Madách Imre „A sztregovai remete”

1. Madách Imre„A sztregovai remete” Származása Madách Imre a 13. századig tudta visszavezetni családját. Közvetlen ősét a II. András király korában élt Raduntól eredezteti. Fiai (Madách de Oszlár, Tóbiás és Mike) mindannyian alapítottak családot, de ezek közül is a legjelentősebb a Madách-ág, melynek tagjai 1250-ben IV. Bélától kaptak adománylevelet, birtokot pedig Zólyom vármegyében. A Mádáchok 1430-tól bírták Sztregovát. Innen ered az úgynevezett sztregovai-ág, a költő felmenői, kiknek több tagja Nógrád vármegye szolgálatában állt, de volt köztük törökverő hős, kuruc főtiszt és költő (Madách Gáspár) is. A ifj. Madách Imre nagyapja, Madách Sándor (1756–1814) híres szabadkőműves, kora egyik legsikeresebb ügyvédje, a Martinovics-per 16 vádlottjának, köztük Batsányi János védője, de emellett Nógrád megye főügyészeként is tevékenykedett. Fia, id. Madách Imre (1781–1834), császári és királyi kamarásként visszavonultan gazdálkodott Alsósztregován.

2. Madách Imre • Életpályája • Madách Imre Alsósztregován (ma Szlovákiában) született 1823-ban. • Gyermekkorát szüleinek kastélyában töltötte külön nevelők (Kovács József, Osztermann Ernő) vezetésével. • Félénk, magányos, törékeny alkat volt, élete végéig sokat betegeskedett. Tanulmányait magánúton végezte, vizsgáit a váci piarista gimnáziumban tette le 1829 és 1837 között. • Közben elveszítette édesapját, ami annyira megviselte, hogy leginkább csak könyveiben lelte örömét.

3. Madách Imre • A hat nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách 1837 őszén került a pesti egyetemre. Az első két szemeszterben bölcsészetet, majd a harmadiktól jogot hallgatott. 1841 októberében és novemberében tette le ügyvédi vizsgáját a Pesti Egyetemen. • Egykönyvű szerzőként tartják számon (Civilizátor, Mózes, Nápolyi Endre, Csák végnapjai, Férfi és nő, versek, novellák)

4. Madách Imre • Felesége Fráter Erzsébet („A lidércke, mely örvény felé csal.”) • Gyakran kerültek összetűzésbe • Madách Imre: elmélkedő, visszahúzódó ↨ • Fráter Erzsébet: nyughatatlan, szórakozásra vágyó, romantikus személyiség, neurotikus vonások.

5. Madách Imre • Szabadságharc (szívbetegség – átszervezési feladatok→Katasztrófák sora (nővérét férjével együtt román parasztok bestiálisan meggyilkolják) • Világos után menedéket ad Kossuth titkárának (Rákóczy János elmenekül) → Madáchot letartóztatják (Pozsony, Pest börtönei) • Közben felesége hűtlen lesz hozzá → elválnak (Egy ismerős Meskó János kíséri el a losonci bálba – Madách halála után alkoholista lesz és egy nagyváradi közhórházban hal meg.)

6. Az ember tragédiája • A liberalizmusba, haladáseszménybe vetett hite megrendül → AZ EMBER TRAGÉDIÁJA • Baráti társaság – dráma, amely az emberiség egész történelmét átöleli

7. A műben uralkodó eszmei, filozófiai irányzatok • Fourier: „édenizmus” (ősállapot) – civilizáció = erkölcsi süllyedés • Hegel dialektikája: A fejlődés minden fázisa megszüli saját ellentétét • Freneológia = falanszter (tudományokra alapozott világ) • Entrópia tan = a föld kihülése • Kant filozófiája: Az ember nem kaphat választ léte kérdéseire (a létezés bizonytalansága)

8. Madách Imre

9. Madách Imre: Az ember tragédiája • 1859. február 17. és 1860. március 26. között készítette Az ember tragédiája egyetlen fennmaradt változatát.

10. Madách Imre: Az ember tragédiája • „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!”

11. Madách Imre: Az ember tragédiája • A Tragédia a Kiegyezés évtizedének irodalmára jellemző nemzeti témán felülemelkedő, főszereplőként az emberiséget szerepeltető filozófiai alkotás: emberiségköltemény. • Műfaja drámai költemény (emberiségköltemény)

12. A mű fogadtatása • A mű első kritikusa Madách jóbarátja, Szontágh Pál volt, kinek hatására Madách megküldte az egyetlen létező kéziratot Arany Jánosnak.

