Regionális vasutvonalak tervezete, minta Kárpátalja 2009. 04.15.

1. Regionális vasutvonalak tervezete, minta Kárpátalja 2009. 04.15. BALOGH IMRE

2. Tartalom Bevezető, 1.Történeti áttekintés, 2. Előzmények 3.Normál nyomtávolságú vasúti kapcsolatok, 4. Regionális vasút, a Kárpátok alján, 5. Megvalósíthatóság, Zárszó,

3. Bevezető Egy nemzet, vasúti infrastruktúrájának fejlesztése egyúttal, az ország fejlesztését is jelenti. A magyar vasút kialakulásától napjainkig eltelt 163 év, a kezdetet, a csúcsot, a hanyatlást és annak megállítására tett kísérleteket egyaránt magában hordozza. A több évtizedes alulfinanszírozottság, a nagyléptékű leépülés, belső adósság felhalmozódás után, reális lehetőség kínálkozik a vasút rehabilitációjára. Középtávon mintegy 850 milliárd forint értékű vasútfejlesztésre nyílik mód 2013 évig. Nem lehet közömbös, hogy a magyar vasút milyen színvonalról indulva kezdheti meg fejlődésének új, az Európai Unióhoz kötődő szakaszát. Meghatározó kiindulási alap, az a vasútfejlesztési terv, melyet a MÁV ZRt. az Európai Uniós csatlakozással összhangban dolgozott ki és kezdte meg a magyarvasút rehabilitációját annak érdekében, hogy az utasoknak és a fuvaroztatóknak megfelelő színvonalú szolgáltatásokat tudjon nyújtani, a fővonalakon és legalább az azokat kiszolgáló mellék, valamint szárnyvonalakon egyaránt. Ez az összeállítás fel kívánja hívni a figyelmet, a nemzeti vasút helyzetére és a már megindult kedvező folyamatokra, valamint a keleti Régióban, a határon átnyúló vasúti, normálnyomtávú pályakapcsolatok rendezésére és rajtuk keresztül, a térségben már korábban működő, személy és áruszállítás térségi újra indításáának lehetőségére.

4. 1. Történeti áttekintés 1. A kezdet: 1. Pozsonyi országgyűlés 1825- 1827. 2. Elkészült a Pest – kőbányai telep kisérleti vasútja, 1827. 08. 20.Csekély jövedelmezősége miatt, azonban, a következő évbenelbontották. 3. A király, V. Ferdinánd szentesíti, a vasútépítéseket és a magánvállalatokat lehetővé tevő,1836. évi XXV. Törvénycikket, 1836. 05. 02. 4. Megalakulnak az első vasúttársaságok: Császári és Királyi Szabadalmaztatott Bécs – Győri Vasúttársaság, 1838, Pozsony – Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság, 1840. Magyar Központi Vasúti Társaság 1844. 5. A Helytartótanácsban közlekedési osztály létesűl, 1845 évben, melynek vezetésére, gróf Széchenyí Istvánt kérik fel.

5. 1. Történeti áttekintés 5. Megnyílt Magyarország első 34 km hoszú vasútvonala, Pest és Vác között, 1846.07. 15. Ezzel Magyarország is belépett a gőzüzemű vasúttal rendelkező országok sorába, Európában a 11. államként. 6. Átadásra került, a Sopron – Bécsújhely közötti, 24,5 km hosszú vonalszakasz 1847. 06. 30. 7. Elkészült, a Pest – Szolnok közötti 99 km hosszú vonal, 1847. 09. 01. 8. Sopron – Katzelsdorf 2,5 km hosszú összekötőszakasz átadása, 1848 08. 20. 9. Elkészült, a Pozsony – Marchegg 17 km hosszú vonal, 1848. 09. 20. 10. Magyarországon, a szabadságharc idején 243 km hosszú vasúthálózat volt üzemben, ebből 180 km hosszú vonalon gőzvontatással tartották fenn a forgalmat.

