Korányi Sándor a belgyógyász

1. Korányi Sándor a belgyógyász Prof. Dr. Szathmári Miklós klinika igazgató, egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati klinika, Budapest

2. báró Korányi Sándor a belgyógyász (mit jelent a Korányi-iskola?) Dr. Szathmári Miklós Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Belgyógyászati Klinika A legfontosabb felhasznált források: Magyar Imre: Korányi Sándor. A múlt magyar tudósai sorozat. Akadémiai Kiadó, Budapest 1970. Radó János: A fagyáspontcsökkenéstől az ozmolalitásig (Korányi Sándor emlékelőadás). Hypertonia és Nephrologia 2005;9(1).3-12. Braun Pál: „…hatvan esztendeje, valami megszakadt. Orv. Hetilap. Semmelweis Egyetem Levéltára: Korányi Sándor személyes hagyatéka (Molnár László levéltári vezető) Harsányi G: Sorfordító praktikák Dr. Korányi Frigyes életében. 2010.

3. báró Korányi Sándor (1866. június 18. -1944. április 12.) ”Amíg lesz magyar klinika és magyar egyetem, Korányi Sándornak mint a legjobbak egyikének emléke mindig élni fog.”

4. báró Korányi Sándor tanítványai, akik tanszékvezető egyetemi tanárok lettek • Bálint Rezső (Budapest, 1916) • Haynal Imre (Kolozsvár majd Budapest, 1938) • Hetényi Géza (Szeged,1947) • Elischer Gyula (Debrecen, 1921) • Julesz Miklós (Szeged,1959) • Kelemen László (Marosvásárhely, 1948) • Magyar Imre (Budapest, 1963) • Mosonyi László (Budapest, 1960?) • Ratkóczy Nándor (Budapest, 1942) • Rusznyák István (Szeged majd Budapest,1932) • Soós Aladár (Budapest, 1930)

5. báró KORÁNYI SÁNDOR (1866-1944) báró Korányi Frigyes (1828-1913) + Bónis Malvin Korányi(Kornfeld) Sebald (1800-1885) + Kandel Anna Bónis Sámuel (Kossuth országos biztosa) + Darvas Erzsébet Friedrich Joachim Kornfeld (?-1826) bécsi bankár Bónis Ferenc (I. Rákóczi Ferenc várkapitánya)

6. A Korányi-család háza Nagykállón

7. Korányi Frigyes, a magyar belgyógyászat megteremtője, a „Korányi-iskola” alapító atyja • Született: 1828. december 20-án Nagykállón • Az 1848-as forradalom résztvevője, tagja az egyetemi hallgatóság Bécsbe küldött, a felelős magyar kormány kinevezését követelő küldöttségének • 1849-ben a Görgey alatt harcoló 104. zászlóalj főorvosa negyedéves orvostanhallgatóként • Az 1851-52. tanévben orvosdoktorrá avatják • 1852-1861. nagykállói körorvos, majd Szabolcs megye főorvosa • 1864. magántanári kinevezés, a Szent Rókus Kórház idegosztályának rendelőorvosa • 1866-1908-ig a belgyógyászat nyilvános rendes egyetemi tanára • 1913-ban, 85 évesen hal meg

8. báró Korányi Sándor a XX. század legnagyobb magyar belgyógyásza • Született: 1866.június 18-án született Pesten • A kegyes tanítórendiek budapesti főgimnáziumában érettségizik • 1988 december 1-én avatták orvossá • 1989.januártól Strassburgban Goltz Élettani intézetében és Naunyn klinikáján tanul • 1889. nyarától a pesti Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának kinevezett díjtalan gyakornoka. 1895. májusától az I. Belkóroda adjunktusa • 1896-97. A Stefánia gyermekkórház ideggyógyászati rendelésének vezetője, majd a Szent István Kórház ideggyógyász, később belgyógyász főorvosa

9. báró Korányi Sándor legnagyobb jelentőségű tudományos felismerése 1896-97-ben megszületett • „A pozitivista tudomány bukása óta az orvostannak talán egyik ága sem fejlődött olyan hatalmasat, mint a vesekórtan, … ennek a fellendülésnek az elején épp Korányi Sándor áll” • Németh László 1932 • A vér és a vizelet fagyáspontcsökkenésének vizsgálata. A fagyáspont a disszociált molekuláktól, az ion-koncentrációtól függ. Minél több ion van egy oldatban, annál alacsonyabb az oldat fagyáspontja, annál nagyobb a fagyáspont-csökkenése. • „A maximális és minimális fagyáspontcsökkenés közti különbség a vese alkalmazkodási határa” • Korányi Sándor • A vese maximális és minimális fagyáspontcsökkenése közti különbség annál kisebb, minél súlyosabban beteg a vese. Veseelégtelenség fogalmának megszületése.