13. A mű fogadtatása • Aranynak kezdetben nem tetszett a mű, (Faust-utánzat) különösen, hogy a Teremtőt Madách egy munkájára önelégültséggel tekintő mesteremberként mutatta be. Hónapokkal később Arany mégis végigolvasta a darabot és rájött, hogy elhamarkodottan ítélt (javított a kéziraton)

14. A mű megírásának okai • 1848–49-es forradalom és szabadságharc • A kiegyezés fellendülést hozó évtizedei • Madách személyes csalódásai is hatással voltak a műre, Éva alakját a „nőben” történő csalódása, házasságukból kihátráló felesége ihlette. • A 19. század természettudományainak új tanításai (a Nap kihűl majd, a földi lét megszűnik)

15. Kérdések a Tragédiában • - Van-e célja az emberi létnek? • - Van-e haladás a történelemben? Boldogabb lett-e az emberiség? Megoldotta-e problémáit? • - Van-e szabad akarat? • - Mi a tömeg és a vezér (egyén) viszonya / szerepe? • - Beleszólhat-e a tömeg a történelem irányításába? • - Férfi és nő viszonya • - Megismerhető-e a világ?

16. A Tragédia szerkezete • KÉTSZINTES DRÁMA │

17. A Tragédia szerkezete • A. Keretszínek: I., II., III. és végül a XV.B. Álomszínek: • 1. Történelmi színek (IV-X = múlt, XI = jelen, XII- XIV =a jövő) • a. Ókor: IV., V., VI.b. Középkor: VII., VIII., X.c. "Álom az álomban" (Újkor): IX.d. Újkor: XI.2. Utópisztikus színekXII., XIII., XIV.

18. Az Úr „Be van fejezve a nagy mű, igen.A gép forog, az alkotó pihen.Év-milliókig eljár tengelyén,Míg egy kerékfogát ujítni kell.Fel hát, világim véd-nemtői, fel,Kezdjétek végtelen pályátokat.Gyönyörködjem még egyszer bennetek,Amint elzúgtok lábaim alatt.”

19. I. Menny (a Teremtés után) • - "A gép forog -az alkotó pihen." - deizmus- a világot, mint egy gépet, szerkezetet írja le • Isten és Lucifer vitája: Lucifer a teremtmény tagadja a Teremtés nagyszerűségét=> kifogásai: • a.) a teremtés ismételhető (az ember is képes rá vegykonyhájában) • b.) öncélú teremtés - Isten dicsőségére • c.) egyhangú teremtés

20. "A gép forog -az alkotó pihen." • - Lucifer szükségszerű léte => ő a másik pólus, ezért nem bántja az Úr - Hegel dialektikája (az ellentétek feltételezik egymás létét) • A világ létrejötte Lucifer veresége

21. Az Úr és LuciferA két pólus • „Te anyagot szültél, én tért nyerék, / Az élet mellett ott van a halál, / A boldogságnál a lehangolás.” • (A világ dualista szerkezete)

22. Az Úr és Lucifer viszonya • „Megsemmíthetnélek, de nem teszem” ↓ • „Legyen, amint kívánod…” (nagylelkűség) • A két fa adományozása „halállal hal meg, aki élvezi…”

23. II. Paradicsom • Lehetőség Lucifernek, hogy harcba szálljon az Úrral az emberben => az első emberpár a Paradicsomban: • öntudatlanok • harmónia ember és természet férfi és nő között (Madách Éden-nosztalgiája) • Ádám és Éva szimbolikus alakok (nem ősemberek!) • Bűnbeesés: az ember elnyeri függetlenségét, szabadságát, de ezzel elveszti a halhatatlanságot- Éva viszi bűnbe Ádámot - gyarló asszony (Fráter Erzsébet)- Ádám használni akarja elnyert szabadságát: küzdeni fog- A kiűzetést elfogadja, maga indul el

24. III. Paradicsomon kívül (a Kiűzetés után) • Ádám földet művel (alkotó ember - fausti ember) • Éva visszaidézi a vesztett Édent => lugasépítés ( a nő, bár ellentmondásos, de az embert megtartó erők közé tartozik) • Öntudatra ébredt az emberpár- a család és tulajdon megjelenése

