EurOP Európai Otthonteremtési Program

1. EurOPEurópai Otthonteremtési Program Növekedéskutató Intézet Matolcsy György 2004. június 9.

2. A lakásépítés alakulása 1998 és 2003 között 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 Kész lakások Építési engedélyek 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Forrás: KSH

3. Az Orbán-kormány otthonteremtési programjának elemei • A jelzáloghitelezés törvényi feltételeinek létrehozásával, valamint állami tulajdonú jelzálogbank működtetésének biztosításával,jelzáloglevél kibocsátásával forrást teremteni a lakáscélú beruházások hiteleire. • Kormányrendelettel új lakáspolitikai támogatási rendszer lépett életbe, mely általános és kiegészítő kamattámogatású lakáshiteleket nyújtott. • Továbbra is biztosította a lakásépítési kedvezményt (ún. szocpolt). • Visszaállította az építkezésekkel összefüggő ÁFA-visszaigénylést. • SZJA kedvezményt nyújtott a hitelfelvevőknek. • Állami programokat indított a Széchenyi-Terv keretén belül: • Infláció ellenes, gazdaságfejlesztési politika.

4. A Medgyessy-kormány lakáspolitikai döntései • Az adókedvezmény mértékét korlátozta. • A hitel felső keretét szűkítette új lakásnál éppúgy, mint a használtnál. • Kamattámogatás csökkentése az ügyfeleknél kevesebb támogatást és növekvő terheket eredményezett, hiszen a kamatok emelkedtek. • A lakástakarékpénztár adókedvezmény támogatása nőtt. • Szocpol. nőtt, megelőlegezhetővé vált.

5. Új lakásokhoz nyújtott támogatott hitelek alakulása 240000 48000 Szerződések összege 2003 220000 44000 Szerződések összege 2004 Szerződések száma 2003 200000 40000 Szerződések száma 2004 180000 36000 160000 32000 28000 140000 Szerződések összege. Mft Szerződések száma, db. 120000 24000 100000 20000 80000 16000 60000 12000 40000 8000 20000 4000 0 0 Forrás:MNB

6. Egyéb lakáscélokat szolgáló (használt lakásokhoz nyújtott) támogatott hitelek 450000 180000 400000 160000 Szerződések összege 2003 350000 140000 Szerződések összege 2004 Szerződések száma 2003 300000 120000 Szerződések száma 2004 250000 100000 Szerződések száma, db. Szerződések összege. MFt 200000 80000 150000 60000 100000 40000 50000 20000 0 0 Forrás: MNB

7. Az új lakásépítési engedélyek száma 2003-ban Forrás: Építési Piac 2004/2

8. „Kivitelezési” idő rövidülése Forrás: KSH

9. Az építőipar éves növekedése Európában 2001-2004 * tény Forrás: Soeren Jensen (Copenhagen Institut for Futures Studies):The Outlook for European Construction towards 2004.

10. A nemzetgazdaság (NG) és az építőipari ágazat (ÁG) 2004-ben Forrás: Növekedéskutató Intézet

11. ÁKM-termelési oldal* AD AD KAP KAP * kb. 2000 adat évente Forrás: Növekedéskutató Intézet

12. A főszereplők halmozott részesedése a végső felhasználás értékéből a 2004. évi elemzés szerint 60 58 56 54 52 50 48 46 44 42 40 38 36 34 32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1991 1992 % Államháztartás (adók és járulékok) Külföld (importköltség) Egyén (nettó munkabér) Építőipar Vállalkozás (nettó nyereség) 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Növekedéskutató Intézet

13. A gazdasági szereplők részesedése az épített ingatlan értékéből Forrás: Növekedéskutató Intézet

14. Költségvetési pozíció és állami lakásépítési támogatások Ft * Multiplikátor = 1,1 Forrás: Növekedéskutató Intézet

15. Évi 10 ezer új lakás 30 ezer új főállású munkahelyet teremt Évi 10 ezer új lakás 1%-os GDP növekedést hoz Évi 10 ezer új lakás 90 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hoz Forrás: Növekedéskutató Intézet

16. Az építőipari tevékenység import igényessége %-ban Forrás: Növekedéskutató Intézet Évi 10 ezer új lakás (csak) 240 millió euróval növeli a külkereskedelmi mérleg deficitet Forrás: Növekedéskutató Intézet

17. Lakással való elégedettség és annak okai Elégedettek Elégedetlenek Kb. 1 millió háztartás 71 % 29 % Forrás: KSH felmérés, 2003.

