jövedelem alapján meghatározott) népességötöd részesedése az egyes társadalmi jövedelmekből 1992–2007(%)

13. Az elemzés korlátai: 1. A Tárki háztartás Monitor és a hasonló mintavételes vizsgálatok kénytelenek nélkülözni (nem képesek reprezentálni) a jövedelemeloszlás két szélén Kb. 2-3%-ot (ez összesen akár több százezer ember kiesését is jelentheti!!) 2. Minden mintavételen alapuló vizsgálatnak van statisztikai hibája. A jövedelem eloszlásra vonatkozó adatok is csak becslések!! Jövedelmek Személyek rangsorolva

14. A vizsgált időszakot érintő, a jövedelem eloszlás alakját lényegesen befolyásoló társadalompolitikai intézkedések … 2006 nyara előtt: Közalkalmazotti béremelések Nyugdíj emelések (korrekciók, 13 havi nyugdíj) Családi támogatások átirányítási az alacsonyabb jövedelműek felé (családi adókedvezmény megszüntetés, családi pótlék emelés) Egyéb adók: ÁFA csökkentés 2006 nyara után: TB járulékok: emelés, kiterjesztés Személyi jövedelem adók, EVA: adókulcs emelések, különadók Egyéb adók: ÁFA emelések, illetékek és különadók Közszféra-elbocsátások … egyirányba hatottak. Előbb az alsó középrétegek jövedelmi pozícióját javították, majd a felső-középrétegek pozícióját rontották.

15. Összefoglalás • Alacsonyabb reáljövedelmek, nivelláltabb jövedelem eloszlás • - A jövedelem eloszlás alakját most nem a piaci paraméterek (foglalkoztatottság, humán tőke megtérülés, stb.) befolyásolták, hanem az adó/támogatási rendszer változása • - Két szakasz: I: 2005-2006 közepe, II: 2006 közepe-2007 vége • - Az első időszak nyertesei: alsó középrétegek (és a közalkalmazottak) • - A második időszak vesztesei: felső középrétegek (és a közalkalmazottak)

16. Jövedelmi szegénység Gábos András Szivós Péter

17. A szegénységi ráta trendje, 1992-2007 (%) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján

18. A szegénységi rés-arány trendje, 1992-2007 (%) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján

19. A szegénységi ráta trendjei, eltérő fogyasztási egységek használata mellett, 1992-2007 (%) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján

20. A szegénységi ráta és rés-arány nemzetközi összehasonlításban, 2005/2007 (%) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: EUROSTAT, saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

21. A szegénységi rés-arány különböző társadalmi-demográfiai csoportokban, 2007 (%) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

22. A szegénységi ráta különböző társadalmi-demográfiai csoportokban, 2007 (%) Módszertan: e=0.73, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

23. A szegénységbe kerülés esélye, 2007 (logisztikus regresszió esélyhányadosai) Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

24. Összefoglalás • A rendszerváltást követő második évtizedet a jövedelmi szegénység kiterjedtségének és mélységének – kisebb hullámzások melletti - állandósulása jellemzi • A szegénységi ráta a skandináv és a kontinentális országok közé helyezi Magyarországot • A szegénységbe kerülés legfontosabb meghatározói: • a háztartásfő • iskolázottsága, • munkaerő-piaci helyzete, • etnikuma és • a háztartás összetétele

25. Humán tőke avagy az életen át tartó tanulás a Monitor adatok tükrében Lannert Judit Tárki-Tudok

26. Nem iskolarendszerű és iskolarendszerű felnőttkori képzési részvételi arány iskolai végzettség szerint

27. Az otthoni és munkahelyi számítógép használat életkor szerint (%)

28. A különböző szinten idegen nyelvet tudók aránya életkor szerint

29. Következtetések • A lakosság még mindig igen kis aránya tanul felnőtt korában. Minél fiatalabb, vagy képzettebb valaki, annál inkább képzi magát és rendelkezik korszerű kompetenciákkal. 55 éves kor után viszont a tanulási tevékenységet tekintve megállni látszik az élet. • Számítógép használat és internetezés terén előretörés tapasztalható a két évvel ezelőtti Monitor adatokhoz képest, a használható idegennyelvtudás terén viszont a lemaradásunk még most is óriási. • A felnőttképzésben való részvétel növeli a foglalkoztatottság esélyét és a kereset nagyságát is, ezért fontos lenne, hogy az életen át tartó tanulás jól hangzó szlogenből lassan valósággá váljon.

