Mesterséges tudat

1. Mesterséges tudat Ropolyi László ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék 1518 Budapest, Pf. 32. ropolyi@hps.elte.hu

2. Az előadás gondolatmenete • Mesterséges tudat nincs • Ami valóságosan nincs, az még létezhet, pl. úgy mint egy elemzés tárgya • A nem-létező létezővé válik • Mesterséges tudat van • Ami valóságosan van, az akár nem-létező is lehet, pl. úgy mint egy technikai aktus tárgya • A létező nem-létezővé válik • Mesterséges tudat van is és nincs is: virtuális létező

3. Természetes és mesterséges • Arisztotelész a természetről és a természetesről • 7 megközelítés - tartalmazza magában a mozgás és nyugalom elvét - az ami teremhet, a termés, és a természet • ami természetes az természet is, és viszont • Arisztotelész a mesterségességről és a mesterségesről • adott és alkotott létezők • természet műve vs. (mester)ember műve – szónok, művész, mérnök • tudomány és technika – episztémé és techné, szükségszerűség és szabadság • ami alkotott az mesterséges, és viszont

4. Természetes és mesterséges? • A természet, mint alkotó • mozgás, termés, (ki)fejlődés • megszemélyesített természet • Az alkotás (technika) természete • az alkotott termék természete • technikai meghatározottságok • A lét és a létező nem egységes/nem homogén • természetes és mesterséges nem abszolút kategóriák • lehetőség szerinti és valóságos lét: virtualitás

5. Virtualitás és nyitottság • Lehetőség szerinti és valóságos lét • elválaszthatóak – legalább az elemzés számára • Virtuális és nyitott lét • az egymástól elválaszthatatlan lehetőség és valóság • nyitottság: lehetőség és valóság a valóságra vonatkoztatva • virtualitás: lehetőség és valóság a lehetőségekre vontakoztatva • Virtualitás és reprezentáció • a jel mint virtuális létező

6. Jel, információ, tudás, tudat • Jel: önmaga és ugyanakkor valami mást is reprezentál • „kettős látás”, két kontextus, interpretáció • virtuálisan a reprezentált • „intencionalitás” • Információ: minden (jelként) interpretált létező • az interpretáció szabadsága – bármi jelölhet bármit • Tudás: reflektált reprezentáció • az információ ismeret is (a kontextusok együttlétezése, a jel és jelölt összetartozása, a közöttük létesített interpretáció fennállása reprezentálódik) - qualia • bizonyos információk, azaz ismeretek tudásnak tekinthetők: a szükségszerűség ismeretének, ha adott kontextusok, ill. interpretáció szükségszerűen áll fenn. • Tudat: kontextus-generátor, a lét és létezők inhomogenitás-érzékelő szerve • Tsuda, Érdi, Aradi: az agy mint hermeneutikai készülék

7. A tudat természete(ssége) és a tudat mestersége(ssége) • Tudat és szabadság • ismeret és tudás: tudást az interpretáció szabadsága tesz lehetővé • a megismerés kötött, szabad és kevert stratégiái • természetes és mesterséges • Tudat és tökéletlenség • kontextus-vesztés és kontextus-keresés - gondolkodás • a korlátosság és tökéletlenség dicsérete (Koch Sándor) • természetes és mesterséges, önszerveződés • Duális kontextusok és dualizmus • a lét inhomogenitása vagy virtuális dualizmus • virtualitás, nyitottság és a lehetőség/valóság „dualizmusa” • a kontextusok virtuális természete

8. A tudat természete(ssége) és a tudat mestersége(ssége) • Szubjektivitás vs. objektivitás • az individuális interpretáció megosztása • az interpretáció mindig individuális – de befolyásolható • kommunikáció, mint a tudat-tartalmak megosztása • ami „fizikailag” nem megosztható, az virtuálisan igen • Kommunikáció és kultúra • kommunikáció, mint a közösség-építés technikája • az interpretáció feletti uralom technikái • a kultúra, mint értékrend és mint elvont kontextus-generáló • természetes és mesterséges tudat: individuum és kultúra • Tudat és kultúra • az interpretációs szabadság szabályozása/korlátozása • természet(es) és mesterséges (tudás), önszerveződés

9. A létező mesterséges tudat • A kontextus-generálás forrásai • közösség, szocializáció, nevelés, kultúra • szabályozott interpretációs praxis • individuum vs. személyiség • öntudat (az individuális szabadság visszavétele) • Szociálkonstruktivizmus vs. fenomenológia • a Dreyfus-Collins vita az „embodiment” természetéről • „embodiment” mint interpretációs kényszer • Pierre Lévy: Kiberkultúra

10. Gépi tudat • Az interpretáció szabadsága • tipikusan nem – nincs gépi tudat • beépített interpretációs eljárások számítógépekben • interpretáció és cselekvés • Az interpretáció „implementáció-függetlensége” • önszerveződő technikai rendszerek • Globális „agyak” (társadalom, hálózatok, stb.) • az Internet mint globális agy • Internetspecifikus intellektuális tevékenységek • olvasás, gondolkodás, szemantikus web, stb.

11. Konklúzió Mesterséges tudat • vagy természetes létezők interpretációs praxisának mesterséges szabályozása, - vagy mesterségesen létrehozott létezők interpretációs praxisának szabályozatlansága következtében jöhet létre és maradhat fenn.