1. A régészet , a régészek munkája Szolnokon

1. 1. A régészet, a régészek munkája Szolnokon 5. osztály

2. 1. Szolnok régészeti örökségéből a felszínen semmi nyom nem maradt, minden a víz és a föld alá került. • Ennek okai: • a város többször elpusztult a háborúk során • több alkalommal porig égett • árvizek pusztították

3. 2.   Milyen lehetett a vár és a régi város? Ezek meghatározásához az alábbi források használhatók: • Kevés tárgyi emlék pl. használati tárgyak, ágyúgolyók stb. • írott és képi források • pl: hadmérnöki felmérések, történeti térképek • légi fotók • a mai utcahálózat, utcanevek (pl. Bástya utca) • domborzati és vízrajzi viszonyok (pl. talajmechanikai fúrások eredményei)

4. 3.   Mit tudunk az Árpád-kori Szolnokról? (a honfoglalástól 1301-ig) • A Zagyva tiszai torkolatánál állt a kora Árpád-kori ispánsági vár • Az Árpád-kori település magja a Zagyva magaspartján álló veremházakból állt • Az Árpád-kori plébániatemplom valószínűleg a várban állt, és a tatárjárás idején pusztult el

5. 4.   A palánkvár építése és a mezőváros megerősítése: • 1550-51-ben építették a török kori várat • várárok és városárok is épült • A Zagyva jelenlegi medre a kiásott várárokból alakult ki • A régi – valódi – Zagyva-meder maradványa a kis tó a MÁV Kórház parkjában

6. 5.   A török hódoltság: • 1552. szeptember 4.: a törökök elfoglalták Szolnokot • Felépítették a Szulejmán szultán dzsámit (1550-es évek) • Állandó Tisza-híd épült: 1562–ben • 2003 nyarán tárták fel víz alatti régészeti kutatásokkal • A várkutat 1952-ben tárták fel

7. Tisza Zagyva Szolnok a 16-17. század fordulóján. A Zagyva irányából tekintünk a Tisza felé. A várat a Zagyva két ága, a városmagot a városfal és a vizesárok határolja.

8. 6.   A 18. századi Szolnok: • A Rákóczi-szabadságharc idején többször elpusztították és újjáépítették a várat • A Tisza-hidat is háromszor építették újjá a 18. században

9. A városmag rekonstrukciója a 18. századi helyzetről. Még láthatjuk a Zagyva keleti ágát.

10. 7.   18-19. század: • 1799-ben kezdtek a vár lebontásához • Legtovább fennálló maradványait az 1879-es árvíz pusztította el • A Vártemplommá visszaalakított dzsámit 1820-ban kellett lebontani, köveiből és tégláiból 1822-24-ig épült fel a mai Vártemplom

11. A két világ- háború között készített légifotó. Zagyva A Zagyva keleti ágának maradéka: a Pityó. Ebből mára a MÁV Kórház területén a kis tó maradt. Pityó * Tisza

12. Feladatok • 1. Mivel foglalkoznak a régészek? • 2. Hogyan csoportosítjuk a történelem forrásait?

13. Megoldás • A felszín alá került tárgyi emlékek felkutatásával foglalkoznak a régészek • Történelmi források: • - tárgyi emlékek • - írott és képi források • - Ősi eredetű szokások, hagyományok, régi mesék, dalok

14. 3. Válaszoljatok Szolnok könyve 60. oldalának Kutatási módszereink című részlete alapján a következő kérdésekre! • Miért pusztultak el Szolnokon a középkori épületek és építmények? • Mi nehezíti a föld alá került régészeti emlékek feltárását? • Mi segíti abban a régészeket, hogy meghatározzák a vár és a régi város helyét?

15. Megoldás • a. A város többször porig égett, árvíz mosta el, háborúk pusztították („viharos történelem”) • b. Az elpusztult vár és város területén később új épületeket emeltek. Ezek alatt már nem lehet ásatást folytatni. • c. Kevés régészeti adaton kívül írott források, hadmérnöki felmérések, történeti térképek, légifotók, a mai utcahálózat, utcanevek, domborzati és vízrajzi viszonyok.

16. A török kori Szolnok ábrázolása

17. Nézzétek meg a török kori Szolnokot ábrázoló metszetet a 65. oldalon! • a. Hogyan védték magukat a város lakói az ellenséges támadásoktól? • b. Figyeljétek meg a Zagyvát! Eredeti medre nem a város és a vár között volt, hanem a vártól keletre! A várost és a várat elválasztó meder a várárok, amibe belevezették a Zagyva vizét. Hol terültek el a kertek, a szántóföldek?

