Vallásmonitor: Új vallási mozgalmak Magyarországon

1. Vallásmonitor: Új vallási mozgalmak Magyarországon Nagy Gábor Dániel Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszék Email: ngd1@rel.u-szeged.hu

2. Vallási helyzet Magyarországon

3. ÚVM – Török Péter • Két fő forrás • Zsidó – keresztény hagyomány • Az alakuló közösségek „szektás jellegűek” • Alacsony összhang a konzervatív ideológiákkal • Nem-hivatalos vallásosság • Központja egy bizonyos technika vagy egy karizmatikus vezető • Idővel a karizmatikus tekintély követése rutinná válik – intézményesüléssel csökken a vezetői önkénny

4. ÚVM – Kamarás István • A csatlakozók önmaguk újfajta kibontakoztatására számítanak • A mai mozgalmak nagyon változatosak • Az egyén számára biztonságos kapaszkodót, identitást kínáló vallási közösség • ÚVM-ek kezdete a 60-as évektől

5. ÚVM-ek jellemzői (Eileen Barker, Kamarás alapján) • Kis méret, személyes kapcsolat • Az össztársadalmi átlagostól eltérő összetételű tagság • Főként első generációs, a hitet választó tagság • Karizmatikus vezető • Új hitrendszer • Mi - Ők szemlélet • Ellenséges társadalmi környezet

6. A világhoz való viszonyulásra alapozott (Wallis 1984) tipológia • Világot elutasító (world-rejecting) mozgalmak: az Egyesítő Egyház, a Children of God (a Család), és a Krisna-tudatúak közössége • A világot elfogadó, helyeslő mozgalmak (world affirming): Szcientológia Egyház, de jelentős az agykontrol is. • A világhoz alkalmazkodó (world accomodating) Számtalan karizmatikus megújulási mozgalom és újpünkösdista entitás (Hit Gyülekezete).

7. Kategorizálás a csoport és a társadalom viszonya, valamint a csoport saját legitimációs képe alapján:

8. Csoportosítás a vallási beállítottság szerint

9. Új Vallási Mozgalmak Általában • 1945 után alakultak • Világszerte több millió hívük van, híveik száma 100,000 körül van Magyarországon • Az Új Vallási Mozgalmak 1990 után indultak rohamos terjedésnek hazánkban

10. Politikai változás 1990-ben • Rendszerváltás vagy rendszerváltozás • Elitcirkuláció vagy elitreprodukció • Nőttek az egyenlőtlenségek • Privatizáció • A „nyerteseket“ és„veszteseket” azonosítani lehet társadalmi státusz és etnikai jellemzők alapján

11. Kutatási célok • A vallásosság dimenzióit kerestük • Meg akartuk ismerni a különböző, Magyarországon jelen lévő ÚVM-eket • Az ÚVM-ek megjelenése a médiában felülreprezentált a társadalomban tapasztalható arányukhoz képest • Kutatásunk, vállalásunk Magyarországon egyedi

12. A kutatás módszertana • A vizsgálatunk tárgyát képező közösségek a kismintás országos reprezentatív vizsgálatokkal nem elérhetőek • Különböző mintavételi módszereket használtunk a jobb reprezentáció érdekében • A mintavételek alapvetően a szakértői kiválasztás módszerére épültek

13. A kérdőív • Önkitöltős kérdőívvel dolgoztunk a vizsgált kérdések nagy részének kifejezetten személyes jellege miatt • A kérdőív kitöltése laikusok számára is egyszerű volt • A mérőeszköz jól vizsgázott, a kapott adatok jó minőségűek

15. Etikai kérdések • Az adatgyűjtés teljesen névtelen módon történik • A vizsgált közösségek bizalmának megszerzése és megtartása kutatói munkánk elengedhetetlen feltétele • 2005 novemberében egy munkamegbeszélés keretében tájékoztattuk a résztvevő közösségeket az első eredményekről