10. báró Korányi Sándor tudományos zsenialitásának titka • „ Nincs véletlen felfedezés. Az új természeti igazságnak előtte jár gondolkozásunk természete; a véletlen elolvad annak a kezén, aki nem várt rá. A felfedezés hasonlít ahhoz, aki felfedezte, hiszen ez a hasonlatosság volt a kulcs hozzá. …. Van valami egy tudós természete és elmélete közt, azt előelméletnek lehetne nevezni….Korányi Sándor azért nagy tudós, mert előelméletei termékenyítőek és magasabb rendűek; felfedezései már csak a magától értetődőt adó, mellyel a természet ezeknek az előelméleteknek hódol. • Németh László 1932

11. Korányi Sándor egyetemi tanári pályafutása • 1897. március 20. – Az idegrendszer kísérleti és gyakorlati kór- és gyógytanának ny. rk. tanára • 1907. – A belgyógyászati diagnosztika nyilvános rendes tanára • 1909. október 1. – 1936. július 5. A belgyógyászat rendes tanára, a III. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója

12. A Ludoviczeum utcai Belgyógyászati Klinika az 1930-as évek elején

13. A tanterem-belső báró Korányi Sándor idejében és ma

14. báró Korányi Sándor személyisége • Előadókészség: felsőrendű szakmai tudás és kristálytiszta logika • A fizikális vizsgálat tökélye • Az experimentális ötletesség és a kritikus szintézis összefonódása • Kimagasló általános műveltség • Őszinte szókimondás • Zárkózottság és szerénység, a nyílt érzelmesség kerülése

15. báró Korányi Sándor jellemvonásai saját szavai nyomán • Az orvosi lét lényege • „Az orvos gondolkodásának és a kutatásnak a betegágytól kell elindulnia” • A tudományos és gyógyító tisztesség • „az orvost sok veszély környékezi. Köztük a legnagyobb, hogy a hypotesisét, ha az néhány esetben látszólag bevált, nem ideiglenesen és kétes értékű segítségnek, hanem igazságnak tekinti és azt, amit belőle levon, tovább alkalmazza anélkül, hogy elfogulatlan bírálat tárgyává tenné… • Súlyos betegségben szenvedő kollégáját így nyugtatta: • „Hát kérem, ennek a betegségnek sem minden alakja végződik fatálisan” • A tudatlan vizsgázó menthetetlen ostobaságot mondott: • „ Macskát” • „ lehet, hogy a jelölt úrnak ebben igaza van, véleménye azonban mégsem tartozik a kérdésnek és feleletnek abba a kategóriájába, amely itt, most, közöttünk szóba jöhet” • Az egyetemi hallgatók panaszkodtak, hogy nem értik előadásainak élettani fejtegetéseit • „töltsenek el egy-egy szemesztert a párhuzamos belgyógyászati tanszékeken, ahol megfelelő előképzettséget nyernek és jobban meg fogják érteni fejtegetéseimet”

16. Korányi nem (csak) vesespecialista, hanem kimagasló általános belgyógyász • A cukorbetegség tanulmányozása • A malignus (hematológiai) betegségek sejtpusztító szerrel történő kezelése • A magaslati polyglobulia tanulmányozása • A szívbetegségek és a magas vérnyomás tanulmányozása • Az arrythmiák kórtana • A digitáliszkezelés kérdése • A hastífusz és a tuberculosis gyógyítása

17. A Korányi-iskola titkai (Prof. Dr. Magyar Imre 1970.) • A téma feldolgozásának módja, a diagnosztikus gondolatmenet • Az alaptudományok felhasználása • A kórtani gondolkozásmód • Szigorú kritika a gyógyításban és a tudományos kutatás eredményeiben • Tisztesség - Emberség • Jóakarat és jóindulat és annak feltételezése a tudományos ellenfélben is • Optimizmus • A terápiás nihilizmus elvetése • Megrendíthetetlen hit a tudomány haladásában

