Határidős termékek árazása

1. Határidős termékek árazása

2. Az azonnali és a határidős ár konvergenciája

3. Az azonnali és a határidős ár konvergenciája Decemberi határidős ár és az azonnali ár különbsége

4. A határidős árfolyam a következő tényezők függvénye: • Az alaptermék azonnali ára • A alaptermékhez kapcsolódó lejáratig esedékes pénzáramlás • A lejáratig hátralevő idő • A kockázatmentes kamatláb

5. Példa - részvény Tegyük fel, hogy pontosan 6 hónap múlva esedékes nagy összegű bevételünk, melynek egy részét majd 1000 db Mol részvény megvásárlására szeretnénk fordítani.A Mol papírok jelenlegi ára 4000 forint, a piaci kamatláb éves szinten 10% és a társaság nem fizet osztalékot az adott időszakig. Nem szeretnénk kockáztatni, ezért olyan megoldást keresünk, hogy ne legyünk kitéve annak a veszélynek hogy a papír árfolyama időközben megemelkedik.

6. Példa - részvény Megvesszük a részvényeket a határidős piacon, így rögzítjük a fizetendő árat. 1. lehetőség Hitelt veszünk fel hat hónapos lejáratra és ebből azonnal megvesszük a részvényeket, majd hat hónap múlva visszafizetjük a hitelt. 2. lehetőség Mivel a két lehetőség ugyan azt a kimenetet eredményezi ezért a részvények megszerzésének mindkét esetben ugyan annyiba kell kerülniük. Hat hónap múlva fizetendő: 1000 darab Mol határidős ára = 1000×4000×1,05 Mol 6 hónapos határidős ára = 4200

7. Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 4300 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

8. Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 4100 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

9. Példa - részvény Összefoglalva: F= S×(1+r×t) ha t<=1 ez csak akkor igaz, ha az azonnali és a lejáratkori termék azonos! (nincs pl. osztalékfizetés, tárolási költség stb.) Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

10. Példa - részvény Összefoglalva: F=S×(1+r)t ha t>1 ez csak akkor igaz, ha az azonnali és a lejáratkori termék azonos! (nincs pl. osztalékfizetés, tárolási költség stb.) Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

11. Példa - részvény Tegyük fel, hogy pontosan 6 hónap múlva esedékes nagy összegű bevételünk, melynek egy részét majd 1000 db Mol részvény megvásárlására szeretnénk fordítani.A Mol papírok jelenlegi ára 4000 forint, a piaci kamatláb éves szinten 10% és a társaság 500 forint osztalékot fizet egy nappal a hat hónapos lejárat előtt. Nem szeretnénk kockáztatni, ezért olyan megoldást keresünk, hogy ne legyünk kitéve annak a veszélynek hogy a papír árfolyama időközben megemelkedik.

12. Példa - részvény Megvesszük a részvényeket a határidős piacon, így rögzítjük a fizetendő árat. 1. lehetőség Hitelt veszünk fel hat hónapos lejáratra és ebből azonnal megvesszük a részvényeket, majd hat hónap múlva visszafizetjük a hitelt, miközben a részvények után osztalékbevételünk is keletkezik. 2. lehetőség A két lehetőség annyiban különbözik, hogy a második esetben hat hónap múlva nem csak a részvények lesznek a birtokunkban, hanem időközben az osztalék is a tulajdonunkba kerül. 1000 darab Mol határidős ára = 1000×4000×1,05-1000×500 Mol 6 hónapos határidős ára = 3700

13. Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 3800 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

14. Példa - részvény Tegyük fel, hogy a határidős piacon - az előbbiekkel ellentétben - a Mol 6 hónapos lejárata 3600 forint. Ez esetben kockázatmentes nyeresége elérésére van lehetőségünk!

15. Példa - részvény Összefoglalva: amennyiben a termékhez tartozik pénzáramlás (pl. osztalékfizetés) a lejárat előtt, akkor F= S×(1+r×t) - pénzáramlás jövőértéke ha t<=1 Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

16. Példa - részvény Összefoglalva: amennyiben a termékhez tartozik pénzáramlás (pl. osztalékfizetés) a lejárat előtt, akkor F= S×(1+r)t - pénzáramlás jövőértéke ha t>1 Az egyenlőséget az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

17. Példa - kötvény Ha olyan papírokat akarunk venni határidőre, melyek már most is forgalomban vannak (van piaci áruk), akkor ezek árazása ugyan úgy történik, mint a részvények esetében (osztalék helyett kamatfizetés). Amennyiben azonban csak a jövőben kibocsátandó kötvényeket akarunk megvenni, úgy az árazás a következő.

18. Példa - kötvény Tegyük fel, hogy a 9 hónapos pénzpiaci kamatláb évi 12%, míg a 12 hónapos pénzpiaci kamatláb évi 13%. Mennyibe kerül most egy 9 hónap múlva kibocsátandó 3 hónapos diszkont-kincstárjegy? ×1,13 100.000 113.000 12 hónap ×(1+0,12×9/12) 100.000 109.000 113.000 3 hónap 9 hónap 109.000 = 0,9646 113.000

19. Példa - deviza Tegyük fel, hogy pontosan egy hónap múlva 10.000 dollárt kell fizetnünk egy külföldről beszerzett gépért. Félve attól, hogy az amerikai fizetőeszköz árfolyama időközben megemelkedik , előre szeretnénk biztosítani a kifizetendő forintösszeget. A dollár jelenleg 300 forintot ér, a dollárkamatláb 5%, a forintkamatláb 10%.

