A vidék fejleszt és dilemmái

1. GENERÁCIÓK DISKURZUSA A REGIONÁLIS TUDOMÁNYRÓL Győr, 2012. november 23. SzéchenyiIstvánEgyetem A vidékfejlesztés dilemmái Dr. VinczeMária,nyugalmazottegyetemi tanár Babeş-Bolyai Tudományegyetem, vinczefey@yahoo.com

2. Általános európaidilemmák 1. Versenyképesség vagy kohézió? -Szabad piac vagy fenntartható vidék? - A szociális vagy a versenyszférát kell erősíteni? -Hatékonyság vagy méltányosság? -Költséghatékonyság vagy minőség? Fifth Progress Report on Economic and Social Cohesion, SEC (2008) 2047: „No convergence without competitiveness”

3. Általános európai (romániai) dilemmák 2. Rövidtávú növekedési célok vagy hosszú távú fejlesztési célok? 3. Szociális támogatások vagy munkaerő piaci adaptáció?

4. Általános európai (romániai) dilemmák 4.A vidékfejlesztésnek melyek azon elemei , amelyek helyi döntéshozást és megvalósítást feltételeznek és melyekazok, amelyek helyi önerőből nem megvalósíthatók?

5. Európai Uniós direktívák 1. Növekedés és foglalkoztatás stratégiája: a) Beruházások a nagy növekedési képességgelrendelkező térségekbe b) Beruházás a növekedés és foglalkoztatás hajtóerőibe c) Foglalkoztatási iránymutatások d) Vidéki térségek gazdasági megújulása

6. Európai Uniós direktívák 2. Beruházás a növekedés és foglalkoztatás hajtóerőiben: -humán tőke, -fizikai tőke ( pl.IKT infrastruktúra), -kutatási kapacitás+innováció, -oktatás, -munkavállalók alkalmazkodóképessége

7. Európai Uniós direktívák 3. Foglalkoztatási iránymutatások: -teljes foglalkoztatás -minőség és termelékenység növelése -társadalmi és területi kohézió -fiatalok számára elősegíteni a munkavállalást -növelni a nők részvételét a foglalkoztatásban -családbarát munkakörülmények -bevándorlók hozzáférése a munkaerőpiachoz

8. Európai Uniós direktívák 4. Vidéki térségek gazdasági megújulása -integrált intézkedések (ERFA, ESZA, EHA, EMVA) -általános gazdasági érdekű szolgáltatások minimális hozzáférési szintjének biztosítása -idegenforgalom integrált megközelítése - kritikus tömeg elérése a szolgáltatásokhoz -fejlődési sarokpontokba való beruházás -helyi értékekre alapuló gazdasági csoportokba rendezés.

9. Elvárások a mezőgazdasággal szemben • elégséges és biztonságos élelem alapanyag termelés, fenntarthatóbb módon, • az energia szükséglethez való hozzájárulás, • a természeti erőforrások védelme, a táj képének megőrzése

10. Elvárások a vidéki térségekkel szemben - a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás a gazdasági tevékenységek diverzifikációja útján - pihenési, kikapcsolódási, művelődési lehetőségek biztosítása a vidékre látogatók számára - korszerű szolgáltatások biztosítása az ott élőknek

11. Általános következtetés A vidéki térségek olyan sajátos jellemzőkkel rendelkeznek ami szükségessé teszi az önálló, sajátos vidékfejlesztés politikát, amelyben a mezőgazdaságnak központi szerep jut , mind a termőföld fő felhasználójának, mind a vidéki térségben zajló egyéb tevékenységekhez való szoros kapcsolódása folytán, mind a vidéki kultúra és vidéktörténet fő hordozójának. (EUROPEAN RURAL AREAS IN ACTION: FACING THE CHALLENGES OF TOMORROW Cyprus, Limassol, October 17th, 2008)

12. A vidéki térségek sajátos problémái • a foglalkoztatás a mezőgazdaságban csökkent; • a fiatal vidéki munkaerő migrációja nőtt; • a birtokstruktúra racionalizálása újabb vidéki munkahelyek elvesztésével jár, • a föld meg nem munkálása nő, • a képzettebb és fiatalabb vidékiek nagyobb mértékű elvándorlása a helyi lehetőségek kihasználását lehetetleníti el.

13. Megoldások a vidéki térségek számára • a természeti erőforrások megőrzése az elmaradt, kedvezőtlen adottságú területeken munkalehetőséget teremthet; • az idegenforgalom fejlesztésének ösztönzése újabb munkahelyek létrehozását eredményezheti; • a regenerálódó energiaforrások növekedése újabb munkalehetőségeket teremthet, • a helyi tradicionális, történelmi értékek felismerése és ezek értékesítésének képessége; • a falura telepedők új ötleteket és vállalkozói ismereteket hozhatnak magukkal, • a közszolgáltatások biztosítása kulcsfontosságú az ott lakóknak és a vállalkozásoknak egyaránt.