18. Az orvosi gondolkodás hibái • A gyógyszerelési és beavatkozáshoz köthető hibák mellett a diagnosztikus hibák meghatározó módon hozzájárulnak az orvosi tévedésekhez (kb.10-15%). • A diagnosztikus hibák az orvosi problémák széles spektrumával, a leletek magyarázatának és értelmezésének feladatával találkozó belgyógyászatban és sürgősségi orvoslásban a leggyakoribbak. • A diagnosztikus hibák részben rendszer-problémákból, részben a gondolkodás hibáiból származnak. • A kognitív hibák kisebb részének oka az ismeretek hiánya, a fő ok a helytelen gondolatmenet. Kees van den Berge, Silvia Mamede: Cognitive diagnostic error in interanal medicine. Eur J Intern Med 2013;24:525-529.

19. Az orvosi gondolkodás hibái • A nem-analitikus (esetfelismerésen alapuló) gondolatmenet használata az analitikus (intenzíven mérlegelő) elemző gondolkodás helyett. MRI: a nem-analitikus gondolkodás helye a ventrális-mediális prefrontális cortex, az analitikusé a jobb inferior prefrontális cortex. Az analitikus gondolkodás több glükóz felhasználásával jár, mint a nem analitikus aktivitásé. • A memória kényelmes használata ( a korábban gyakran látotthoz hasonló előhívása kényelmesebb, mint a ritkább jelenségek megfelelő magyarázata). A tapasztalt orvos ritkábban jön rá a ritka betegségekre, mint a fiatal. Kees van den Berge, Silvia Mamede: Cognitive diagnostic error in interanal medicine. Eur J Intern Med 2013;24:525-529.

20. báró Korányi Sándor szellemiségének (iskolájának) titka • Az elemző gondolkodásmód • A kényelmes emlékezet-felidézés helyett az intellektuális kihívás megtalálása a betegekkel való foglalkozásban • A beteg problémájának komplex kezelése a speciális vizsgáló eljárások és kezelések kritikus értékelése (az általános belgyógyász és a specialista együttműködése) • Az emberség-szeretet a betegek iránt elsősorban nem érzelmi megnyilvánulás, hanem kitűzött, teljesítendő feladat, amelynek során: • a gyógyítás az elsőrendű szempont az ítélethirdetés helyett, • az immanens emberség transzcendens felebaráti szeretetté válik.

21. A Korányi Klinika első volt hazánkban • Az inzulinkezelés bevezetésében (1926) • Az EKG diagnosztikus felhasználásában (Herzog Ferenc) • A gyomor-bélrendszeri endoszkópia bevezetésében (Magyar Imre – Sáfrány László) • A diabeteses krízisállapotok anyagcsere-őrzőben történő, protokoll szerinti ellátásában (Magyar Imre-Tamás Gyula) • Az első csontvelő transzplantáció elvégzésében (Holló István- Kelemen Endre) • Az oszteodenzitometria diagnosztikus alkalmazásában (Holló István) • A művese-kezelés bevezetésében, állami finonszírozású intézményben privát művese állomás befogadása (de Châtel Rudolf)

22. A mai Korányi Klinika • Egyetemi Nefrológiai Centrum • aferezis (2008-tól, fotoferezis 2014-től) • Hematológiai és hemosztázis Centrum (2009-től) • fekvőbeteg osztály-szakambulancia • Anyagcsere betegségek-endokrinológia Centruma • Országos Osteoporosis Centrum, kalcium-anyagcsere zavarok diagnosztikája, izotópterápia (pajzsmirigy cc. nagy dózisú izotóp kezelése 2013-tól), Diabetes Centrum • Gyomor-bélrendszeri endoszkópia, májbetegek ellátása • Fekvőbeteg osztály –szakambulancia – endoszkópos laboratórium- vírus hepatitis ellátás • Onkológiai Centrum (2013-tól) • A szolid tumorok ellátása (fekvőbeteg osztály-kúraszerű ellátás) • Molekuláris Biológiai Laboratórium • Klinikai Farmakológiai Centrum • A Semmelweis Egyetem Pesti Központi Intenzív Részlege (2009-től) • A Semmelweis Egyetem Pesti Központi Laboratóriuma 2007-től évente 120-197 közötti összesített impakt faktor, 80-100 közötti közleményszám, a Semmelweis Egyetem rangsorában az 1-3. hely között (a klinikumban 1. hely)