6. 1. Történeti áttekintés • 2. A folytatás: • 1. Reform törekvések Magyarországon, • A reform vezető egyéniségei Széchenyi István és Kossuth Lajos, • felismerték a vasút társadalmi és gazdasági jelentőségét, szerepét, • 2. Forradalom Budapesten,1848. 03. 15. • 3. Első felelős magyar kormány, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök • vezetésével, 1848. 03.17. • A kormány alakítás 1848. 03.23. A kihirdetett kormány miniszterei között • Kossuth országos pénzügyi, Széchenyi közmunka és közlekedésügyi • miniszter. • 4. Kossuth Lajos közlekedési elgondolásai: • Közlekedés fejlesztése, államköltségen és teljes közteherviselés • érvényesítés mellett, melynek vezérelve, a magyar függetlenségi • gondolat.

7. 1. Történeti áttekintés • Az osztrák közvetítő kereskedelem kikapcsolása, a magyar áruk • közvetlen világpiacra juttatása, • Fiume, a magyar tengeri kikötő fejlesztése, gyors és olcsó • megközelítésének megteremtése, • „ Tengerhez magyar” program. • Vukovár – Fiume vasútvonal megépítése • 5. Széchenyi István tervei: • A gőzhajózás kiterjesztésének szorgalmazása, a Tiszára, • Tisza szabályozás, • Lánchíd építés, • A hazai közlekedés céltudatos fejlesztése, mely egységbe foglalja, a • vasút, a közút és a víziúthálózat kiépítését, • „ Javaslat a magyar közlekedésügy rendezéséről” • 6. Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérről, • Vasút építés: 4 fővonal, 4 mellékvonal, 4 szárnyvonal, összese1884 km. • Közút építés: összesen 5992 km.

8. 1. Történeti áttekintés • A Duna, a Tisza és mellékfolyóik szabályozása, • A Dráva hajózhatóvá tétele, • Kisebb folyók felmérése hajózhatóság szempontjából, • Hajózási tervek készítése, • A Sió csatorna rendezése, 7. Széchenyi vasútra vonatkozó tervének alapelvei: • A közlekedési hálózat középpontja Buda – Pest, az ország fővárosa, • A fővárosból a vasúti fővonalaknak sugarasan kell szétágazniuk, 8. A Javaslat, az országgyűlés által, aa 1848 évi 30. számú Törvénycikkel törvényerőre emelkedett. Széchenyi tervét az 1. számú térkép mutatja be. 9. A magyar vasútügy függetlenné válása 1848 – 1949. 10. A Magyar Központi Vasúttársaság állami kézbe kerül 1949. 06. 11. A magyar szabadságharc elbukik. • A magyar nemzeti érdekű vasút fejlesztése derékba tört, • Az uralkodóháznak múlhatatlan gazdasági érdeke volt, a vasútvonalak további bővítéseés a „ pesti szigetvasút” egyesítése, a birodalmi hálózattal,

9. 1. Történelmi áttekintés • Megnyílik a Bécs – Pest vasútvonal, 1851, • Félegyháza – Cegléd vonalszakasz megépülésével, kibővült a • Pest – Bécs vasútvonal, 1853.09.03. • A magyarországi vasutakat,különleges engedélyekkel és feltételekkel • alapított magántársaságok építették, a bécsi abszolutista kormány • felügyelete alatt. • Az államvasúti rendszer kiépítéséről Ausztria váratlanul lemond, • 1854. • A vasútvonalak építését, továbbra is osztrák és magyar befektetői • magántársaságok végzik, 12. Új vasútvonalak és vonalszakaszok épültek: Félegyháza – Szeged, 1854.03.04. (DKÁV.) Debrecen – Miskolc, 1859.05.24. (TVV.) Győr – Bruck, 1855.12.24. (ÁVT.) Miskolc – Kassa, 1860.08.14. (TVV.) Szeged – Temesvár,1857.11.15. (ÁVT.) Buda – Nagykanizsa, 1861.04.01. (TVV.) Szolnok – Debrecen, 1857.11.25. (TVV.) Zágráb – Károlyváros, 1865.06.01. (DV.) Püspökladány- Nagyvárad, 1858.04.24. (TVV.) Sopron – Nagykanizsa, 1865.09.20. (DV.) Szajol – Arad, 1858.10.25. (TVV.) Pest – Hatvan, 1867.04.02. (MÉV.) A kiegyezés évére, a hazai vasúthálózat hossza 2341 km.

