1 / 82

Diffúziós potenciál Membránpotenciál Akciós potenciál

Diffúziós potenciál Membránpotenciál Akciós potenciál. +. +. +. +. +. +. +. +. +. _. _. _. _. _. _. _. _. _. Töltéssel rendelkező részecskék, ionok diffúziója. +. +. +. +. +. +. +. +. _. _. _. _. _. _. _. _.

alpha
Download Presentation

Diffúziós potenciál Membránpotenciál Akciós potenciál

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Diffúziós potenciálMembránpotenciálAkciós potenciál

  2. + + + + + + + + + _ _ _ _ _ _ _ _ _ Töltéssel rendelkező részecskék, ionok diffúziója

  3. + + + + + + + + _ _ _ _ _ _ _ _ Eltérő diffúziós állandójú ionok diffúziós potenciál _ + A kialakuló potenciálgrádiens lassítja a „+” és gyorsítja a „-” ionok diffúzióját

  4. + Diffúziós potenciálEltérő ionmobilitású anion és kation esetén.(pl. egy csepp sósav diffúziója) V Cl- H+

  5. V -60 mV + Membránpotenciál Előfeltétel: egyenlőtlen ionmegoszlás és eltérő diffúziós sebesség :szelektív permeabilitás Szemipermeábilis membrán (átmegy: K+, nem: Cl-, H2O) 1. K+ áramlás a koncentráció- különbség miatt 2. A kialakuló feszültség leállítja a további áramlást (egyensúly) Egyensúlyi potenciál Cl- K+ K+ Cl- Cl- K+ 100 mM KCl 10 mM KCl

  6. Az egyensúlyi potenciál jellemzői • nagyon kevés ion egyenlőtlen megoszlása elég a potenciálkülönbség kialakításához, az ionkoncentrációk változása elhanyagolható. • Az egyensúlyi potenciál tartósan (elvileg végtelen ideig) fennállhat. Ilyenkor a koncentrációkülönbség miatt az egyik irányba ugyanannyi ion mozog, mint a potenciálkülönbség miatt a másikba. • Minél nagyobb a membránon átjutó ion két oldalon található koncentrációinak hányadosa, annál nagyobb a potenciálkülönbség.

  7. Az egyensúlyi potenciál kiszámítása - RT zF - 60 mV cbelső z ckülső • Nernst egyenlet:E= ln • E : membránpotenciál (volt) • R: általános gázállandó ( 8.31 J/mol/K) T: abszolút hőmérséklet (K) • z : töltésszám (K+-ra: pl. +1) F : Faraday-állandó ( 96500 C/mol) • Gyakorlatban jól használható formája: • E=log cbelső ckülső

  8. V -60 mV K+egyensúlyi potenciál !! Em = -60 mV IK=INa=0 + Cl- K+ K+ Cl- Cl- K+ PK>>PNa=0 PCl=0 “IC” “EC” Em = ? 10 mM NaCl 100 mM NaCl 100 mM KCl 10 mM KCl

  9. V +60 mV Na+egyensúlyi potenciál !! Em = + 60 mV IK=INa=0 + Na+ Cl- Cl- Na+ Na+ Cl- PNa>>PK=0 PCl=0 “IC” “EC” Em = ? 10 mM NaCl 100 mM NaCl 100 mM KCl 10 mM KCl

  10. V 0 mV IK = -INa>0 Em = 0 mV Nincs egyensúly Koncentráció-kiegyenlítődés Na+ K+ PNa=PK>0 PCl=0 “IC” “EC” Em = ? 10 mM NaCl 100 mM NaCl 100 mM KCl 10 mM KCl

  11. V + PK>>PNa>0 PCl=0 “IC” “EC” Em = ? Na+ K+ 10 mM NaCl 100 mM NaCl 100 mM KCl 10 mM KCl

  12. V + PK>>PNa>0 PCl=0 “IC” “EC” IK = -INa>0 EK < Em << 0 Koncentráció-kiegyenlítődés Na+ K+ 10 mM NaCl 100 mM NaCl 100 mM KCl 10 mM KCl

  13. Stabil membránpotenciál esetén a membránon átfolyó összes áram összege nulla. (A példában IK+INa=0) (Egyébként valamelyik oldalon töltésfelhalmozódás lenne, és Em változna) Ha membrán többféle ionra is permeábilis, akkor hosszú idő után a koncentrációk kiegyenlítődhetnek. (A példában mindkét oldalon [Na+] = [K+] = 55 mM értéken). Sejtekben ezt a Na+/K+-pumpa akadályozza meg. Nyugalomban lévő sejtekre jellemző: PK>>PNa>0PCl=eltérő

