Alkalmazott képzőművészet-terápia a pszichiátriában III.

1. Alkalmazott képzőművészet-terápia a pszichiátriában III. Idősek képzőművészet-terápiája Rajztesztek az időskorúak diagnosztikájában

2. Idős kor • Nem feltétlenül azonos a mentális hanyatlással! • Azonban: • Pszichomotoos tempó lassul, • Figyelemkoncentráció gyengül, • Érzékszervek tompulnak, • Korábbi személyiségjegyek akcentuálódnak • Rugalmatlanság

3. Öregedés mint krízis? • Alkalmazkodás egy új helyzethez • Foglalkozási és ökonómiai státusz változásai • Családi viszonyok változásai • Párkapcsolat, barátok • Testi változások • Az öregedés nemcsak folyamat, hanem feladat is!

4. Pszichoterápia idős korban • Freud: idős emberek nem alkalmasak pszichoanalízisre, mert személyiségük rugalmatlanná vált  sok követője akadt • Belátás orientált terápiák segíthetnek, kivált, ha pozitív megerősítést hoznak.

5. Általános témák idős korúak pszichoterápiájában: • Visszatérő veszteségek (barátok, hozzátartozók) • Új szerepek elfogadása (nyugdíjazás, stb.) • A múlandóság elfogadása • Központi téma a halál közelsége, melyet másként él meg a fiatalabb terapeuta

6. Pszichoterápiás specifikumok • Egy egész élet tapasztalatai szólalnak meg • Idős emberek gyakran mágikus mindenhatóságot várnak el a terapeutától • Indulatáttétel: a fiatalabb terapeuta parentifikálása, gyermekes, dependens viselkedés. Máskor éppen szülői, nagyszülő magatartás. • Gyakran intenzív viszontáttétel (pl. frusztráció)  empátiás megértés: átélhetjük, amit a páciens maga is átél

7. A vizuális megnyilvánulások alkalmazása idős korban: • Kognitív hanyatlás, dementálódás követése • Képzőművészet-terápia

8. A hanyatlás monitorozása demens betegek rajzain • Konstruktív apraxia – fali lebeny károsodása: másolás és spontán rajz • Óra-teszt: egyszerű szűrővizsgálat a demencia fokának megállapítására. • Követéses vizsgálatok (Suchenwirth): grafikus leépülés • Diszharmónia • A dinamika konstrukció elvesztése • Elnagyolt ábrázolás • Hiányos alakok • Regresszió

9. A hanyatlás monitorozása demens betegek rajzain II. • Művészeti terápiák anyagának elemzése • A társuló pszichiátriai kórkép,pl. depresszió meghatározó lehet • Dementálódó művész képein • Perspektíva elvész • A finomabb színválasztás képessége eltűnik • A részletek ábrázolása csökken A betegség a művészi adottság neurológiai bázisát támadta meg?

10. Dinamikus rajzvizsgálat demens betegben • Órarajz-teszt: kvantitatív • Dinamikus rajzvizsgálat: kvalitatív

11. A dementálódási folyamat dinamikus rajzvizsgálatban követhető változásai • Formai elemek • Vonalminőség Csökkenő v. egyeletlen intenzitás Nehézkesen kapcsolt, agglutinatív, szőrös, pontozott Nehézkes, meglassúbbodó, bizonytalan tempó Hiányzó, kiesett vonalak, v. túlvonalazás, kuszaság Ataxiás, tremoros vonalak • Térbeli viszonyok Kisebbedés Papír szélére kerülés

12. Formai elemek folyt. • Szerkezet Koherencia hiányosságai Csonkítás Fölös, oda nem illő részletek Aszimmetria, aránytalanságok 3D ábrázolás hiányosságai, dimenzióavar, lapos ábrázolás • Torzulás A felismerhetetlenségig, a tárgyi ábrázolás megszűnése, írással vagy vonallal helyettesítés • Ornamentika Sztereotip ismétlődések, geometriai alakzatok • Homogenizálódás A különféle tárgyábrázolások hasonulása • Általános elszegényedés Kiürülés, a struktúra hiányosságai, törmelék, amorf fragmentumok

13. Személyiségszintek Formai regresszió, alacsonyabb szintű ábrázolásmód • Tartalmi tényezők Regresszió a tartalomban (pl. fiatal állatok, emberek) Részek egészként való felfogása (pl. félkör = fej) Inadekvát megnevezések Infantilis, antropomorf ábrázolások

14. A szorongásos paranoid elemek javulásával jól látható a regresszióból való kiemelkedés: cdde-szintre jutás. Ám az agyi károsodás jelei (tremor, hibák, perspektíva zavarok) – bár javultak – de láthatók.