16. Egy Jehova Tanúi képviselő véleménye „Örülünk, hogy részesei lehettünk ennek a kutatási projektnek, és ennek a megbeszélésnek is. Ami a tanúkat illeti, egy edzett közösségről van szó, amely a nácizmus és a kommunizmus megsemmisítési kísérleteit is túlélte. Azért akarunk nyitottak, átláthatóak lenni, mert ezzel együtt szeretnénk elkerülni azokat a felesleges konfliktusokat, amelyekbe kerülhet egy tanú a munkahelyén, gyermekünk az iskolában és az óvodában. Nincs kétségünk afelől, hogy ti ezeket az eredményeket úgy fogjátok kommunikálni, hogy az egyénekre vonatkozó hátrányos megkülönböztetéseket ki lehessen védeni. Biztosan meglesz a megoldás arra, hogy ne kerüljön semmi olyan adat, információ – hozzá nem értés miatt – a rosszindulatúak kezébe, akik ezt is eszközként akarják felhasználni.”

17. Vizsgált közösségek Kérdőíves kutatásunkban részt vett: • Magyarországi Jehova Tanúi Egyház • Szcientológia Egyház • Buddhisták • Magyarországi Baptista Egyház Kvalitatív módszerekkel kutattuk: • Hit Gyülekezete

18. Hit Gyülekezete • Újpünkösdista vallási mozgalom • 1978-ban alapították, 1989-ben az ÁEH felvette a vallási közösségek listájára, tömeges terjedése a rendszerváltás után indult meg • A Hit Gyülekezete szerepet vállal az országos politikában • Viszonya a Történelmi Egyházakkal hűvös • Ők hozták be a tele-evangelizációt Magyarországra

19. Jehova Tanúi • Az Egyház becslése szerint körülbelül 40000 tagjuk van • Magyarországi megjelenésüket az 1910-es évekre teszik • 1913-ban jelent meg az Őrtorony folyóirat magyarul • 1989-ben kapott egyházi elismerést • Az egyház tagságát második és harmadik generációba tartozónak mondja

20. Szcientológia • Alapítója L. Ron Hubbard • A közösség Magyarországon a rendszerváltás után jelent meg – tagsága főként első generációs • Média „szereplései” és konfliktusai révén kerültek be a köztudatba

21. Buddhista • Sok bejegyzett Buddhista hitelveket valló egyház van Magyarországon • Partnerünk a Tan Kapuja Buddhista Egyház • Az adatfelvétel nagyrészt a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán zajlott • Máté-Tóth András és Porció Tibor megállapították, hogy a „A Buddhizmus ma Magyarországon nem vallás, hanem inkább életstílus”

22. 1% felajánlások 2002 • 1. Magyar Katolikus Egyház – 409097 fő • 2. Mo.-i Református Egyház – 122684 fő • 3. Mo.-i Evangélikus Egyház – 36260 fő • 4. Hit Gyülekezete - 10000 fő • 5. Mazsihisz - 7201 fő • 6. Mo.-i Jehova Tanúi Egyház – 5857 fő • 7. Mo.-i Krisna Tudatú Hívők – 5338 fő • 8. Mo.-i Baptista Egyház – 4284 fő • 13. Tan Kapuja Buddhista Eh. - 1472 • 2001 – 19. Szcientológia – 659 fő

23. Demográfiai Adatok

24. Nem

25. Nem - Népszámlálás

26. Korcsoportok

27. Átlagéletkor - Népszámlálás

28. Családi állapot

29. Családi állapot - Népszámlálás

30. Átlagos gyermekszám Országos átlag ~ 1,6 gyermek

31. Jövedelem

32. Aktivitás

33. Férfiak aktivitása

34. Nők aktivitása

35. Iskolai végzettség

36. Megkérdezett születéskori vallása

37. Közösségbe lépés ideje

38. Életkor a közösségbe lépéskor

39. Néhány konklúzió • A legtöbb magyar Új Vallási Mozgalom tag az első generációhoz tartozik • A vallásváltás az életciklus korai szakaszában történik meg • A katolikus egyház eredményesebben tudja megőrizni tagságát a protestáns egyházakhoz képest

40. Kutatás további irányai • Kérdőíves kutatások kiterjesztése újabb közösségekre • Kvalitatív kutatási irány folytatása • Magyarországon bejegyzett egyházak feltérképezése • Nemzetközi összehasonlító kutatások

41. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!