20. Példa - deviza Két lehetőségünk van: • Vásárolunk annyi dollárt, hogy bankban tartva egy hónap múlva pontosan 10.000 dollárunk legyen. • Megvesszük határidőre a dollárt, miközben annyi pénzt tartunk egy hónapos forintbetétben, hogy 10.000 dollárt a rögzített áron meg tudjunk vásárolni.

21. Példa - deviza ×(1+rUSD×t) 9.958,5 USD 10.000 USD × 1,004167 ÷ S ÷ 300 ÷ F ÷ 301,2448 ×(1+rHUF×t) 2.987.552 HUF 3.012.448 HUF × 1,008333

22. Példa - deviza Összefoglalva: S×(1+rhazai×t) F= ha t < 1 év 1+rkülföldi×t A kamatparitást az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

23. Példa - deviza Összefoglalva: S×(1+rhazai)t F= ha t > 1 év (1+rkülföldi)t A kamatparitást az arbitrázs tevékenység tartja fenn.

24. Az elméleti és a tényleges határidős ár

25. Spread ügylet Általános értelemben: bármilyen eszközök árának különbözetére kötött ügylet pl: A Borsodchemet túlárazottnak gondoljuk a TVK-hoz képest, vagyis a két árfolyam közti különbséget soknak tartjuk. Határidős piacon: adott termék különböző lejáratainak árkülönbözetére történő üzletkötés Megvalósítása: long spread = közelebbi lejárat vásárlása + távolabbi lejárat eladása

26. Spread ügylet Példa: BUX júniusi lejárata 7500 pont, a decemberi lejárata 8000 pont, a különbözet -500pont. Egy hónap múlva a júniusi lejárat 7600, a decemberi 8200 pont. A különbözet -600 pont. Akkor jártunk jól, ha short spread pozíciónk volt (közelebbi lejáratot eladtuk, a távolabbit megvettük), hiszen a különbözet értéke csökkent. Nyereség = (7500-7600)+(8200-8000)=-500-(-600)=100 pont

27. BÉT határidős termékei

28. Bevezető Mit jelent az, hogy a tőzsdei határidős kereskedés szabványosított? Az üzletet kötő feleknek, nem kell egyedileg megállapodniuk a teljesítés idejében és módjában, mert az adott tőzsde meghatározza a tőzsdei kereskedelemben szereplő termékek jellemzőit. Pl: A BÉT-en nem lehet bármilyen lejáratú termékeket megvásárolni és eladni.

29. Termékskála • Mol • Matáv • OTP • Richter • Borsodchem • TVK • Egyedi részvény és részvény index alapú határidős termékek: • BUX • Kamat alapú határidős termékek • 3 hónapos DKJ • 12 hónapos DKJ • 3 éves államkötvény (notional bond) • 1 hónapos BUBOR • 3 hónapos BUBOR • Deviza alapú határidős termékek • USD • EUR • JPY • GBP • CHF

30. Termék jellemzők I. A kötelezettség teljesítése • az egyedi részvény alapú határidős termékek és a notional bond esetén fizikai szállítással, míg • az index alapú határidős termékek, az egyéb kamattermékek és a devizák esetén készpénzes elszámolással történik.

31. Termék jellemzők II. Kontraktusméret Az egyedi részvény alapú termékek esetén egy kontraktus : • 1000 db Matáv • 100 db Mol • 100 db OTP • 100 db Borsodchem • 100 db Richter • 100 db TVK részvényre szól.

32. Termék jellemzők II. Kontraktusméret Az index alapú határidős termékek esetén egy kontraktus értéke a kötési ár pontban kifejezve szorozva 100 Ft-tal. Pl: 2001 júniusi lejáratra vásároltunk 1 kontraktus BUX indexet 7000 ponton. A pozíciónk értéke 7000×100×1 kontraktus = 700.000 forint

33. Termék jellemzők II. Kontraktusméret • A deviza alapú határidős termékek esetén egy kontraktus : • 1000 USD • 1000 EUR • 1000 CHF • 1000 GBP • 100.000 JPY

34. Termék jellemzők II. Kontraktusméret • A kamat alapú határidős termékek esetén egy kontraktus : • 10.000.000 névértékű 12 hónapos DKJ • 1.000.000 névértékű 3 hónapos DKJ • 1.000.000 névértékű 3 éves államkötvény • 10.000.000 tőkeösszegű 1 hónapos bankközi hitel hozama • 10.000.000 tőkeösszegű 3 hónapos bankközi hitel hozama

35. Termék jellemzők III. Lejárati hónapok BUX • a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai • a második legközelebbi június és december • a fentieken kívüli két legközelebbi hónap

36. Termék jellemzők III. Lejárati hónapok • Egyedi részvények, JPY, USD, EUR, 1 hónapos BUBOR, 3 hónapos BUBOR, 3 hónapos DKJ • a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai • a fentieken kívüli két legközelebbi hónap

37. Termék jellemzők III. Lejárati hónapok • CHF, GBP, 3 éve államkötvény (notional), 12 hónapos DKJ • a március, június, szeptember, december negyedéves ciklus hónapjai

38. BUX • a legközelebbi június és decemberi lejáratok között • a negyedéves ciklus két legközelebbi hónapja között • a közelebbi és a távolabbi december között Spread kontraktusok • Mol • Matáv • OTP • Richter • Borsodchem • TVK • a legközelebbi június és decemberi lejáratok között • a negyedéves ciklus két legközelebbi hónapja között

39. Határidős termékek kijelzése • A tőzsdei termékek kijelzése ún. ticker kóddal történik • A határidős termékek ticker kódja: MAT 01 03 Alaptermék Lejárati hónap Lejárat éve