Roma és nem roma szegények megélhetési stratégiái: az etnicitás szerepe*

1. Roma és nem roma szegények megélhetési stratégiái: az etnicitás szerepe* Messing Vera, Ph.D. – Molnár Emilia, Ph.D. MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest *A prezentáció az OTKA által támogatott ‘A szegény családok megélhetési stratégiái etnikai és regionális metszetekben’ c. kutatás alapján készült. Budapest. 2009 november 19

2. A kutatás módszertana • Jelenleg is folyamatban lévő, kvalitatív mélyinterjúkon alapuló kutatás. • Két középméretű városban készült, melynek gazdaság- és társadalom története nagyon hasonló, ám amelyek az ország távol eső területein találhatóak. • Terep kiválasztás szempontjai: település mérete, etnikai sokszínűség, gazdaság- és társadalomtörténet. • 75 ill. 50 interjú és beszélgetés készült intézményi aktorokkal valamint a szegények különböző csoportjaihoz sorolható családokkal (többnyire nőkkel) mindkét városban. • A helyi minta kiválasztását területi alapon ill. hólabda módszerrel végeztük, az tehát nem reprezentatív, hanem bizonyos típusok és mechanizmusok leírására alkalmas. • Antropológiai módszereket is alkalmaztunk: résztvevő megfigyelés, visszatérő látogatások.

3. A terep: Királyvég • A terepmunka mindkét terepen lezajlott, de csak az első került feldolgozásra: elsősorban erről lesz szó a következőkben. • 30000-es város, a rendszerváltást követő gazdasági válság sújtotta régióban, mely két falu egyesítéséből jött létre 1951, ezután exponenciálisan nőtt a lakosság, 1980-as évek közepére érve el a maximumát. • Tipikus szocialista iparváros, erőltetett ipari fejlesztés (bányászat, gépgyártás, vegyipar, feldolgozóipar + ezeket kiszolgáló építőipar). • A beköltözők meghatározó része alacsonyan képzett vidéki munkás, közöttük sok a roma. • 1990 után az ipar nagy része összeomlott, vagy jelentősen leépült. A leépítések első alanyai az alacsonyan képzett roma munkások voltak. • Mára a várost a tartós munka-nélküliség, az elszegényedés, elöregedés és bizonyos részein a slumosodás jellemzi. • 3 szegénynegyed (volt bányásztelep + 2 belvárosi slum), várost környező dombok hétvégi házai, város környéki leszakadt falvak.

4. Kutatási kérdés + definíciók • Fellelhető-e etnikus jelleg a szegények megélhetési módozataiban? • Mi a kapcsolatok szerepe a megélhetési módok különbözőségeiben? • Megélhetési mód ≠ megélhetési stratégia, mert ez utóbbi tudatosságot, tervezettséget feltételez. Ez nem jellemző a szegények jelentős hányadára. • Etnikus jelleg: abban az esetben nevezünk etnikusnak megélhetési módot, ha annak van identitásképző szerepe – ezt fejtjük ki a következőkben.

5. Szegénységre adott legjellemzőbb válaszok / stratégiák • Költségek csökkentése, el- ill. kiköltözés (város széli telepre, városi slumba, hétvégi házakba, falura), spórolás; • Szállóra költözés (idősek otthona, átmeneti szálló, hajléktalan szálló); • Hitelfelvétel; • Transzfer-jövedelmek (segélyek, anyasági és lakhatási támogatások); • Alkalmi munkák informális munkaközvetítőkön keresztül; • Legalitás határait súroló / illegális tevékenységek; • Passzivitás, az adott nap túlélése; egyik napról a másikra élés.