18. A lakásállomány állapota: az épületek 30-40%-a korszerűsítésre szorul 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Budapest Megyeszékhelyek M.j.városok Többi város Községek Összesen Belső WC hiánya Vízesedés Épület statikai hibája Substandard: WC, Víz,épületstatikai hiba Forrás: KSH felmérés, 2003.

19. A lakásállomány megoszlása érték szerint (%) 85 %-a a lakásoknak, 15 millió érték alatti Forrás: KSH felmérés, 2003.

20. A kelet-európai országok alulbankosítottak (bankrendszer mérlegfőösszege a GDP-hez képest) Mérlegfőösszeg/GDP 300% 277% 1998 2001 243% 250% 200% 150% 120,7% 119,2% 103,0% 94,0% 100% 87,0% 72,0% 64,1% 62,4% 65,0% 50,4% 50% 0% Lengyelország Magyarország Szlovénia Szlovákia Csehország EU átlaga Forrás: MNB

21. A lakáshitel állomány aránya a GDP-hez képest jelentősen növekedett 14% 12,7% Lakossági hitelállomány / GDP 12% Lakáshitel állomány / GDP 10% 8,8% 8,2% 8% 6% 5,9% 5,1% 4,7% 4,6% 3,9% 4% 3,0% 3,2% 3,7% 3,1% 2,2% 2,2% 2% 1,6% 1,4% 1,3% 1,1% 0% 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Az Európai Unióban az ingatlanhitelek aránya a GDP-hez képest 40% körül alakul, így a felzárkózás csak középtávon valósulhat meg. Forrás: MNB

22. A lakossági hitelállomány felülmúlta a vállalati hitelek növekedési ütemét 25% 80% Lakossági hitelállomány aránya a vállalati és lakossági hitelállományban (bal skála) 70% Lakossági hitelállomány növekedési üteme (jobb skála) 20% 60% Vállalati hitelállomány növekedési üteme (jobb skála) 50% 15% 40% 30% 10% 20% 10% 5% 0% -10% 0% -20% 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 A gazdasági ciklus fellendülésével ez várhatón ismét visszafordul. Forrás: MNB

23. A háztartások megtakarítási pozíciója 2003 közepén negatívba fordult A háztartások követelései, tartozásai és nettó megtakarítási pozíciója (Mrd Ft) (konszolidált tranzakció alapján) 600 400 Pénzügyi eszközök {bal tengely} Kötelezettségek {bal tengely} 350 500 Nettó finanszírozási képesség(+) / igény(-) = Eszközök - Kötelezettségek {jobb tengely} 300 Trendvonal: Nettó finanszírozási képesség 250 400 200 300 150 100 200 50 100 0 -50 0 Q2 Q3 Q4 Q2 Q3 Q4 Q2 Q3 Q4 Q2 Q3 Q4 Q2 Q3 Q4 Q2 Q3 Q4 Q2 Q3 Q4 Q2 Q3 Q4 Q2 Q3 Q4 1995 Q1 1996 Q1 1997 Q1 1998 Q1 1999 Q1 2000 Q1 2001 Q1 2002 Q1 2003 Q1 -100 -100 -150 A háztartások nagymértékű hitelfelvétele következtében a nettó megtakarítói pozíció 2003-ban negatívba fordult, de a finanszírozási képesség csökkenése már 1999 közepén elkezdődött. Forrás: MNB

24. Egyensúlyi mozgástér*2004-2010 között * 3-5%-os éves inflációval ** EU pénzügyi transzferek költségvetési többlete nélkül Forrás: Növekedéskutató Intézet