25. III. Paradicsomon kívül (a Kiűzetés után) • Ádám a jövőre kíváncsi (Elszakadhat-e az ember Istentől? Megállhat-e a saját lábán? Irányíthatja-e saját sorsát?) • Lucifer álmot bocsát rá - megismerheti Ádám az emberiség jövőjét (a kiűzetés oka is a tudásvágy volt!) • => az álom megfelelő keret az idő és térbeli utazáshoz

26. IV. Egyiptom • Ádám: ifjú fáraó (gúlát épít), nagyravágyó → múmia • Éva: rabszolgaLucifer: miniszter • - "milliók egy miatt" - elve – autokrácia • a fáraó önistenítése - a piramis halhatatlanságát szolgálja • a fáraó mégis boldogtalan: mindene adott, semmiért nem kellett küzdeniecsak ő szabad - mások elnyomása szüli szabadságátÉva vet véget a fáraó önistenítésének => ő menti meg etikailag Ádámot- a szerelem megváltó ereje - Ádám maga mellé emeli szerelmi társnak a rabszolga asszonyt - egyenlőség

27. V. Athén • Ádám: Miltiádész (millióknak kell érvényt szerezni) • Éva: Lucia, Miltiádész feleségeLucifer: harcos • - "egy milliók miatt" - az egyén szolgálja a közt - demokrácia- Miltiádész a nép kezébe helyezi hatalmát - a demagógok és pártütők azonban ellen fordítják a népet (vezér <=> tömeg)

28. V. Athén • Lucifer korábban intette Ádámot: a nép szolgalelkű=> úr kell neki - Lucia egyenlő társa férjének, de családi boldogságánál is többre értékeli a közjót => a nép leánya (önzetlenség) • Ádám kiábrándul (a hálátlan nép miatt bukik el az eszme), szembefordul a népszabadság eszményével => az élvezetekbe akarja vetni magát

29. V. Athén • „…mély tenger a nép: bármi napfény /Sem hatja át tömét, sötét leend az…”

30. VI. Róma • Ádám: Sergiolus (élvhajhász patrícius)Éva: Júlia (kéjhölgy)Lucifer: Milo (élveteg patrícius) • orgia a hanyatló Római Birodalomban (hedonizmus) • szentségtelen kor (halottgyalázás) • Lucifer remekül érzi magát ebben a romlott környezetben (cinizmus, erkölcstelenség, fertő)

31. VI. Róma • <=> Ádám eszményi szerelmet keres és talál még ebben a züllött korban is (Évában még maradt valami az édeni tisztaságból - a test és a lelki értékek különválása) • Ádám és Éva elutasítja ezt a mocskos világot - ez az első lépés az új felé (hivatásra van szükség) • „Más név alatt a végzet ugyanaz/ Hiú törekvés azzal küzdeni…” • Az az új eszmét Péter apostol hirdeti => kereszténység- ez a szín nem egy eszme, hanem egy életforma csődjét mutatja

32. VII. Konstantinápoly • Ádám: TankrédÉva: IzóraLucifer: fegyverhordozó • - az új hivatás: Isten szolgálata • Vallási dogmatizmus, fanatizmus = „vérengző kereszt” • az egyház azonban a gyűlölet, a viszályok tanává tette a kereszténységet (kifordította önmagából az eszmét; vallási fanatizmus) => Konstantinápolyban félnek a keresztesektől; eretnekégetés • Évát az apja felajánlja a Szent Szűznek - apáca lett • Ádám csalódottságát Éva teszi teljessé => szerelmük akadálya: a zárda (test és lélek különválása - nem teljesülhet be a szerelem)

33. VII. Konstantinápoly • Ádám újra akarja teremteni a kort - itt viszont az egyén nem győzedelmeskedhet: a kornak "úszója, nem vezére az egyén" - mondja Lucifer • Ádám kiábrándul: most azonban nem az élvezetekbe, hanem a nyugalomba menekül, távol a világtól: a tudomány elefántcsonttornyába