6. A városban élő romák belső tagozódását meghatározó faktorok A helyi romák sokfélék, csupán a többségi percepció sorolja őket egyetlen kategóriába. Tagolódást meghatározó szempontok: 1. A városba költözés időpontja: • 1950-es évek előtt, Királyvég elődjének számító falvakból származnak (tősgyökeres királyvégi cigányok); • Szocialista iparosítás során költöztek be (1960-80-as években); • A rendszerváltás után, elsősorban az elmúlt évtizedben költöztek; 2. Etnikai identitás: • Tradicionális csoportok: • Oláh cigányok • Muzsikus cigányok • Nem tradicionális csoportok: akik között oláh és romungro gyökerekkel rendelkező romák egyaránt megtalálhatóak, de akik ezt nem tekintik annyira fontosnak, hogy egy beszélgetésben szóba hozzák.

7. 1990 előtt ‘Tősgyökeres’ oláh cigányok: ipari munkások + üzletelés ‘Tősgyökeres’ muzsikus cigányok: hivatásos zenélés (előadó művészi engedély) ‘Beköltöző’ cigányok: ipari munkások 1990 után ‘Tősgyökeres’ oláh cigányok: transzferjövedelmek + üzletelés, kereskedelmi tevékenységek + legalitás határát súroló tevékenységek. ‘Tősgyökeres’ muzsikus cigányok: elköltözés, megélhetés több pilléren nyugszik: alkalmi zenélés + vállalkozások + helyi politika. ‘Beköltöző’ cigányok:transzferjövedelmek, alkalmi munkák, közmunka, legalitás határát súroló tevékenységek. Áttekintés a helyi romák megélhetési forrásairól, gazdasági tevékenységeiről

8. Etnikusak-e a megélhetési módok? • A többség által többséginek vélelmezett stratégiák (költségcsökkentés, költözés stb.) a romákat is jellemzik, csak számukra kevésbé elérhetőek bizonyos transzferjövedelmek (lakásfenntartási támogatás, célzott nyugdíjak stb.), mert hamar kiszorultak a munkaerőpiacról, és meg sem érik az öregkort. • A többség által ‘cigány’-nak tételezett jelenségek (falopás, uzsorázás, fémgyűjtés, reményvesztett tespedés, kriminalitás) alapvetően a gettólét, a kirekesztés és a kilátástalanság jellemzői (i.e. fekete amerikai gettók leírása – Clarck, Stack, Anderson). Ráadásul ugyanúgy jellemzi az azonos környezetben élő magyar szegényeket (sőt, nemcsak szegényeket) is.

9. Etnikus megélhetési módok • Zenész cigányok – ez ugyan etnikus, de nagyon visszaszorult, csak néhány olyan embert ismerünk, aki ma is ebből él. • Oláh cigányok üzletelése – csupán néhány család tartozik ehhez a közösséghez. • Mindkettő olyan tevékenység, amelyet nem csupán a környezet tekint ‘cigány’-nak, hanem maguk az érintettek is, olyannyira, hogy identitásuk szerves részét képezi. • Ezzel szemben nem jellemezhető ‘etnikus’-ként a szegény romák (és nem romák) tömegeinek megélhetési módozatai, az ő megélhetésüket elsősorban a társadalmi kirekesztettség, a területi elkülönítés és a támogató kapcsolatok hiánya / szűkössége és zártsága határozza meg.

10. Konklúzió • A etnikus tevékenységet végző romák – bár ők a városban élő cigányok elenyésző hányadát képviselik csupán – alapvetően nem szegények. Megélhetésük biztosításában nagyon fontos szerepe van a hagyományos támogató kapcsolati háló fennmaradásának, amely nagyon zárt és nagyon funkcionális. • Le kell szögezzük, hogy - a kimeneteltől függetlenül – a romák megélhetés módozatai a történetileg kialakult többség-kisebbségi kapcsolatnak, a többségi kirekesztésnek a produktuma, akkor is ha az elfogadható életszínvonalat eredményez (oláh kereskedők, muzsikusok), és akkor is, amikor mindennapos megélhetési küzdelmet jelent.

11. Köszönjük a figyelmet E-mail: messingv@socio.mta.hu emi_molnar@yahoo.com Web: http://www.socio.mta.hu/kutatok/