1 / 22

Arany János Szondi két apródja

Arany János Szondi két apródja. Készítette:Horváth Kitti 11.c. Arany János helye irodalmunkban. A XIX. századi 2. felének meghatározó alakja Költő, műfordító,Tanulmányíró A balladaírás Shakespeare-je Gyulai Pál szerint a Szondi két apródja: „ A hűség és a hősiesség balladája.”. Cím.

akina
Download Presentation

Arany János Szondi két apródja

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Arany JánosSzondi két apródja Készítette:Horváth Kitti 11.c

  2. Arany János helye irodalmunkban • A XIX. századi 2. felének meghatározó alakja • Költő, műfordító,Tanulmányíró • A balladaírás Shakespeare-je • Gyulai Pál szerint a Szondi két apródja: „ A hűség és a hősiesség balladája.”

  3. Cím Szondi György alakja-> önfeláldozás, hősiesség, hazaszeretet. • Apródok: • -> példamutatónak tartják Szondi hősiességét • ->Kérdés: Milyen magatartáslehetőségeik vannak a tragikus elbukást követően a túlélőknek, és a KÖLTŐKNEK? • Témamegjelölő, figyelemfelkeltő

  4. Keletkezési háttér • A szabadságharc bukása- fájdalom • Az uralkodó osztrák hatalom azt várta a magyar költőktől, hogy az elnyomók dicséretét zengjék. -> Arany ez ellen tiltakozik ezzel a művével (is) • Ugyanakkor megoldás keresése a kor problémáira

  5. Keletkezés • 1856 júniusában keletkezett. • a nagykőrösi balladák egy kiemelkedő darabja

  6. Adott pályaszakasz jellemzői • Rezignált lemondás-> Petőfi, szabadságharc • Nemzet és önazonosság vesztés élménye-> az irodalom elvesztette addigi szerepét (társadalom formáló, és mozgósító szerep) • Létösszegzés, filozofikusság • Nincs mellette ösztönző társ • Hangneme fájdalmas, keserű, DE-> önirónia és irónia

  7. Műfaj, hangnem • Műfaji ihletői: a középkori legenda- és krónikás énekhagyomány • Műfaja: ballada: többszólamú ballada • Emelkedett, elégikus-> lemondást, elveszettséget erősíti, gyász

  8. Forma • 19 versszakos, 4 soros • Zárt forma • Rímképlete: a b a b- keresztrím

  9. Versszervező erő • Ellentét (térben, és időben-> pl.: jelen <->múlt, lent<-> fent) - értékkülönbségek

  10. A ballada 3 egységre osztható 1.-2. vsz.- alapszituáció 3- 4vsz.- a drámai párbeszéd indítása szultán kérdése, kérése- török követ felelete 5. versszaktól- feleselő építkezés Szerkezet

  11. 1.-2.versszak (1. szerkezeti egység) • Tömör, információban gazdag • Természeti képek atmoszférát teremtenek • Idő: vár eleste után: „ádáz tusa napja „ • Helyszín: a várrom, Szondi sírja, a völgy • Két idősík: rom-múlt <-> nyájas hegyorom, völgy- jelen • Kiinduló helyzet - Előremutat

  12. 3.versszak (2. szerkezeti egység) • A basa kérdése, kérése-> dicsőítsék a szultánt, ne pedig a halott Szondit • A basa várja az apródokat a táborba-> azt reméli dicsőíteni fogják

  13. 4.versszak (2. szerkezeti egység) • török követ felelete- elmondja hogy a két apród Szondi sírjánál térdel: • „Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hantZászlós kopiával a gyaur basa sírján:Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant,És pengeti, pengeti, sírván:” • Formailag az idézőjel használata is jelzi e két versszak összetartozását

  14. 5.versszaktól (3. szerkezeti egység) • Az apródok és a török szolga szólamai rendben váltják egymást- • páratlan versszak-> apródok éneke • páros versszak-> török követ • …-> arra utal, hogy az apródok „régóta” siratják Szondit • Az apródok nem elmesélik, hanem megidézik a múltat.(11.vsz-is jelen idejű igehasználat -pattog, ont)…énekük egyre szárnyalóbb – erőteljes zeneiség • Idősíkok összemosása

  15. Jelen= múlthoz való ragaszkodás • Felváltva beszélnek az apródok és a követ, de nincs tényleges párbeszéd-> az a válaszuk, hogy nincs válaszuk (csak az átok) • Az apródok történetmondása folyamatos(históriás énekek világát idézi - archaikus nyelvezet) • Döntéskényszer- alkalmazkodás, vagy elutasítani a szerepkényszert

  16. A követ magatartása a jutalom reményétől és a büntetés félelmétől függ Érvel Nyelvezete: zsúfolt metaforák,idegen lelkület(nem érti a lényeget) Ezzel szemben az apródok-> szeretet Szondi értékeivel való azonosulás Önazonosság Közösséghez való tartozás

  17. Kibékíthetetlen értékkonfliktus-> nincs egymásnak mondanivalójuk • A jelentést a szerkezet hordozza -> a rábeszélésre nincs válasz (külső-belső értékek, alkalmazkodás-hűség )

  18. Motívumok • Rom- romantikus jelkép • Lant- költészet jelképe • Apródok- költők

  19. forrás • Budai Ali basa históriája (1553), melyet Tinódi Lantos Sebestyén írt.

  20. Mondanivaló • Balladai homály övezi a költeményt, mely megvédte a költőt a politikai támadásoktól, de olvasóik megértették üzenetét: a költő nem alkuszik.

  21. Verselés • Időmértékes • 1-3.sor anapesztusi sor, középen sormetszettel • 4.sor anapesztusi, de sormetszet nélkül

  22. Vége

More Related