30. Pártpreferencia-csoportok Fábián Zoltán Tóth István György

31. Pártpreferencia-csoportok 2003-ban és 2007-ben Forrás: DKMKKA Választáskutatás, 2003 és TÁRKI Háztartás Monitor 2007

32. Megállapítások • A legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága 2003-hoz képest nem változott. • Az MSZP tábora lényegesen csökkent. • Nőtt a látens preferenciájú megkérdezettek köre.

33. Pártpreferencia-csoportok és politikai-ideológiai azonosulás, 2003 konzervatív bal jobb liberális

34. Pártpreferencia-csoportok és politikai-ideológiai azonosulás, 2007 konzervatív bal jobb liberális

35. 0=”Az embereknek saját maguknak kell vállalniuk a felelősséget sorsuk alakulásáért.” (b) 100=”Az államnak nagyobb felelősséget kellene vállalnia az emberekről való gondoskodásban.” „Ha a kormány mérlegelné, hogy az adókat csökkentse, vagy pedig a szociális kiadásokat növelje, akkor Ön szerint hogyan kellene az államnak állást foglalnia? …” SORS: eredetileg négyfokú skála 0-100 fokú skálára transzformálva ADÓ: eredetileg tízfokú skála 0-100 fokú skálára transzformálva 100= „Az állam kötelessége, hogy munkát biztosítson a munkanélkülieknek.” 0= „A foglalkoztatással kapcsolatos problémák megoldását a piaci viszonyokra kell bízni.” 0= „A tanulás is befektetés és csakis a tandíjbefizetések által biztosítható az egyetemek színvonalas működése.” 100= „Az államnak kötelessége, hogy tandíj nélkül is biztosítsa a fiatalok felsőfokú képzését.” MUNKA: 0-100 fokú skála TANULÁS: 0-100 fokú skála

36. 100= „A kormány fontos feladata lenne, hogy többet költsön az egészségügyre, az oktatásra és különböző szociális juttatásokra.” 0= „Az adók csökkentése fontosabb lenne még akkor is, ha kevesebb pénz jut az egészségügyre, az oktatásra és különböző szociális juttatásokra.” 100= „A fiatalok lakásproblémáinak megoldása csakis az állami lakások építésével képzelhető el.” 0= „Minden fiatal oldja meg saját lakásproblémáját, de az állam támogassa őket kedvező hitellehetőségekkel és adókedvezményekkel.” SZOCIÁLIS KIADÁS: 0-100 fokú skála LAKÁS: 0-100 fokú skála 100= „Az államnak anyagilag támogatnia kell a mezőgazdasági termelést, mert e nélkül megélhetési gondjai lennének a termelőknek.” 0= „A mezőgazdasági termékek is ugyanolyan termékek, mint amiket más gazdasági ágazatok állítanak elő. A mezőgazdasági termelők megélhetési gondjainak megoldását is a piaci viszonyokra kell bízni.” MEZŐGAZDASÁG: 0-100 fokú skála

37. A parlamenti pártok szimpatizánsainak állammal kapcsolatos attitűdjei

38. - Az állami újraelosztáshoz • fűződő viszony • tekintetében • erősödött a politikai • azonosulás • meghatározó szerepe • A magukat „jobbra” • definiáló Fidesz-szavazók • támogatják inkább az • állami megoldásokat, • a „baloldaliak” kevésbé • teszik ezt • figyelem: az utóbbi • felvétel 2007 őszén • történt!! Magyarázat: Robusztus regressziós paraméterbecslések, Magyarázandó: redisztribúciós index p<1%,1%<p<5%

39. Köszönjük a figyelmüket! További információ: • TÁRKI weboldal: www.tarki.hu • TÁRKI-TUDOK weboldal: www.tarki-tudok.hu

40. Függelék táblák

41. Robusztus regressziós paraméterbecslések (magyarázandó változó: redisztribúciós index) 2003-ban Megjegyzés: p<1%,1%<p<5%

42. Robusztus regressziós paraméterbecslések (magyarázandó változó: redisztribúciós index) 2007-ben Megjegyzés: p<1%,1%<p<5%

43. A redisztribúcióval kapcsolatos itemek átlagai (0-100)