15. Vaszkuláris demencia, hullámzó lefolyás, magatartászavar (indulatosság, paranoid agresszivitás). Az ábrázolás a személyiség regresszív, kiürülési elemeit tükrözi, s nem annyira a formai elemek romlását. Szembeötlő a sablonizálódás.

16. A dementálódási folyamat előrehaladásával az ábrák egyre hiányosabbak, torzulnak, végül már csak forma-törmelék, majd az alakábrázolás képtelenségével zavaros írásos szöveggé alakulnak.

17. A formák lebomlása, szétesése a leépülési folyamattal párhuzamosan. A valóságtól való eltávolodást, konfabulálást (B) a formai torzulás, értelmetlen vonalak jellemzik. Egy-egy vonal a valóság része, illetve annak helyettesítése pars pro totóként szerepel Regresszió, ahogy a kisgyermekeknél.

18. Órarajz-teszt • Verbális utasítás (előrajzolt óralappal vagy anélkül) rajzoljon egy órát, állítsa be a mutatókat egy adott időpontra. • Verbális megértés • Memória • Végrehajtó funkciók Temporális és frontális funkciók • Előre megrajzolt óra másolása • Vizuospaciális percepció Parietális lebenyfunkciók (az óraolvasáshoz hasonlóan)

19. Az órarajz-teszt szerepe a korai demencia felismerésében Rendkívül rossz számjegy elrendezés és kivitelezés, egy agyi érbetegségben szenvedő nőbetegnél, akinél korábban nem volt ismert a demencia – az órateszt hívta fel a figyelmet.

20. További tipikus óraábrázolási eltérések demenciában: a számok közötti távolság eltérései, torlódások, számok kimaradása, a mutatókat meg sem próbálja felhelyezni (legtöbbször nem emlékszik az utasításra – memóriazavart tükröz.)

21. Művészetterápia demens betegekben • Aktív képzőművészeti tevékenység • Receptív művészetterápia

22. A művészi alkotókészség és az idős kor • A matematikai, zenei, és költői tehetség nyilatkozik meg típusosan korai életszakaszban. • Simonton: életkor és kreativitás görbe: a legproduktívabbak 40 év körül. • Egyes művészek jelentőset alkottak életük dele után is. (Rimbaud, Mary Shelley, Thomas Hardy). • Alterstil? – a vizuális művészetekben • Cezanne – bölcsesség és érettség a műveiben • Matisse – a radikális megújulás képessége a késő művekben • Monet – viziliom panel

23. Demencia és kreativitás? (Felszabaduló gátlások?) • Wilhelm de Kooning extrémen produktív lett, amikor AD-ba hajlott az állapota • A fronto-temporális demencia fokozza a művészi kifejezés igényét olyanoknál, akiknél korábban nem volt.

24. Képzőművészet-terápia AD-ban • A csoportos foglalkozások során relaxáltabbak és szociábilisebbek lesznek. • A nonverbális kifejeződés a kommunikáció alternatív eszköze lehet. • Csökken a depresszió, mely gyakori kísérő jelenség. • Aktívan tart, bátorít, sikerélménnyel jár. (A terapeuta segíthet meghúzni az első vonalat a papíron.) • A művészet önmagában nem gyógyít, de lehetőséget ad, egy „kis győzelem” a betegség felett.

25. Képzőművészeti csoportterápia idősekben • A foglalkoztatás-terápiából alakult ki • A terapeuta tudatos/ tudattalan beállítódása, mely gátló lehet: • Lehetséges-e csoportkohézió kognitíve hanyatlott idősek között? • Lehetséges-e fejlődés idős korban • Megtartó és meg nem tartó környezet az idősotthonokban

26. Áttételi, viszontáttételi problémák • Az idősekben be nem vallott agresszió a függőség, kiszolgáltatottság miatt • Generációs szakadékok • A személyzet viszontáttétele (saját szülő, nagyszülő) – szorongás, bűntudat jelenhet meg a terapeutában

27. 2. Receptív képzőművészet-terápia: • Olvier Sacks: idős emberek gyakran élénken reagálnak képzőművészeti alkotásokra • Múzeumi séták: • Főleg reprezentációs alkotások, mert ezek jobban megmozgatják a memóriát és a narratívákat • Órákra, napokra is javulhat utána a hangulat, növeli a kifejezőerőt

28. Hatásmechanizmus? • A zene és a képzőművészet befogadása/ aktív művelése olyan agyterületeket stimulál, melyek demenciában még intaktak maradnak • Procedurális memória: a rutinok, begyakorolt tevékenységek tárháza (A zenélés során bizonyított a szerepe, képzőművészeti tevékenység során kérdéses. A képek nézegetése valószínűleg aktív folyamat.) • Emocionális memória: A múzeumlátogatásokkal kapcsolatos élmények tudatosan már nem hozzáférhetők, de a helyzet előhívja a korábbi érzelmi állapotokat, melyek a képek során léptek fel.