Neurológia 1.

1. Neurológia 1. • Neuron:ideg, logos:beszéd, valamire vonatkozó tudás • A neurológia az idegrendszer valamint az izomzat • szervi eredetû betegségeinek • megelôzésével,diagnosztikájával, gyógyításával és rehab. foglalkozik. • Neurológiai betegségek jellemzôi: • 1.Ált. nem járnak kóros elmetünetekkel • 2. Morfológiai vagy funkcionális elváltozások mûszerekkel detektálhatók • 3. Psychogén mechanizmusok csak súlyosbitanak, nem döntô szerep

2. Leggyakoribb neurol. betegségek • Fejfájás (izomkontrakciós:pop. 40-60%-a, migraine:nők:9-12%, férfiak:4-6%) • Low back pain • Stroke: prevalencia:180-200 000 incidencia:45-50 000 • Epilepszia: 60-80 000 • Parkinsonismus: 20 –40 000 • Polyneuropathiák:30 000 • Scler. Multipl. 6-8000

3. Neurológia 2. • Belgyógyászat:funkcionális diagnózis----Neurológia:lokalizációs diagnózis, ezért fontos a neuroanatómia. • A neurológiai betegségek többségének jellegzetes dinamikája van (SM, stroke). Helyes diagnózist csak a • részletes anamnesis, • fizikális és • műszeres vizsgálat valamint • gondos követés után állithatunk fel.

4. Heteroanamnesis Autoanamnesis Megfigyelés,fiz. vizsg. Neurol. vizsgálat Műszerek Diagnózis

5. Autoanamnesis • Családi anamnesis, • műtétek • fejsérülés, baleset, • Eszméletvesztés • Életmód, szokások • Panaszok kialakulásának időbeli sorrendje • Mi a legfontosabb panasz? • Gyógyszerelés

6. Baleset Műtét Eszméletvesztés Jelen betegség PQRST? Szülők születés gyermekkor felnőttkor szokások idő

7. P- Provokáló? • Q- a panasz Qualitása? • R- melyik régió? • S- súlyossága? • T-tünetek sorrendje?

8. Neurológia 3. • Berlit és Seeger: Korrekt anamnesis 8O%-ban korrekt diagnózishoz vezet. Csak 2O %-ban szükséges mûszer.

9. Vizsgálat • Külső jegyek: nevus flammeus, neurofibromatosus. • Fasciculatio, izomsorvadás, kényszertartás, thrombosis. • A belgyógyászati vizsgálat a neurológiai vizsgálat része. • (Regionalitás, pajzsmirigy!, emlők!, szükség esetén rectalis vizsgálat). • Auscultatio: • A carotis stenosisok 60%-a zörejt produkál). • A fej auscultatioja (fistula carotideo- cavernosa)

10. 1.Előzmények 2. Vizsgálat • TUDAT? • (éber-aluszékony-soporosus-coma?) • Aphasia? Légutak? Hőmérséklet? • Szemek deviálnak? • Anisocoria? Meghallgattam? • Bénulás súlyossága: • fvt? • avt? /teljes bénulás

11. Neurológia 6. • Minden neurológiai vizsgálat belgyógyászati vizsgálattal kezdődik (belgyógyászati betegségek neurol. panaszokat okozhatnak és fordítva)!

12. Műszerek • szemtükör • pupillalámpa • reflexkalapács • vatta és nyelvlapoc • 128 Hz hangvilla

13. Heteroanamnesis Autoanamnesis Megfigyelés,fiz. vizsg. Neurol. vizsgálat Műszerek Diagnózis

14. Neurológia 7. A neurol. vizsgálat részei: • Meningealis izgalmi jelek • Az agyidegpárok működésének vizsgálata • A reflexkör vizsgálata • Az érzőkör vizsgálata • A mozgatókör vizsgálata • A vegetativum vizsgálata • A psychés status vizsgálata • Agyidegek, Reflexkör, Érzőkör, Mozgatókör A Rém

15. Testtájékonként legalább 3 paraméter MINDIG megvizsgálandó) • Fej • Külsérelmi nyom • tarkókötöttség, • nyilások:fül(vérzés), szem(anisocoria) száj (arcasszimmetria)

16. Testtájékonként legalább 3 paraméter MINDIG megvizsgálandó) • Mellkas • Láz • RR • Pulzus

17. Testtájékonként legalább 3 paraméter MINDIG megvizsgálandó) • Has • Máj (betapinthatóság, fájdalom, defense) • Vese • Hólyag

18. Testtájékonként legalább 3 paraméter MINDIG megvizsgálandó) • Végtagok • Kóros tartás • Mozgás/mozgás szimmetriája • Reflexek (kóros is)

19. I- Olfactorius • Kóros: • Nátha • fejsérülés után! • Neoplasma az első skálában: meningeoma

20. II. Opticus Látásélesség látótér szemfenék

21. Látásélesség • Csökkenése esetén: retina, opticus, látópálya, látókéreg sérülése?

22. II. Opticus: fundus • papillaödéma fokozott intracran. nyomás esetén • opticus atrophia:krónikus károsodásban • A papilla temporalis felének decoloratioja:SM • vascularis változások: HT, diabetes és egyéb eltérések

23. II Opticus: fundus folyt. • A fok. intracranial. nyomás első tünete a retinaerek pulzációjának eltünése! • majd a papilla határa elmosódik, esetleg vérzések

24. III.-IV.-VI. • Pupilla nagysága, alakja? • A kóros méret oka vagy parasympathicus (III) vagy sympathicus dysfunctio.

25. Szemmozgások • A felfelé tekintés gyakran korlátozott egészséges idősekben. Vizsgáljuk: • parancsolt • vezetett • fürkésző szemmozgásokat

26. Tekintészavarok • Konjugált szemmozgások, de bizonyos irányban korlátozottan (pl. jobbra, balra, fel, le). • A frontalis tekintési központ az ellenoldal felé mozditja mko. bulbust. • Supranuclearis károsodás:a kalóriás reakció megtartott: mivel 3. 4. és 6. idegmag ép.

