Eloszt si rendszerek

1. Eloszt�si rendszerek K�sz�tette: Szoke �va

2. Tartalom Eloszt�si rendszerek feladata Eloszt�si rendszerek funkci�i Eloszt�si rendszerek c�lja Eloszt�si rendszerek �sszetevoi Eloszt�si rendszerek csoportos�t�sa Az ell�t�si- eloszt�si rendszerek �ltal�nos jellemz�se

3. Eloszt�si rendszerek feladata Az �ruk(k�sz- �s f�lk�sz term�kek, alkatr�szek stb.) eloszt�s�nak tervez�se, szervez�se, ir�ny�t�sa �s ellenorz�se a termelo �zem k�sz�ru rakt�r�t�l a felhaszn�l�kig.

4. Eloszt�si rendszerek feladata Hol, ki �ltal �s milyen szolg�ltat�ssal kell, az �ruk�n�latot biztos�tani? Melyik term�kbol, milyen mennyis�get kell, melyik �tvonalon, milyen sz�ll�t�eszk�zzel sz�ll�tani �s mely rakt�rakban t�rolni?

5. Eloszt�si rendszerek funkci�i T�rbeli k�l�nbs�gek kiegyenl�t�se(sz�ll�t�s a termelohelyek �s a vevok telephelyei k�z�tt) Mennyis�gi kiegyenl�t�s (a v�llalat �ltal elo�ll�tott term�keket fel kell osztani a vevok �ltal ig�nyelt mennyis�gekre) Idobeli kiegyenl�t�s (�t kell hidalni a kereslet fell�p�se �s az annak kiel�g�t�s�hez sz�ks�ges tev�kenys�gek elv�gz�se k�z�tti �temk�l�nbs�get) Term�kfajta szerinti kiegyenl�t�s (ha egy v�llalat t�bbfajta term�ket gy�rt k�l�nb�zo termelohelyeken vagy egy helyen, de k�l�nb�zo idopontokban, akkor sz�ks�g lehet a vevok �ltal ig�nyelt v�laszt�k �sszehasonl�t�s�ra) Biztons�gi k�szletek t�rol�sa ( sztochasztikus kereslet eset�n egy meghat�rozott sz�ll�t�si k�szs�gek biztos�t�sa �rdek�ben sz�ks�ges lehet biztons�gi k�szletek t�rol�sa)

6. Eloszt�si rendszerek c�lja Olyan �ru- �s a hozz� tartoz� inform�ci��ram l�trehoz�s, amely a felhaszn�l�k, fogyaszt�k ig�nyeinek legjobb kiel�g�t�s�t biztos�tja.

7. Eloszt�si rendszerek �sszetevoi A rendszer elemei: felad�helyek (termelo�zemek) fogad�helyek (fogyaszt�k) rakt�rak (dep�k) A kapcsolatok: - k�zleked�si �tvonalak (k�z�t, vas�t, stb.) - inform�ci�s csatorn�k Az �ru a t�rben (csatorn�ban) elore halad a fogyaszt� fel�. Azt mondjuk, hogy ekkor a fizikai disztrib�ci� dinamikus szakasz�ban van. A csatornarendszer (csom�-)pontjain az �ru egy v�rakozik, �ll vagy alig mozog. Ezek a csatornarendszer statikus pontjai.

8. Eloszt�si feladatokban r�sztvevo szervezetek Term�k elo�ll�t� �zem �rt�kes�t�si �s eloszt�si logisztikai r�szlegei �n�ll� nagy- �s kiskereskedelmi v�llalatok, v�llalkoz�k bizom�nyosok A sz�ll�t�- �s rakt�roz� vagy egy�b logisztikai szolg�ltat�(csomagol�k) �gyn�ks�gek A felhaszn�l�k beszerz�si szervezetei

9. Eloszt�si rendszerek csoportos�t�sa K�zvetlen K�zvetett

10. Az �bra szerint a k�zvetlen rendszerben a tranzakci�k sz�ma T*K, vagyis pl. 10 termelo �s 1.000 bolt eset�n 10.000. A k�zvetett rendszerben viszont egy k�z�s nagykereskedo k�zbeiktat�s�val csup�n T+K k�zvetlen kapcsolat van, azaz 1.010, az elozonek mind�ssze 10%-a.

11. K�zvetlen eloszt�s Gyors �s megb�zhat� sz�ll�t�si m�dot ig�nyel Akkor gazdas�gos, ha a rendel�si t�telek nagyok K�l�n�sen alkalmas �rz�keny �s dr�ga �rukra, mert az �rukezel�sek sz�ma minim�lis J�, lehetoleg elektronikus inform�ci�s kapcsolatot ig�nyel a gy�rt� �s a vevo k�z�tt Az �ru k�szletez�si k�lts�gei alacsonyak Kis rendel�si t�telnagys�g eset�n (pl. csomagk�ldo rendszer) Az alkalmas sz�ll�t�si megold�sok igen k�lts�gesek

12. K�zvetett eloszt�s Az �ru eljut�si �tja a termelotol a fogyaszt�ig hosszabb ideig tart, mert a rendszerben k�ztes rakt�rak is vannak, ugyanakkor a rendel�s teljes�t�s�nek ideje a k�zvetlen rendszern�l is kisebb lehet, hiszen a region�lis rakt�rak k�zelebb vannak a fogyaszt�khoz Rakt�roz�si k�lts�gek nagyobbak A termelok �s a rakt�rak k�z�tti �tsz�ll�t�s a nagy t�telnagys�g miatt olcs� A rendszerben l�vo k�szlet mennyis�ge nagyobb, mint a direkt rendszerben, s ez�rt a k�szletez�si k�lts�gek is magasabbak

13. K�vetkeztet�s A gyakorlatban, r�szben amiatt, mert a fizikai eloszt�s k�zvetlen�l csak gazdas�gtalanul hajthat� v�gre, r�szben pedig az�rt, mert a k�zbeiktat�d� v�llalkoz�sok, szervezetek tev�kenys�ge az �ru �rt�kes�t�se sor�n t�bblet �rt�ket hoz l�tre, a k�zvetett disztrib�ci� az �ltal�ban elterjedt eloszt�si m�d. A gyakorlatban az egyes rendszerek elonyeinek megorz�se �s h�tr�nyaik cs�kkent�se �rdek�ben eloszeretettel alkalmaznak vegyes rendszereket.

14. Az ell�t�si- eloszt�si rendszerek �ltal�nos jellemz�se

15. A logisztikai l�nc �sszetevoinek kapcsolata A gazdas�gi rendszerek, szervezetek k�z�tt, az alapanyag- kitermel�stol a v�gso fogyaszt�kig, ill. Felhaszn�l�ig terjedoen, olyan l�ncrendszer alakul ki, amelyben az egyik l�ncszem outputja a k�vetkezo l�ncszem inputj�t k�pezi.

17. A gazdas�gi rendszerek modelljei

18. A) termel�si rendszer B) eloszt� k�pont C) szupermarket D) szolg�ltat� rendszer

19. Az �rt�kes�t�si csatorn�k alapt�pusai

20. Az eloszt� k�zpontok A termelo fogyaszt�h�l�zat szerves r�sz�t k�pezik, �sszehangolj�k a termelok(ell�t�k) �s a fogyaszt�k ig�nyeit. A gyujt�si- eloszt�si �s a rakt�roz�si feladatokon k�v�l, logisztikai szolg�ltat�sokat is v�geznek: komissi�z�st, egys�grakom�ny-k�pz�st �s c�mk�z�st.