10. 1. Történelmi áttekintés 1. számú térkép

11. 1. Történelmi áttekintés 3. A Magyar Államvasutak megalakulása, 1. Az 1967 évi kiegyezés kedvezően hatott a magyar vasútügyre, 2. A kiegyezés évében megalakult első kormány felhatalmazást kapott, az Országgyűléstől, államkölcsön felvételére, vasút és folyami csatornák megépítésére, 3. A kormány, a felvett kölcsön egy részéből, felvásárolta, a csődbe ment Magyar Északi Vasutat, 1868.07.01. 4. A Közmunka – és Közlekedési Minisztérium, 1869.10.31 – én elrendeli, hogyaz államkincstár kezelésében lévő Magyar Északi Vasút és az akkor megnyitásra kész, Zákány – Zágráb vasútvonal neve, Magyar Királyi Államvasút legyen, (MÁV.), 5. A MÁV. megalakulását követően, nem csak felvásárolta, vagy államosította, az összes hazai magántulajdonban lévő vasutat, hanem jelentősen bővitetteis a hálózatot,

12. 1. Történelmi áttekintés 4. A magyar vasút fénykora: 1. A kiegyezést követően, a nemzeti érdekek mentén történő vasútfejlesztés vált meghatározóvá, melynek meghatározó alapját Széchenyi terve adta, 2. A MÁV. a megalakulását követő évtizedben 1 000 km vasúti pályát épített, 3. A magántársaságok is folytatják, a megkezdett, de új vasútvonalak építését, melynek hossza 1 400 km, 4. Baross Gábor határozott államosítási programja: • a hat meghatározó nagy magántársaság államosítását jelentette, 1880 – 1992 évig, • bevezeti a zónatarifát, mely olcsóbbá tette és ez által jelentősen növelte, az utazási hajlandóságot, • protekcionista tarifarendszere, a hazai ipart támogatta, • magába foglalta az üzemvitel racionalizálását és a szakmai képzést is, • nemzetközi vasútforgalmi szerződések Romániával, Szerbiával és Ausztriával, 5. Az 1880/XXX. Törvénycikk megteremtette a helyi érdekű vasutak kiépítésének lehetőségét is, 6. Egyre nagyobb teherbírású, gőzmozdonyok és teherkocsik jelennek meg, a vasúton, mely lehetővé tette, a hazai jármű és kitérő gyártás megerősödését és világszínvonalúvá válását, Ganz – MÁVAG, 7. Az államosítási akció befejezésével, a MÁV vonalainak hossza, 7 507 km,

13. 1. Történeti áttekintés • Az államosítás három ütemben történt meg: • 1. Ütem, 1876 – 1880, • 1878. Magyar Keleti Vasút, • 1879. Vág völgyi Vasút, (1883 – ban, az OMÁV veszi át és csak azzal kerül ismét vissza), • 2. Ütem, 1880 – 1885, • 1880. Tisza vidéki Vasút, • 1884. Első Erdélyi Vasút, • 1884. Duna-drávai Vasút, • 1885. Alföld – fiumei Vasút, • 3. Ütem, 1885 – 1891, • 1889. Magyar Nyugati Vasút, • 1889. Budapest – pécsi Vasút, • 1890. Első Magyar Gácsországi (Galíciai) Vasút, • 1890. Magyar Északkeleti Vasút, • 1891. Osztrák – Magyar Államvasutak (OMÁV), • 8. A növekvő egységes vasúti rendszer mind szervezetében, mind • technikai eszközeivel, irányító és vasútbiztosító berendezéseivel • igazolta azállamvasúti fölényt, • 9. A vasút fontos tényezője lett, a magyar gazdaság, kereskedelem, a • hozzákapcsolódó gépipar fejlődésének, nem utolsó sorban, az • ország pénzügyi egyensúlyának megteremtésében,