18. Nézzétek meg a török kori Szolnokot ábrázoló metszetet a 65. oldalon! • c. Figyeljétek meg a várban látható dzsámit! Mellette áll a karcsú, magas imatorony, a minaret. • Leírások alapján számítógépen rekonstruálták a török templomot. Ezt láthatjátok a 78. oldal képén. Méreteire vonatkozó adatot találtok a 77. oldal 2. bekezdésében. Mekkora volt a szolnoki Szulejmán szultán dzsámi?

19. Megoldás • a. Városfalat építettek a város két oldalán, a másik kettőt pedig a Tisza és a Zagyva védte. • A városfalon kívül. • c. A pécsi dzsámi 18,4 x 18,4, a szolnoki 2,5 méterrel kisebb, tehát 15,9 x 15,9 m alapterületű.

20. Tanulmányozzátok a 61. oldali térképet! Olvassátok le róla a válaszokat! • Miért kapta a Tófenék utca ezt a nevet? • Milyen részekből állt a török kori Szolnok? • Mi maradt meg mára a Zagyva keleti ágából? • Nézzétek meg a térképen látható Vízikaput a 63. oldali képen is. Mire szolgálhatott ez a kapu? Mit gondoltok, miért falazták be 2006-ban?

21. Megoldás • a. Mocsaras, vizes terület volt valaha, amikor a nevét kapta. • b. Vár, Katonaváros, Tabán • c. A MÁV Kórház kis tava • d. A vár területéről csak itt lehetett közvetlenül lemenni a Tiszához. • e. A 2006-os nagy árvíz tette szükségessé.

22. A Vízikapu

23. 2003. Cölöpök bukkantak ki a Tisza vizéből

24. Lapozzatok a 64. oldalra, nézzétek meg a képeket, és keressétek meg a választ az első bekezdésben! • a. Milyen munka közben látjuk a régészeket? • b. Minek köszönhető, hogy 2003 nyarán tölgyfahidak maradványaira bukkantak? • c. Mikor, milyen módszerekkel tárták föl a két török kori híd további maradványait?

25. Megoldás • a. A Tisza medréből kiemelt 7 méteres cölöpöt vizsgálják. • b. 2003-ban rendkívül alacsony volt a vízállás, és kibukkant a vízből a levert cölöpök teteje. Ez hívta fel a régészek figyelmét arra, hogy ott állhatott a középkori metszeteken látható híd. • c. A további maradványokat műszeres vizsgálattal és búvárrégészek segítségével tárták fel.

26. Csoportosítsátok a szolnoki várral kapcsolatos történelmi forrásokat! 1. Öntött bronz ereklyetartó kereszt (69. oldal) 2. Talajmechanikai fúrások térképe (68. oldal) 3. Cserépedények (70. oldal) 4. Utcanevek: pl. Bástya utca 5. falmaradványok (63. oldal) 6. Az első állandó Tisza-híd maradványai (64. oldal) 7. Hoefnagel metszete Szolnokról (1617) (65. oldal) 8. A két világháború közti archív légi felvétel (66. oldal) 9. Jelenkori légi felvételek (61. oldal) 10. Riemel hadmérnök 1753-as térképe a szolnoki várról (67. oldal) 11. A Szolnoki Híradó című újság egy példánya a 19. század végéről

27. Megoldás • Történelmi források: • - tárgyi emlékek: 1., 3., 5., 6. • - írott és képi források: • 2., 7., 8., 9., 10., 11.

28. Döntsétek el az alábbi állításokról, hogy igazak (I) vagy hamisak (H)! • Szolnok régészeti örökségéből számos ma is látható a városban • A város többször leégett • A városban talált leleteket a Nemzeti Múzeum őrzi • Írásbeli források nem említik a várost • Az árvizek is hozzájárultak a történelmi emlékek pusztulásához • 1450-ben épült a vár • 1552-ben sikeresen visszaverték a védők a törökök ostromát • A légi felvételek is segítik a régészek munkáját • Itt állt az ország első állandó Tisza-hídja • A Tisza-híd maradványainak feltárását búvárok segítségével végezték

29. Megoldás • a: hamis • b: igaz • c: hamis • d: hamis • e: igaz • f: hamis • g: hamis • h: igaz • i: igaz • j: igaz