34. VIII. Prága I. • Ádám: Kepler= „nem hagyja pihenni szelleme” • Éva: Kepler felesége, Müller BorbálaLucifer: Kepler famulusa • - Ellentmondásos kor: a régi, feudális világ még itt kísért: boszorkány- és eretnekégetés; a tudomány és babona együttélése • Ádám nyugalomra vágyik, nem akar a világ dolgaival törődni => reneszánsz tudós, udvari csillagász Habsburg Rudolf prágai udvarában, DE Rudolf nem a tudományáért tartja, hanem alkímiai, horoszkópkészítő és asztrológiai ismeretei végett

35. VIII. Prága I. • Kepler szerint mindez babona (SZABADSÁG), de valamiből fedeznie kell felesége igényeit- Müller Borbála figurája áll legközelebb Fráter Erzsi alakjához: kicsapongó, könnyelmű, férjét megcsaló, eláruló asszonynak ábrázolja Madách. • Az udvarnál lenézik Keplert alacsony származása miatt, holott különb a többieknél (EGYENLŐSÉG - TESTVÉRISÉG)- új kort kíván, nem ily "törpe kort" => álomba zuhan, s Kepler végszavára már a kövekező szín Dantonja felel

36. IX. Párizs ("álom az álomban") • Ádám: DantonÉva: kettős szerepben => márkinő, pórnőLucifer: bakó • - "álom az álomban„ • lendületes, mozgalmas tabló a francia forradalomról"Szabadság, Egyenlőség, Testvériség" eszméje • - a haza lép az első helyre az egyénnel szemben • => Danton - s vele Madách is - elfogadja a forradalmi erőszakot, DE a nép túlmegy a határon - vérszomj, mészárlás, értelmét vesztett erőszak

37. IX. Párizs ("álom az álomban") • => a forradalom tiszta eszméi a gyakorlatban pusztító ideológiává válnak • => Danton is meginog, látva az értelmetlen gyilkolást (márkinő) • => ebben a környezetben a nő is szélsőséges, ellentmondásos: a finom, tanult márkinő guillotine alatt végzi, majd Éva másik arccal, mint felgerjedt pórnő tér vissza

38. X. Prága II. • - "az álom az álomban" megoldás itt nyer értelmet:Kepler a párizsi színt így, kívülről értékelheti • - a forradalom értékelésében nagy szerepet játszott az 1948/49-es forralom iránti nosztalgia • - konklúzió: a forradalmat minden borzalmával együtt is vállalni kell (nemzeti függetlenség vágya)

39. X. Prága II. • - tanítványjelenet: formailag hasonlít a Faust-féle tanítványjelenetre, de a Kepler nem az élet élvezetéért cserébe dobja el fóliánsait, hanem e könyvek számára a múlt előítéleteit hordozzák • - " Ki a szabadba!” -rousseau-i gondolat megjelenése (empirizmus, felvilágosodás) • - ars poetica: a forradalom eszméje nemcsak a társadalom, az egyén, hanem a művészetek felszabadulását is magával hozza (romantika programja)

40. XI. London • Ádám: munkásruhábanÉva: polgárlányLucifer: munkásruhában • - elérkezünk a jelenbe - Madách korába- korai kapitalizmus kora => az új eszme: a szabad verseny (Anglia, ipari forradalom ideje)- helyszín: vásár - ahol minden és MINDENKI eladó • - kaleidoszkópszerű színfelépítés: bábjátékos, zenész = művész hanyatlása, sarlatán = tudomány, koldusok marakodása

41. XI. London • sötét kép a korabeli társadalomról: értékvesztett (itt az Éden is nevetség tárgya), kiábrándító, üres és embertelen kor • a nőt is lealjasítja, számíróvá teszi a kor, de még mindig Éva az , aki a haláltánc-szerű jelenetből kimagasodik, s átlépi a pusztulásra ítélt kort és társadalmat - még mindig ő az édeni értékeke hordozója • olyan társadalomra vágyik Ádám, ami nem büntet, de véd; közös erő működteti és a tudomány lesz eszmei háttere

42. XII. Falanszter • Ádám: falanszterruhábanÉva: anya a falanszterbenLucifer: falanszterruhában • - az első utópisztikus szín a jövőből • - két előnye van az elképzelésnek: a világbéke és a javakból való egyenlő részesedés • ebben a világban az egyéniség elszürkül, természetes életkörülményeinek elvesztése egyúttal a természetes ösztönök, vágyak visszaszorításával jár együtt • uralkodó elvei: uniformizmus (=> egyenruha, nincs név csak szám); racionalizmus, biológiai determinizmus (pl. koponyatan),utilitarizmus (a hasznosság elve => a művészet és az érzelmek felesleges, tehát tiltott dolgok) • Tudós e társadalom abszolút feje - a katasztrófa megelőzésén fáradozik (entrópia-elv; a Föld készleteinek végső kiaknázása) <=> nem az emberiség megmentése a célja, hanem anyagból embert létrehozni, Isten fölé emelkedni