14. 1. Történeti áttekintés 10. A vasút szervezetileg is tovább fejlődik: • Az Igazgató – Tanács hatáskörét, 1884 évben, az igazgatósági összülés veszi át. • Az Igazgatóság 6 Szakosztálya, 11 Szakosztályra bővül, • Lényeges változást teremtett, az 1886 évben kiadott ügyrend, mely az Igazgatóság 11 Szakosztályát, 4 főosztályba szervezte, Szakosztályi és ügyosztályi tagozódással, • A külszolgálat vezetését és irányítását, a MÁV. az Üzletvezetőségek útján, összesen 9 Üzletvezetőség, végzi, melynek élén a miniszter által kinevezett üzletvezető állt, • Intézményesül a vasúti szakoktatás, Vasúti Tisztképző Tanfolyam létrehozása, megnyitása1887. 09.03. 11. Kialakulnak a nagy mozdony, kocsi, diesel motorkocsi gyártó és fenntartó bázisok és műhelyek, 12. A fővonalakhoz csatlakozó, vagy abból kiágazó mellékvonalak, helyiérdekű vasutak, keskeny nyomközű gazdasági vasutak építése számot tevően meg nőtt. A folyók feletti és a völgy hidak megépülésével jelentős hegyvidéki vasútvonalak készültek el és indult meg rajtuk a forgalom

15. Történeti áttekintés 13. A vasúti forgalom növekedése és a hazai járműgyártás megerősödése, a világ előtt ismerté tette a magyar vasutat: • Gőzmozdonyokat nem csak a MÁV. vonalaira, hanem külföldi megrendelésre • is gyárt a hazai ipar, mely döntően hatott a vasúti tudomány ágainak • kialakulására, • A vasúti tudományok fejlődése a motorkocsik tervezésének gyors ütemű • előretöréséthozta magával, • A világot évtizedekkel megelőző eredmények születtek az ipari frekvenciájú • vasútvillamosításban, 14. A magyar vasút, eszközállománya, az I. Világháború kezdetére: 1. Vasúti pálya 2. Vasúti folyó feletti híd 38 db, fővonal, 3. Völgyhíd 47 db, HÉV. vonal, 4. Járművek keskeny nyomközűm gőzmozdony • kétvágányú vonal motorkocsi • Összesen: 22 869 km, személykocsi • tehervagon

16. Történeti áttekintés 5. A MÁV. vasútvonalai a két Világháború között, JELMAGYARÁZAT Fővonal, HÉV. vonal Felvidéki vasútvonalak,

17. Történeti áttekintés JELMAGYARÁZAT Fővonal, HÉV. vonal Kelet - Magyarországi vasútvonalak,

18. Történeti áttekintés A RÉGIÓK. fővonalai Szerencs – Máramaros – Sziget 243,1 km, Debrecen – Királyháza 150,4 km, Bátyu – Munkács 26,3 km, Nyiregyháza – Ungvár 93,9 km, Sátoraljaújhely – Kassa 66,6 km. Összesen: 580,3 km

19. 1. Történeti áttekintés 6. A magyar vasút a második Világháború után, JELMAGYARÁZAT Fővonal, HÉV. vonal 1945.

20. Történeti áttekintés 7. A magyar vasút napjainkban

21. 1. Történeti áttekintés A magyar vasút jövője

23. 2. Előzmények Magyarország vasúthálózatának egységes kifejlesztése, a Széchenyi Terv alapján, a MÁV. megalakulásával és irányításával vette meghatározó kezdetét. A vasút fejlesztése összefogta a hazai és nemzetközi kapcsolatokat biztosító fővonalak, azok mellékvonalainak, a helyi érdekű vasutak és a keskeny nyomközű gazdasági vasutak koncepcióit. A térségi vasutak, a mai szóhasználattal regionális vasutak egyaránt szolgálták a gazdasági fejlődést és a szabad helyváltoztatás emberi igényét. A gazdasági és társadalmi környezet évszázados változási trendjét, a nagyfokú iparosodást, valamint a mezőgazdaságot, az ezekkel összefüggő személyi közlekedést, hálózati szinten jó színvonalon ki tudták szolgálni. A XX. század második felétől, ugrás szerű fejlődésnek induló motorizáció, a közutak, autópályák kiépítését helyezték előtérbe, Magyarországon is. A II. Világháború befejezését követően megmaradt magyar vasúthálózat, az újjáépítést és a nagyléptékű vonalkorszerűsítéseket, valamint a vasúti fővonalak villamosítását követően, az áru és személy szállítási igényeket ki tudta elégíteni.