14. Megoldások a vidéki önkormányzati vezetőknek: • Az erőforrások koncentrációja, érdekszövetségek kialakítása; • Részvételi lehetőségek biztosítása; • Együttműködés a fejlesztési stratégia terén; • Jó kommunikáció a közeli városokkal; • Szélesebb körű szolgáltatások biztosítása.

15. Más típusú kérdések: 1. Van-e közgazdasági megalapozottsága a vidékfejlesztési politikának? Érvényesül-e a vidékfejlesztésben a Pareto-hatékonyság elve, azaz hogy bizonyos emberek jóléte növelhető anélkül, hogy másokét rosszbbá tenné? Ismerjük-e az endogén növekedési modelleket és a konjunktúraciklus-modelleket racionális várakozások mellett?

16. Közgazdasági megalapozottság 1930-as évek: Sok mély gondolat volt, de hiányoztak a kvantitatív eredmények. (T. Haavelmo) Ma: sokkal több kvantitatív eredmény van, mint mély gondolat. Vidékfejlesztés terén: Túl sok az olyan intuíció, amely nem kapott megfelelő statisztikai megalapozást

17. Más típusú kérdések: Felkészültünk-e az innovációs elvárásokra? Rendelkezünk-e megfelelő képességekkel a tudás és az ötletek cseréjére a szociális interakciókban? Az innovációt a termelési tényezők új kombinációjaként definiálják, amely új termékek előállításában, új technológiai folyamatokban, új marketing módszerekben és szervezeti megoldásokban ölt testet (Schumpeter) A legtöbb innováció egy kreatív ötletből születik. Egy idea (invenció) csak akkor vállik innovációvá ha sokszorosítani lehet.

18. Rendelkezünk-e tudományosan megalapozott kritérium rendszerrel, hogy mely falu, járás, kistérség támogatása lenne hatékonyabb? • Ismerünk-e szintétikus mutatót, vagy mutató rendszert , amelyel jellemezhetőek a vidéki térségi különbözőségek?

19. Dr. Musto istván Utazás Paradoxiába Egy úgynevezett szakértő feljegyzéseiből. 2012 Könyvműhely.hu

20. Alapvető kérdés A fejlesztéspolitika normatív tudomány, tehát nemcsak ismereteket tár fel, hanem értékeket is megfogalmaz. Vajon valóban a fejlett, nyugati ipari országok értékrendje kell képviselje számunkra is az etalont?

21. Vannak-e elégséges ismereteink a társadalmi- és gazdasági szerkezetek változásairól, a termelési technológiákról, az EU közös agrárpolitikájának működéséről, a tőzsdék mechanizmusairól, egyszóval mindarról , ami valóban befolyásolja a viszonyok alakulását, az emberek életét? • Vannak viszont „elméleteink” arról, hogy a társadalom visszásságai elsősorban a hatalmi viszonyok egyenlőtlenségére és igazságtalanságára vezethetők vissza, tehát az „uralkodó osztályok” felelnek mindenért, ezért meg kell dönteni mindent, ami tekintélyt és hatalmat képvisel.

22. Mi van a falvainkban? • -ingatlanokban felhalmozott vagyon, ami holt tőke, mivel nem teremt hozamot (86) • Kulcskérdés: hogyan lehet holt vagyont értéktöbbletet teremtő produktív tőkévé transzformálni? • Ennek alapfeltétele a tulajdonjog egyértelmű megléte és általában a formális jogi keretek betartása. • Jelenleg a formális törvényesség rendszere és az informális társadalmi valóság között szakadék tátong (86)

23. Nem egyszerűen az egyéni modernség hiányáról van szó, hanem sokkal bonyolultabb okokról. Tehát a menedzser tréningek nem oldják meg a problémát ott ahol a tulajdonviszonyok tisztázatlanok, ahol érdemesebb feketén dolgozni (dolgoztatni), kereskednistb. • Ismerjük az önálló helyi kezdeményezéseket? Valóban ezeket karolja fel a vidékpolitika?

24. Adottak a vidékfejlesztés nemzeti keretfeltételei? • -egyértelmű tulajdonviszonyok? • -beruházást elősegítő adórendszer? • -kiszámítható gazdaságpolitikai intézkedések?

25. A kreativitás abban nyilvánul meg, hogy nem köthető normákhoz. Ahol a kreativitás elkezdődik, ott végződnek a szabályzat standardjai, mivel a kreativitás tulajdonképpen az eddig alkalmazott eljárások vagy kritériumok megváltoztatását jelenti.(59) • Nekunk kell majd kitalalnunk, hogyan mérhető pl. egy tanácsadás hatékonysága. A költség-haszon elemzést ismerjük , de hogyan mérjük a tanácsadás hasznát? A jövedelem növekedés milyen mértékben a tanácsadás haszna?

