Czibere Dániel

1. Czibere Dániel Geodézia az én szememmel

2. Szög-, iránysorozat- mérésA teodolit

3. Szögmérő műszer, amellyel egy adott pontból tetszőleges más pontok felé menő irányok egymással bezárt szögét tudjuk megmérni, ill. egy alapiránytól megadott tetszőleges nagyságú szögértékeket tudunk kitűzni. A tetszőleges nagyságú szögek mérése azért lehetséges, mert az irányzó távcső egyidejűleg elforgatható egy, a méréskor vízszintes helyzetű fekvőtengely és egy függőleges állótengely körül. A szögelfordulás mértéke egy vízszintes és egy függőleges helyzetű körosztáson olvasható le, így a térbeli szögek vízszintes, ill. függőleges síkú vetületeit tudjuk méréseinkkel meghatározni. (lásd 1. ábra)

4. Teodolit tengelyei • V vertikális vagy állótengely • H horizontális vagy fekvőtengely • I a távcső irányvonala • L alhidádélibella vagy nyereg libella tengelye Merőlegességi feltétel: Állótengely(V) merőleges az alhidádé tengelyére(L). Irányvonal(I) merőleges a horizontális tengelyre(H). Horizontális tengely(H) merőleges az állótengelyre(V).

5. A pontra állás lépései: • A műszerállványt a pont fölé helyezzük úgy, hogy annak fejezete vízszintes legyen.Ezután felhelyezzük a műszert és megkötjük a köldökcsavart. • Belenézünk az optikai vetítőbe és a talpcsavarok segítségével az optikai vetítő jelét apont fölé mozgatom. • A műszerláb hosszainak változtatásával beállítjuk a szelencés libellát. • Az állótengely függőlegesítése. • Belenézünk az optikai vetítőbe és ellenőrizzük, hogy az optikai vetítő jele a ponton maradt-e.(1mm-en belül még elfogadható)Ha igen: a műszer mérés kész, azaz az állótengely átmegy a geodéziai ponton.Ha nem: meglazítjuk a köldökcsavart és a műszert csavarásmentesen úgy mozgatjuk,hogy az optikai vetítő jele visszakerüljön a pontra, ezután újra megkötjük aköldökcsavart. • Vissza a 4. pontra

6. Vízszintes szögmérés • Lényege: az álláspontból mérendő valamennyi irányra egy-egy irányértéket határozunk meg. • 1. a mérőműszerrel felállunk a szög csúcspontjában, az első távcsőállásban irányozzuk a legmegbízhatóbban irányozható pontot. Ezt nevezzük kezdőiránynak. A kezdőirányhoz tartozó limbuszleolvasás után a további pontokat balról jobbra haladva, az óramutató járásának megfelelő irányba haladva vesszük sorra. Minden irányzás után leolvasást végzünk a limbuszkörön, a leolvasott értékeket feljegyezzük. • 2. Az első távcsőállásban végigérve, az alhidádét átfordítjuk, a távcsövet áthajtjuk a második távcsőállásba, és a legutóbb mért irányon kezdve, de most az előzővel ellenkező sorrendben, jobbról balra haladva megismételjük a mérést. Minden irányzás után teljes leolvasást teszünk. • A kezdő irány mérése - első távcsőállásban - a sorozat végén ellenőrzésként szolgál annak megállapítására, hogy mérés közben a műszer nem mozdult-e el. • Az egyes pontokra az első és második távcsőállásban végzett limbuszleolvasásokból számítjuk az irányértékeket, és a közrezárt szögeket. • Az egy álláspontból mért irányok összességét iránysorozatnak, az iránysorozat két távcsőállásban való egyszeri megmérését fordulónak nevezzük.