  14. Egy ‘átlagos’ nyugvó sejtben: - kifelé K+ áramot befolyásolja: nagy koncentrációkülönbség nagy K+ permeabilitás negatív membránpotenciál - befelé Na+ áramot befolyásolja:nagy koncentrációkülönbség kis Na+ permeabilitás negatív membránpotenciálÍgy a két áram egyenlő  stabil nyugalmi Em

  15. Mi határozza meg a membránpotenciált??? 1. Az eltérő ionmegoszlás 2. A membrán permeabilitása a különböző ionokra

  16. A membránpotenciál kiszámítása Em: EKés ENa között van. Em kiszámítható: (Goldman-Hodgkin-Katz, GHK) pK [K+]IC+pNa[Na+]IC+pCl[Cl-]EC - RT * * * Em=ln * zF pK [K+]EC+pNa[Na+]EC+pCl[Cl-]IC * *

  17. Milyen irányban és mitől változhat a sejt membránpotenciálja? • Em : depolarizációEm : hiperpolarizáció • “pozitívabbá válik” “negatívabbá válik” • Ionkoncentráció változás (in vivo előfordul, de nem jellemző)pl.DE:[K+]EC IK  depolarizáció • Permeabilitás változás (in vivo a szabályozás fő útja)pl.PK  IK  hiperpolarizációPNa  INa  depolarizáció

  18. Mi biztosítja a sejtmembrán szelektív • permeabilitását? • Ioncsatornák felelősek különböző sejtek elektromos tulajdonságaiért

  19. KCSA kálium csatorna szerkezete RTG-diffrakciós kép alapján

  20. Csoportosítás a transzportált ion szempontjából: Na+, K+, Ca2+ , H+, nem-specifikus kation csatornák. Cl- csatornák, nem-specifikus anion csatornák Ioncsatornák Na+ K+

  21. Csoportosítás szabályozásuk alapján : feszültségfüggő ligandfüggő mechanoszenzitív Csurgó/szivárgó/leak (ez is lehet szabályozott!!!) Ioncsatornák

  22. A membránpotenciál megmérhető U

  23. Két elektródos voltage clamp U A

  24. Két elektródos voltage clampfeszültség clamp (feszültségzár) Mekkora áramot kell átfolyatnom, hogy Em az általam megkívánt érték legyen? U A

  25. Voltage clamp patch clamp Mekkora áramot kell átfolyatnom, hogy Em az általam megkívánt érték legyen? U A

  26. A sejt ionáramainak mérése: patch clamp Teljes sejt (whole cell) felállás Feszültség clamp Pipetta széle és a membrán között NAGY (G) ellenállású kapcsolat (seal). mért csatornák

  27. A sejt ionáramainak mérése: patch clamp Sejtre tapasztott (cell-attached) felállás Mekkora áramot kell átfolyatnom, hogy Em az általam megkívánt érték legyen? Feszültség clamp mért csatornák

  28. A sejt ionáramainak mérése: patch clamp sejtre tapasztott (cell-attached) felállás Mekkora áramot kell átfolyatnom, hogy Em az általam megkívánt érték legyen? Feszültség clamp egy csatorna

  29. A sejt ionáramainak mérése: patch clamp kivágott folt (excised patch) felállás Feszültség clamp mért csatorna/csatornák (Akár egy csatorna árama is mérhető, az áram pA (10-12 A) nagyságrendű.) Nyitott Zárt

  30. Makroszkópos áram(sok csatorna áramának eredője)

  31. Extracelluláris (EC) tér 0 potenciál pozítív töltés kiáramlás + árampozítív töltés beáramlás- áram Nyugalmi membránpotenciál (-20)-(-90) mV -90 mV  -50 mV depolarizáció -90 mV  -96 mV hyperpolarizáció

  32. Szivárgó (leak) csatorna, szimmetrikus ionösszetétel szimmetrikus [K+]nagy szimmetrikus [K+]kicsi aszimmetrikus koncentráció csurgó csatorna (GHK rektifikálás)

  33. aszimmetrikus koncentráció EK a sejt membrán- potenciálja csurgó (leak) csatorna aszimmetrikus koncentráció szimmetrikus [nagy] szimmetrikus [kis] EK csurgó csatorna

  34. A háttér K+ csatorna működése hasonló a K+ szelektív póruséhoz. • Em-t negatív (EK-hoz közeli) értéken stabilizálja. • Biztosíthatja a sejtmembrán nagy nyugalmi PK-ját. • Gátolja a depolarizációt. Repolarizál. • (repolarizáció = a depolarizált membrán nyugalmi • Em-hez valóvisszatérése)