26. A vidékfejlesztési szakértők „tévelyegnek a változások útvesztőiben”. • A szakértelem nem csak az, hogy „egyre kevesebbről egyre többet tud”, hanem az is, hogy valaki egyre jobban alkalmazza a pillanatnyilag érvényben lévő paradigmát. (36)

27. Milyen feladatok vállnak még inkább fontossá a közeljövőben (lásd EB 627) a vidékfejlesztési szakértők, illetve a menedzselő és/vagy eredmény –értékelő intézmények számára: • (Musto István tapasztalatai alapján) • 1. Minél több költségvetési forrás megszerzése akkor is amikor egyre nehezebb ezeket a forrásokat hatékonyan felhasználni. • 2.Minél inkább szórni a felelősséget több szakértő és állami szerv bevonásával, különösen ha kétséges a projekt vagy program várható eredményének hatékonysága.

28. 3. Minél inkább a beviteli források, (az input-ok) előírás szerinti folyósítására koncentrálni mint a jövőben elérhető eredmények (output-ok) sikerére vagy kudarcára, mert az intézményesített politika eredményességét a jelenben allokációra kerülő input határozza meg. • 4.Ajánlatos minden hasonló profilú intézményt konkurensnek és nem partnernek tekinteni, mivel mind a források, mind azok hatékony felhasználásának lehetőségei korlátozottak.

29. 5. Az intézmények jutalmazzák a kreativitást és az innovációt, főleg akkor, ha azok a buzgó aktívítás látszatát keltik, de lényegében nem változtatnak semmit. • 6. Jobb tévesen, vagy haszontalanul cselekedni, mint egyáltalán nem cselekedni. • 7. Intézmények nem oszlanak fel ha küldetésük véget ért, hanem keresnek, vagy kitalálnak újabb feladatokat.

30. Gyakran olvasható, hogy a vidéki szegénység felszámolására egyre több pénzügyi forrásra van szükség. • A pénzolyan mint egyigen hatékonygyógyszer. Megfelelőadagolásbangyógyit, elégtelenadagolásban hatástalan, a túladagolásapedig veszélyes.(43) • Négy nem kívánatos mellékhatás azonosítható: • 1. minden beruházásnak vannak folyó működtetési költségei, amelyek a kedvezményezettet terhelik. A segély igényt gerjeszt további segélyekre.

31. 2. A pénzügyi források beáramlása polarizál, növeli a szintkülönbséget a kedvezményezett és a nem –kedvezményezettek között , azaz a területi vagy társadalmi egyenlőtlenséget, így újabb hazai költségvetési kiadásokat tesz szükségessé a szintkülönbségek kiegyenlítésére (44) • 3. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol megered a pénz-eső ott gyorsan megtermékenyül a fogadókézség, az igénybevétel talaja is. A kínálat megteremti a maga keresletét. Vállalkozások, szervezetek, projektek csak azért születnek, mert forrásokra nyilik kilátás. Ugyanakkor a korrupció, a visszaélések is megjelennek.

32. 4. A külső támogatási rendszerek hosszabb távon befolyásolják a kedvezményezettek mentalítását és saját kezdeményező erejét. A segélyek és támogatások általában gyengítik egy társadalom vagy egy gazdasági rendszer önszabályozó és önfejlesztő képességét, bénítják a felelősség-vállalást.

33. Milyen a vidéki társadalom? - alulról szervezkedő társadalom és nem felülről várja a megszervezését? Önszervező? Kockázat vállaló? A vidéket a fejlett polgári társadalmi rend jellemzi? Beszélhetünk enélkül műkodőképes demokráciáról és piacgazdaságról?

34. Szellemi és társadalompolitikai irányzatok kollektivizmus individualizmus Az egyén és nem a közösség a társadalmi, politikai és gazdasági cselekvés alanya 1.sajátossága az egyéni kezdeményezés, felelősség- és kockázatvállalás elismerése, valamint a tudományosan megalapozott és hatékonyság elvét követő decentralizált tervezés, 2. a történelmi romantika és az individualizmus összekapcsolodása. Személyi kötödések, kliensi viszonyok, vagy az erősebb jogán nyugvó kapcsolatokon alapszik A központban a Közösség áll, amelynek az egyén csak része • 1. tudományos igényre alapozott, központi tervezéssel működő, az egyének funkcióit és szükségleteit felülről meghatározó társadalmi és gazdasági szerkezet (szocializmus) • 2.a történelmi hagyományok, a politikai retorika, a kulturális azonosság eszméje, az érzelmi hovatartozás a jellemző

35. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!