1.87k likes | 6.02k Views
Shakespeare és az angol reneszánsz dráma. Összeállította: Mona Tamásné. Anglia a 16-17. század fordulóján. földrajzi felfedezések 1588. a spanyol Armada legyőzése Anglia tengeri hatalommá vált I. Erzsébet (1558-1603) kora („szűz királynő”) gazdasági fellendülés
E N D
Shakespeare és az angol reneszánsz dráma Összeállította: Mona Tamásné
Anglia a 16-17. század fordulóján • földrajzi felfedezések • 1588. a spanyol Armada legyőzése • Anglia tengeri hatalommá vált • I. Erzsébet (1558-1603) kora („szűz királynő”) • gazdasági fellendülés • modernebb termelési módszerek • vagyonosodó kereskedők, iparosok és pénzemberek • vesztesek: konzervatív, nehezen váltó földesurak és a földekről elűzött parasztok konfliktusos kor a dráma népszerű
Az Erzsébet-kori angol színház • első angol színházak kialakulása – vendégfogadók udvarán • az udvar egyik végén emelvényt ácsoltak színpad • a szegényebb vendégek az udvaron álldogáltak • a módosabbak az emeletes épület belső körfolyosóján ültek • vegyes közönség drámák vegyes hangneme (pl. durvaság és lírai finomság)
Az Erzsébet-kori angol színház Az így kialakult színházak jellegzetességei: • sokszög vagy kör alakú, galériás építmények • egyik részén a nézőtérre benyúló színpad • a színpad hátsó, szobaszerű része a belső színpad • efölött erkély (ld. a Romeo és Júlia erkélyjelenete) • nincsenek díszletek – a színpadi szöveg helyettesíti (ld. a Romeo és Júlia Prológusa) • díszes, színes jelmez • a női szerepeket is férfiak játsszák • a nézők aktív résztvevők (bekiabálás, hangos tetszés- vagy nemtetszés-nyilvánítás stb.)
A görög és a reneszánsz színház összevetése Ókori görög színház Reneszánsz angol színház • előadások nappali fénynél – egész nap tartó drámai versenyek • félbevágott „stadion” (félkör alakú nézőtér, orkhésztra, szkéné) • nézők: szabad athéni polgárok • férfi színészek a női szerepekben is • előadások nappali fénynél, délután • kör alakú, galériás épület, egyik oldalán a színpaddal • nézők: minden társadalmi rétegből • férfi színészek a női szerepekben is
A görög és a reneszánsz színház összevetése Ókori görög színház Reneszánsz angol színház • színészeken álarc • háttérben egy épület imitált homlokzata, de nincs más díszlet • a színpad előtt nincs függöny • színészek díszes jelmezben • háttérben a belső színpad, de nincs díszlet • a színpad előtt nincs függöny
Az angol reneszánsz dráma előzményei • előzmény: középkori színjátszás • ennek műfajai: • moralitás– elvont eszmék küzdelmét jeleníti meg (pl. erények és bűnök vetélkedése) • mirákulum– szentek életét, csodáit ábrázolja • misztériumjáték– bibliai történeteket mutat be (pl. Jézus születése) • színpadi megjelenítés fajtái: • szimultán színpad – a színpadon a különböző terek egymás mellett és fölött helyezkednek el (pl. menny, földi világ, pokol) • processziós színpad– a néző vándorol egyik színpadtól a másikig • kocsiszínpad– kocsikat rendeznek be színpadnak, és azok körbehaladnak
A reneszánsz kor angol drámaírói • Thomas Kyd • Christopher Marlowe • Ben Jonson • William Shakespeare
William Shakespeare élete • 1564-1616 • 1564. ápr. 23. Stratford-upon-Avon • kisnemesi és polgári család sarja • 18 éves korában családot alapít (Anne Hathaway) • pénzkereset céljából vándorszínésznek áll • színpadi szerzőként lesz elismert • 35 éves korában társulatával állandó színházat építtet (Globe) – főrészvényes lesz • 1610. hazaköltözik családjához • 1616. ápr. 23. Stratford
Romeo és Júlia (1595)
A cselekmény és kérdései 4 nap története véletlenek sorozata a szenvedély hatalma a boldog beteljesülésben benne van az elmúlás fájdalma is boldogság és boldogtalanság egyszerre a szerelemben eleve benne rejlik a tragikum házasság Örökké fenntartható-e a szerelem hőfoka? az igazán komoly szerelmet a halál hitelesíti és teszi időtlenné
A főszereplők eleinte a nagy szerelmi érzést keresi (Róza elérhetetlen) kezdetben bolondos fiatalember valamivel idősebb Júliánál menekülnie kell, és felelősen szembenéz sorsával, tragikus hős lesz Júlia iránti szerelme őszinte és természetes Romeo szenvedélyes, de indulata elragadja, és megöli Tybaltot tisztán akarja megőrizni szerelmüket cselekvő fiatal felnőtté válik, és irányítani próbálja sorsát
A főszereplők dajkájával őszinte és bizalmas, anyjával szófogadó Romeóval való találkozása teszi önálló személyiséggé eleinte még gyerek, 14 éves kockázatot vállal (tetszhalál), és tragikus hős lesz tisztán akarja megőrizni szerelmüket Júlia felnőtté kell válnia Tybalt halála sem tántorítja el felelős döntéseket hoz, és irányítani próbálja sorsát
A dráma későbbi élete MAGYAR FORDÍTÓI: • Szász Károly • Kosztolányi Dezső • Mészöly Dezső FILMFELDOLGOZÁSOK: • 1937. Czukor György • 1968. Franco Zeffirelli • 1996. BazLuhrmann ZENEI FELDOLGOZÁSOK: • Prokofjev – balett • Berlioz – drámai szimfónia • Gounoud – opera • Csajkovszkij – nyitány • Bernstein – West Side Story – musical • GérardPresgurvic – musical