A matematikatanítási kutatások néhány kutatás-módszertani kérdése

1. A matematikatanítási kutatások néhány kutatás-módszertani kérdése Mennyire zavarja az oktatási folyamatot az oktatási kísérlet? Dr. Munkácsy Katalin ELTE

2. Bevezetés • Néhány példa a matematikatanítási kutatások kockázatos elemeire

3. Tesztek • Azt mérik, amire terveztem?

4. Matematikatörténet alkalmazhatósága • Fontos témát választottam? Szükséges a diákoknak?

5. Fogalomépítés, problémamegoldás • Azokat az elemeket választottam ki, amelyek valóban fontosak? Azt gondolják a diákok, amit elérni szándékoztam?

6. Résztvevő vizsgálat • Alapos tájékozódással csökkenthetők a kockázatok • A feltáró és a hipotézis-vizsgáló kutatások

7. Tanítás idegen osztályban • A kutató óratartása, közreműködése az iskolai életben valódi eszmecserét tesz lehetővé a pedagógus és a kutató között, például a csoportmunka szerepéről, megvalósíthatóságáról nehéz oktatási körülmények között is.

8. A versenyek kínálta lehetőségek • A Bugát Pál természetismereti középiskolai csapatversenyben az informatikai szekcióban a tanulóknak az interneten található, számukra idegen programmal is kell dolgozniuk. Két éve a hiperbolikus geometria Poincaré korongmodelljét ismerték meg, és azt a feladatot kapták, hogy a modellbenrajzoljanak a megadott körábrába minél különbözőbb méretű, elhelyezkedésű szabályos hatszöget.

9. A versenyek kínálta lehetőségek • A csapatok megoldásait külön file-ban mellékelem. Azt tapasztaltam, hogy a matematika iránt nem különösebben érdeklődő diákok a számukra fontos versenyhelyzetben sikeresen megbirkóztak a feladattal. Ebből arra következtetek, hogy a számítógép kínálta lehetőségeket kihasználva érdemes oktatási kísérletet tervezni a hiperbolikus szemlélet középiskolai bemutathatóságára.

10. A korrepetálás, mint kutatási szituáció • Korrepetálás közben derült ki, hogy egy 12 éves, egyébként egészséges, a világban jól tájékozódó kislány nem tudta megszámolni egy dobókocka lapjait, valamint éleit és csúcsait is. Először a szükségesnél kisebb számot mondott, majd később találomra mondott nagyobb számokat. A tapasztalatok alapján egy későbbi kutatásban a térszemlélet fejlettségét lehetett mérni kisiskolások között ezzel az egyszerű feladattal.

11. Összegzés • A kutató zavarja a vizsgált folyamatot. A zavaró hatást megpróbálhatjuk rejtőzködéssel csökkenteni, de a szociológiai kutatások tapasztalatai szerint a kutató aktív részt vétele tisztább képet nyújt a pedagógiai jelenségek széles köréről. • A szociológiai kutatásokban Geertz írta le először a kakasviadalon történtekről szóló írásában a résztvevő kutatás alapgondolatát.

12. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.