24. 2. Előzmények A gyors hazai ipari fejlődés és a kelet – nyugat kereskedelmi kapcsolatok ugrás szerű megnövekedésével párosuló áruszállítási igény új kihívásokat teremtett. Bár Magyarországon, a vasúti szállítási igény mind személy, mind áruszállítás vonatkozásában növekedett, sőt elérte a túl terheltségi szintet, mégis vasútvonal megszüntetésekre került sor. A megszüntetett vasútvonalak hossza • 1959 – 1982 között, normál nyomtávú 722 km, keskeny nyomtávú 1 176 km, összesen 1 898 km. • 1983 – 1990 közöt, normál nyomtávú181 km, • 2007 évtől szünetel a személyszállítás 16 vonalon, összesen 524 km vasúti pályán. A társadalmi és gazdasági rendszerváltás okozta változások, az ipar átrendeződése, technológia váltások, valamint a nagy külföldi piacok megszűnése, a mezőgazdaságban az egyéni gazdálkodás újra éledése, a szállítandó tömegáru nagyságrend beszűkülését vonta maga után. A munkahelyek megszűnésével, a közösségi közlekedés iránti igény tovább csökkent.

25. 2. Előzmények Hidasnémeti Záhony Kisvárda Szerencs Tokaj Miskolc Rajka Eger Nyíregyháza Szob Hegyeshalom Komárom Győr Csorna Sopron Tatabánya Budapest Debrecen Püspökladány Celldömölk k Szolnok Székesfehérvár Szombathely Veszprém Boba m Biharkeresztes Ajka Szt.gotthárd Kecskemét Sárbogárd Siófok Zalaegerszeg Hodos Fonyód Békéscsaba B.szentgyörgy Nagykanizsa Lőkösháza Dombóvár Somogyszob Szeged Murakeresztúr Kaposvár Kelebia Gyékényes Csurgó Röszke Pécs Szentlőrinc Magyarbóly ADATOK 2 623 km, 2 276 km, 2 759 km, Összesen: 7 658 km JELMAGYARÁZAT nemzetközi törzshálózat, hazai törzshálózat, mellékvonal MÁV. ZRt, hálózati adatok,

26. 2. Előzmények 2009. 04. 15. Vonalhossz: 7 658 km, Kétvágányú pálya: 1.173 km, 15,3%, Villamosított pálya: 2 573 km, 33,6%, Fővonali átlagsebesség, 100 – 120 km/h, Nemzetközi korridor IV., V.,V B., V C., X A., hossza 1 659 km, 21, 7%, Korridorok pályasebessége 160/140/120 km/h, Állomás: 645, Megállóhely: 942, MÁV. ZRt, hálózati adatok,

27. 2. Előzmények

28. 3.Normál nyomtávolságú vasúti kapcsolatok 1. Magyarország – Ukrajna Záhony – Csap, Eperjeske Rendező – Bátyu, 2. Magyarország – Szlovákia Hidasnémeti – Kassa, Sátoraljaújhely – Szlovákújhely, 3. Magyarország – Románia Tiborszállás – Nagykároly – Szatmárnémeti, Nyírábrány – Érmihályfalva,

29. Lemberg felé Ungvár A ZÁHONYI ÉS A KÁRPÁTALJAI VASÚTHÁLÓZAT SEMATIKUS RAJZA Ungvár 3 Péterfalva kitérő Ungvár 1 Mátyásfalva felé Lemberg felé Ungvár 2 JELMAGYARÁZAT 1435 mm vágányhálózat, 1520 mm vágányhálózat, közúthálózat, normál nyomtávú pályaudvar normál rendező pályaudvar széles nyomtávú pályaudvar átrakó pályaudvar tengely átszerelő kombinált rakodó ország határ ipari parkok SZLOVÁKIA Tiszasalamon Szűrte Munkács Várkulcsa Sztrabicsóvó Ágcsernyő, Kassa felé Barkaszó Csap Záhony Eszeny Szalóka UKRAJNA Bátyu Tiszabezdéd Tuzsér Eperjeske rendező Kaszony Mándok Nagyszőlős Beregszász Királyháza Eperjeske Átrakó Odessza felé Komoró Tekeháza Tornyospálca Fényeslitke Feketetisza Vásárosnamény Zajta Mátészalka felé Csenger felé Mikola ROMÁNIA Gyjakovó Budapest felé MAGYARORSZÁG 3.Normál nyomtávolságú vasúti kapcsolatok