7. Magassági szögmérés • Magassági szögmérés egyetlen irányra is lehetséges, mert a mérendő szög másik szára a vízszintes vagy függőleges irány. (magassági szög, zenitszög) • A magassági szögmérésnél a hangsúly a vízszintes szállal – vízszintes iránysíkkal – való pontos irányzáson van. • Az irányzás után, de a leolvasás előtt be kell állítani az indexlibellát. • A leolvasásokat a magassági körön tesszük. • A két távcsőállásból kapott értékekből ki kell számítani a magassági szöget, és a kapott értékek középértéke a végleges magassági szög. • Hogy egy műszer magassági vagy zenitszöges beosztású-e, arról úgy győződhetünk meg, hogy szemre vízszintesre állítjuk a távcsövet, majd leolvassuk a magassági kört. • Ha 0° vagy 180° körüli értéket olvastunk le – magassági szög beosztású. • Ha 90° vagy 270° körüli értéket kapunk – zenitszöges beosztású.

8. Leolvasó berendezések típusai:Becslő vagy skálás mikroszkóp • 3 fő része van: - a főcső az objektívvel • - a szálcső, üveglemezen lévő skálabeosztással(segédbeosztás) • - az okuláris vagy szemcső Pontossága 6 szögmásodperc, a fokot és percet könnyedén leolvashatjuk a skáláról, viszont a másodperceket becsléssel állapítjuk meg. Szál menti percet tizedekre bontjuk és ezt az értéket 6-al beszorozzuk, emiatt lesz 6 másodperces pontosságú a műszer.

9. Optikai mikrométer • Pontossága 6 szögmásodperc. Leolvasásnál a szálkeresztet a kettős indexvonal közé hozzuk a koincidencia csavar segítségével. Ezután a fok azonnal leolvasható. A percet az alsó ki ablakban olvashatjuk le majd ezt a percet felosztjuk tizedekre és beszorozzuk 6-al.

10. Koincidencia mikroszkóp • Pontossága 1 szögmásodperc. Leolvasásánál a koincidencia csavar segítségével a fok 180 fokos párja tőle jobbra helyezkedjen el "összehozzuk a fésűket". A fokok között 3 beosztás van melyek 20 szögpercet jelentenek. Így a forgatásnál a két üveglemez ellentétes irányban forog így a 20 szögperc beosztás 10 szögpercnek felel meg. Így leolvashatjuk a szögperc tízes számjegyét. Az alsó skáláról olvasható le a szögperc egyes számjegye úgy, hogy a skálán mindenhol 2 szám van egymás alatt és az alsó számjegy lesz ez. A szögmásodperc pedig a másodperces beosztás miatt könnyen leolvasható.

11. Mérési jegyzőkönyv kiértékelése • Az első és a második távcsőállás értékek között 180° 00' 00" különbségnek kell lenni. • -A horizontális szög kiértékelésénél mindig az első távcsőállásbeli érték fokértékét visszük át, majd a perc és a másodpercértékek különbségét elosztjuk az első és második távcsőállásban mért értékre. • -A különbség felét a nagyobb értékből levonjuk vagy a kisebb értékhez hozzáadjuk! • - Ha különbség felezésénél nem egész értéket kapnánk, akkor azt először adjuk hozzá az I. és II. távcsőállásbeli értékhez és azután kerekítsük az összeget. • -A kerekítés mindig páros számra történik! • Magassági (vertikális) szögek: • - Az indexhiba mentes magassági szögek összege 360° 00' 00". • - Ha az első és a második értékek összege meghaladja a 360° 00' 00"-t akkor a 360° feletti értéket megfelezzük és az első és a második távcsőállásbeli értéket levonjuk. • - Ha az első és a második távcsőállásbeli érék összege nem éri el a 360° 00' 00"-t akkor a 360°-hoz szükséges hiányt megfelezzük , majd az első és a második távcsőállásbeli értékhez adjuk. • - A helyes magassági szöget az első távcsőállásbeli magassági fokból és a levont kiegészített első távcsőállásbeli perc és másodperc értékből kapjuk. • - A 360°-ot maghaladó érték és a 360°-hoz szükséges hiányt nem más mint az Indexhiba kétszerese.

12. Néhány kép műszerekről