  35. Feszültségfüggő (ff.) K+ csatorna nyitási valószínűség I leak (csurgó) K+ áram EK Em (mV) I ff. csatorna K+ árama (EKés küszöb között IK=0) EK Em (mV) küszöb -30 mV

  36. FF. K+ csatorna • Ált. nem befolyásolja a nyugalmi Em-t. • Nem gátolja a kezdeti depolarizációt. • Repolarizál. (Em>küszöb esetén) • Késői (tetraetil-ammónium (TEA)-érzékeny) • és gyors típusai vannak feszültségfüggés a 4. transzmembrán szegmens pozitív aminosavai miatt

  37. Befelé rektifikáló K+ csatorna “átjárhatóság” (tömeszelés belülről: Mg2+, spermin) I leak (csurgó) K+ áram EK Em (mV) EK I (nagyítva!) befelé rektifikáló csatorna K+ árama (EKfelett: IK>0 csak egy szűk tartományban) Em (mV)

  38. Befelé rektifikáló K+ csatorna • Em-t negatív (EK-hoz közeli) értéken stabilizálja. • Biztosíthatja a sejtmembrán nagy nyugalmi PK-ját. • Csak a depolarizáció kezdetét gátolja, nem repolarizál. • (A csatorna a nevét a nagyobb és ezért (kísérleti körülmények között) jobban mérhető befelé áramról kapta, azonban ez in vivo nem jön létre (mivel Em>EK ).)

  39. Speciálisan szabályozott K+ csatornák • Ca2+-aktivált K+ csatorna : citoplazma [Ca2+] hatására aktiválódik • ATP-szenzitívK+ csatorna :olyan bef. rekt. csatorna, ami [ATP]/[ADP] hatására aktiválódik(pl. O2 hiány  [ATP]  hiperpol.  sejt aktivitása) • G-fehérje által aktiváltK+ csatorna:olyan bef. rekt. csatorna,ami Gi fehérje -alegység kötés hatására aktiválódik (pl. szív szinuszcsomó)

  40. P2 P1 TM 1 TM 2 TM 3 TM 4 Kálium csatorna családok szerkezete K2P háttér K+ csatorna

  41. Feszültség-kapuzott K+ csatorna Feszültség-függő Na+ csatorna

  42. Feszültségfüggő Na+ csatorna

  43. Na+ szelektív pórus, aszimmetrikus oldatok I C2 C1 Em (mV) ENa Pl.: belül C1=15, kívül C2=140 mM [Na+] INa=0, ha Em=ENa

  44. Feszültségfüggő Na+-csatorna nyitási valószínűség I leak (csurgó) Na+ áram Em (mV) ENa I ff. csatorna Na+ árama Em (mV) küszöb  -60 mV ENa

  45. Feszültségfüggő Na+ csatorna • Az idegvezetés, az idegsejt a harántcsíkolt- és a szívizom akciós potenciáljának főszereplője • Aktivációjához kezdeti depolarizációra van szükség (a nyugalmi Em és a küszöb között).Ezt in vivo más csatornának kell létrehoznia. • Aktivációja további depolarizációt okoz, ami öngerjesztő folyamatot, akciós potenciált eredményez.

  46. A FF. Na+ csatorna (és a FF K+ cstornák többsége)inaktiválódik Zárt Depolarizáció Nyitott Spontán Repolarizáció Inaktiváció: N-típusú (gyors) C-típusú (lassú) Inaktív (nem vezet)

  47. Az inaktiváció kísérletes kimutatása (makroszkópos áram) zárt nyitott inaktív Em INa Idő (ms)

  48. A megnyílás és az inaktiváció is statisztikus jelenség az elemi áram szintjén Em elemi áramok több mérés során egy csatornán összegzett áram Idő (ms)

  49. Tetrodotoxin (fugu)

  50. Saxitoxin (Dinoflagellate) Kékalga (cyanobaktérium); kagyló megeszi immunizálódik életben marad fertőzött kagylómérgezés Six fishermen prepared a meal of baked fish, boiled rice, boiled potatoes and boiled blue mussels that they had harvested themselves off the coast of Nantucket. An hour after finishing the meal, their mouths started to tingle. Their face, arms, legs and tongue soon went numb… Saxitoxin is a neurotoxin that acts as a selective sodium channel blocker. One of the most potent natural toxins known (0,2 mg is fatal), it acts on the voltage-gated sodium channels of nerve cells, preventing normal cellular function and leading to paralysis. A more insidious aspect of the colourful history of saxitoxin has to be its involvement in covert government operations and in chemical warfare.

More Related