43. XIII. Űr • Ádám: öreg emberÉva: -Lucifer: Lucifer • - a falanszter földhözragadt világából "magasabb szférákba" vágyik: - testi értelemben: a hanyatló Földről elvágyik • - szellemi értelemben: elhagyva testi létét, tisztán szellemi lényként akar élni <=> a Föld Szelleme (egyesek szerint itt: a gravitáció!) nem hagyja • Ádám a kudarc ellenére is próbálkozik, még a halál sem riasztja el => végül eszméletét veszti => Lucifer már előre örül, hogy Ádám puszta anyaggá válik és örök időkre az űrben lebeg majd, mint bolygó - a Föld Szellem azonban ismét közbelép és megmenti Ádámot (az űrhajózás korának utópiája) - visszatérve Ádám vállalja az újabb életküzdelmet

44. XIV. Eszkimó-szín • XIV. Eszkimó-szín („Mindig az állat első bennetek”) • - kérdés: lehetséges-e a további küzdés a Földön • - a tudomány végül is nem tudta elhárítani a végső katasztrófát: az Egyenlítő területén is jégvilág uralkodik - kozmikus erők okozzák a pusztulást => értelmetlennek tűnnek az emberiség eddigi küzdelmei- az emberek elkorcsosultak => ösztönlényekké váltak újra: a félelem és az éhség irányítja őket- Ádám kiábrándul, értelmetlennek és eredménytelennek látja az emberi történelem eseményeit - az elállatiasodott Éva megjelenése csak fokozza elkeseredését.

45. XV. Paradicsomon kívül (az álom után) • - a III. színből már megismert világban ébred Ádám • - Ádám és Lucifer vitája:- Lucifer sztoikus "vigasztalása": Ádám törődjön bele sorsába- Ádám szabad akaratára hivatkozik- Lucifer beletörődés alatt gyáva meghunyászkodást ért (=> nagy számok törvénye: az egyes kikerülheti a egész emberiségre szabott végzetet; • egyúttal felkelti Ádámban az öngyilkosság gondolatát, mondván: így dacolhat (!) Istennel- Éva vallomása: „Anyának érzem, oh Ádám magam” • Ádámot a hír lesújtja, majd felemeli- Ádám végül elfordul Lucifertől, s az Úrnak tesz fel három kérdést:

46. Ádám kérdései az Úrhoz • - "E szűk határu lét-e mindenem?" => az Úr válasza: jótékony a bizonytalanság, hiszen a kétség (mi vár rá a halál után) az erkölcsi nagyság biztosítéka • - "Megy-é előbbre majdan fajzatom?" => nem ad rá választ az Úr, nem cáfolja és nem is erősíti meg az álombéli képek hitelességét • - "Van-é jutalma a nemes kebelnek, / Melyet kigúnyol vérhullásáért / A kislelkű tömeg?" =>

47. Az Úr válasza (angyalok kara) • angyalok karának válasza: • „Ámde útad fenségében / ne vakítson el a kpzet, / Hogy, amit téssz, azt Isten / Dicsőségére te végzed… sőt te nyertél tőle díszt, ha / Engedi, hogy tégy helyette…” • Az Úr zárszava bár nem oszlatja el a homályt, de a hit (bizalom) megtartó erejét emlegetve minden további magyarázatot is elvet: az optimista küzdelmet hirdeti.

48. Ádám tragikuma • „Csak az a vég! – csak azt tudnám feledni!”

49. A tragédia végszava – Az Úr szava Az Úr válasza, a Tragédia végszava: • "Mondottan ember: küzdj és bízva bízzál!".

50. A mű szereplői • a.) ÁDÁM • - férfiúi aktivitás- az állandóan küzdő: elbukó és felálló ember => erkölcse hajtja tovább, hiszen folyton változtatni, jobbítani akar- nem bír megnyugodni, folyton hajtja valami tovább • Martinkó András szavaival: Isten, teremtő társa