Az ember filozófiája

1. Az ember filozófiája A szabad akaratról I. V. Rész

2. Kant • …a személyünkben fellelhető emberiséget szentnek kell tartanunk, hiszen az ember az erkölcsi törvény alanya, márpedig ez a törvény szent, s bármit csak miatta és vele összhangban nevezhetünk egyáltalán szentnek. Mert ez az erkölcsi törvény az ember akaratának mint szabad akaratnak az autonómiáján nyugszik, s ennek az akaratnak a maga általános törvényei szerint szükségszerűen képesnek kell lennie arra, hogy összhangban legyen azzal a törvénnyel, amelynek egyszersmind engedelmességgel tartozik.

3. Kant • Mindebből immár magától következik, hogy a célok rendjében az ember öncél, azaz senki (még maga Isten) sem használhatja fel pusztán eszközként, anélkül, hogy egyszersmind cél is ne lenne…

4. A szabad akarat • Szabadság a „világban”: Don Giovanni • Szabadság a pszichológiában: nerurózis, komplexus • Szabadság a metafizikában: az értelem és akarat elsősége az ösztönök felett • Szabadság a vallásban: az emberi lét helyének megértése (bölcsesség) „Legyen meg a Te akaratod”

5. Bölcsesség • Létezik, ó szerzetesek, az, ami nem született, nem keletkezett és nem teremtetetett, nem formáltatott… ha nem létezne, nem volna cél, -létezik tehát az útnak célja van. • Az emberi szabadság értelmezhetetlen a „keretek nélkül” • Az isteni szabadság az „infinita in actu”

6. Argomentum ad hominem • A rab a bűncselekményt a „társadalom kényszere miatt” követte el. • Az, hogy jó magaviselete miatt korábban szabadulhatott, a „saját érdeme” volt. • Vagyis egyszer van, másszor nincs szabadság?

7. A szabadság filozófiai meghatározása • Szabadság valamitől • Szabadság valamire • A szabadság: immanens, lelki (értelmi és akarati), céltól függő, reflexív cselekedet • A szabadság alanya a személy, az „egész ember”

8. Az értelem és akarat

9. A szabad döntés lépései • Érzékelés (elhatározás) • ösztönös • Értékelés (akarat és értelem) • reflektált • célracionális • Választás (végrehajtás, akarat) • ténnyé tevő • céltudatos

10. A döntések alapjai • Habitus (tapasztalatok, szorgalom, hasznosság) • Természetes törvények • Szerzett törvények • Jogi • Erkölcsi • Lelkiismeret

11. Az akarat alapjai • Vágy az eredményre (boldogság) • Reflektált • Ösztönös • Vágy a célra • Hosszútávú • Rövidtávú

12. Célok • Végső cél (perfecta beatitudo) • Akaró akarat örök • Személyes cél, konkrét cél (Buber) • Ugrás (Kierkegaard) • Köztes célok (hétköznapi döntések) • Bizonytalanság (lelkiismeret) • Tudatlanság, gyengeség • Megtérés

13. A szabadság veszélye • Helytelen cél választás esetén rabszolgaság • A jó cél választása esetén: „ima és áldozat” • A véges és a végtelen metszéspontja • Hamis szabadság: szorongás, félelem • Bérrabszoga (szegény) • Pénzrabszolga (gazdag)

14. A helytelen választás • Az ember nem tudja a helyét a világban • Nem érzi szabadságának lényegét • Nem tudja, hogy Isten szabadsága különbözik az övétől, az ember nem lehet Isten • Az ember nem akar gondolkodni és akarni • Az ember nem érti a „létet”

15. A helytelen választás ellen • Példamutatás

16. Az ember szabadsága függ: • A célválasztástól (psziché) • A transzcendens felismerésétől (egzisztencia) • A lét törvényeitől (fizika, metafizika) • Ebben a kontextusban kell a lehető legjobb világot megalkotni

17. Az ember • Az értelem két képet fest a falra. Az egyiken történik a mindenség. A csillagok örvényéből kiemelkedik a kicsinyke föld, abból a kicsinyke ember. A képsor alatt ez áll: Egy és Minden • A másik falon történik a lélek. Nőalak szövi minden teremtmény életét. Minden egyetlen szál szövedéke: érzetek és képzetek. A képsor alatt ez áll: Egy és Minden • Ezentúl, ha az ember idegenségében eliszonyodik megpillant egy képet. Ott azt látja, az Én a világban benne van, valójában nincs is Én, így a világ vele nem tehet semmit. Megnyugszik. • Vagy azt látja, hogy a világ az Én-ben van, nincs is világ. Megnyugszik. • De jön egy pillanat: az eliszonyodó ember egy villanásban egyszerre látja a két képet. És mélyebb iszonyat ragadja meg őt.