27. Tekintészavarok folyt. • Pl. J frontalis tek. központ Brodm. 8 izgalma: • ellenoldalra tereli a bulbusokat „a bénult végtagokat nézi”) • J frontalis tek. központ Brodm. 8 bénulása: • az ép közp.túlsúlya miatt „a gócát nézi”) • de a caloriás ingerlés ép, a szem balra kimozdul

28. Kalóriás ingerlés • Coma • agytörzs (III, IV, VI, VIII (n.vestibularis), FLM • 30 fokkal a vizszintes fölé a fejet • 50 ml jeges víz, fél perc várás, szemek coniug. az ingerelt fül felé mozdulnak • 5 perc múlva másik oldal

29. Nystagmus • Ritmusos, kétfázisú repetitiv szemmozgás • Iránya a gyors komponensről!

30. Nystagmus • periph. vestibularis rendszer dysfunctioja (VIII.): horizontális vagy rotatoros nystagmust okoz. • Verticalis nystagmus: CNS károsodás.

31. Nystagmus • Tekintési nystagmus: gyengült tekintés, fixálni próbál, de „lecsúszik” a tárgyról, re-fixáció szükséges saccadokkal. • Ez a lassú, tekintésirányú nystagmus a tekintésgyengeséges nystagmus.

32. Cornea reflex (V. és VII.) • Afferens (V) • efferens (VII)

33. VII. (Facialis) • Nyugalmi asymm. (szemrés, nasolabialis redő). • Asymm. egészségesben is • Nevetés, mosoly • Akaratlagos • ráncolás, szemzárás, fogmutatás, arcfelfújás • FMN megkiméli a homlokráncolást, szemzárást. • AMN teljes arcfél károsodik

34. XII. Hypoglossus • Kiöltött nyelv mozgásai • atrophia, fasciculatio, deviáció?

35. Reflexek • inreflexek (proprioceptiv,sajátreflexek) • idegen reflexek • kóros reflexek

36. Skála • Csökkent vagy kiesett • Kp. élénk • Élénk:fiziológiás, nincs py jel • Fokozott r:kórosan élénk +pyramisjelek

37. Reflexek;

38. Sajátreflexek gyengülnek • Ha a reflexiv károsodik: • Vagy az izom atrophiás • vagy afferensek károsodás(perif. ideg, gyök, gv.) • vagy efferens rész károsodik (AMN, mozg. gyök)

39. Sajátreflexek fokozódnak • Suprasegmentalis lézió, • corticobulbaris • Vagy corticospinalis pályák sérülnek

40. Felületes v. idegen (receptor, effektor külön)reflexek • csökken, hiányzik • segmentalis • vagy suprasegmentalis károsodás

41. Idegen, felszines r. • Cornea • garat-lágyszájpad • hasbőrreflex • köldök felett • köldök • köldök alatt • cremaster • analis • Bulbocavernosus • talp

42. Izomtónus • Kóros lehet • Extrapyramidalis r. károsodása: rigiditás • FMN :spaszticitás, • AMN: petyhüdt

43. Izomerő 0 Nincs 1 látható, de izületben nincs mozgás 2 izületben, de nem emeli 3 emel, de nem ellenállással szemben 4 ellenállással szemben de nem normális erővel 5 Normális erő.

44. Érzészavarok • Szubjektív • paraesthesia • spontán fájdalom • Objektív • tapintás • hő • fájdalom • izületi helyzet és mozgásérzés, vibratio csökken v. kiesik

45. Képalkotó eljárások • Koponya és gerincröntgen • Nyak-és hátfájdalom, tumoros, degeneratív folyamatok, gyulladások. •  gerincsérv diagnózisára nem jó • Sugárterhelés!

46. CT • Ischemia, vérzés, tumoros folyamatok, tályog, degeneratív folyamatok, traumák. • Súlyos állapotban a CT jobb mint az MRI. • Rövidebb ideig kell feküdni, de ionizáló sugárzás! • kontrasztanyag érzékenység.

47. Az MRI vizsgálat • Hátsó skála, agytörzs! Kis infarktusok, AV-malformatio, aneurysmák, degeneratív folyamatok, SM. • Craniocervicalis átmenet. • Gerincvelô betegségei, discusok! • Claustrofobia, klippek, fémek.

48. MRI 2. • Demyelinisatio aktivitása? • Diffúziós és perfúziós ill. spektroszkopos technikákkal nemcsak morphológiai, hanem funkcionális képeket is nyerhetünk.

49. A CT és az MRI alkalmazása, előnyei, hátrányai 2. • Az MRI általában nem az akut ellátást szolgálja, kivétel a harántlaesio, különösen ha conus vagy cauda sérülés gyanúja merült fel. • MRI finom eltérések (pl. sclerosis multiplexes plaque-ok, lacunaris infarctusok) diagnosztizálására. • A cervicalis és thoracalis szakaszon az MRI hatékonyabb, • lumbalisan (főleg gyöki tünetek esetében) speciális CT-technikával az MRI szenzitivitása is elérhetô.

50. A CT és az MRI alkalmazása, előnyei, hátrányai 3. • MRI nem végezhetô: • pacemaker, aneurysma clip • beültetett mágnesezhető fémek • gyógyszerrel nem befolyásolható psychomotoros nyugtalanság