30. 3.Normál nyomtávolságú vasúti kapcsolatok A négy határos ország Régióhoz tartozó vasútvonalai ORSZÁG Viszonylat Vonal hossza km. 1. Szlovákia Kassa – Ágcsernyő, 101 Ágcsernyő – Csap, 3 Kassa – Hidasnémeti, 28 Összesen: 132 2. Ukrajna Csap – Királyháza 85 Királyháza – Nevetlenfalu 22 Nevetlenfalu – Kökényes, 3 Csap – Záhony 6 Összesen: 116 3. Románia Tiborszállás – Szatmárnémeti, 52 Szatmárnémeti – Kökényes, 42 Összesen: 94 4. Magyarország Hidasnémeti – Szerencs 51 Szerencs – Sátoraljaújhely 46 Záhony – Tíborszállás 75 Összesen: 172 Mindösszesen: 514

31. 4. Regionális vasút a Kárpátok alján, S MEGNEVEZÉS VASÚTVONAL SZ. ORSZÁG MEZŐ SZÁMA HOSSZA Alapszakasz 1. Záhony – Mátészalka, H 111. 57 2. Mátészalka – Tíborszállás, H 115. 18 3. Tíborszállás – Szatmárnémeti, H – RO R.5. 52 4. Szatmárnémeti – Kökényes RO 42 5. Kökényes – Nevetlenfalu, RO – U 3 6. Nevetlenfelu – Királyháza, U 22 7. Királyháza – Csap U 85 8. Csap – Ágcsernyő U – SK 3 9. Ágcsernyő – Szlovákújhely SK 38 10. Szlovákújhely – Kassa SK 63 11. Kassa – Hidasnémeti SK – H S.5. 28 12. Hidasnémeti – Szerencs H 98. 51 13. Szerencs – Sátoraljaújhely H 80. 46 14. Sátoraljaújhely – S zlovákújhely H – SK S.6. 2 15. Szlovákújhely – Ágcsernyő SK 36 16. Ágcsernyő – Csap SK – U 3 17. Csap – Záhony U – H U. 6 Útvonal hossza összesen: 555

32. 4 . Regionális vasút a Kárpátok alján, C C C C C C C C C C C C C C C C C C C C

33. 4. Regionális vasút a Kárpátok alján, JELMAGYARÁZAT Meglévő magyar vasút Meglévő határon túli vasút Építendő vonalszakasz

34. 4. Regionális vasút a Kárpátok alján, Magyarország személyszállítási vasúttérképe JELMAGYAZÁZAT: Szlovák vasútvonal, Ukrán vasútvonal, Román vasútvonal Magyar vasútvonal, Vasúti határátkelők, Vasúti csomópontok, Magyar csomópontok

35. 4. Regionális vasút a Kárpátok alján,

36. 4. Regionális vasút a Kárpátok alján, Cv C Cv Cv C Cv C Cv C C C C C Cv C C C C Cv Cv Cv C Cv Lehetséges kapcsolatok,

37. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 1. STRATÉGIA 1. A NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS BEÁGYAZÓDÁSBÓL ADÓDÓAN, MEGHATÁROZÓ FELADATKÖR ELNYERÉSE AZ EURÁZSIAI KÖZLEKEDÉSI RENDSZERBEN, 2. A VERSENYKÉPESSÉGGEL SZERZETT POZÍCIÓK MEGTARTÁSA, MEGERŐSÍTÉSE,ÚJ POZÍCIÓKMEGSZERZÉSE, A MEGÚJULÓ KAPACITÁSOK KIHASZNÁLÁSÁRA, 3. AZ EURÓPAI SZEMÉLY ÉS ÁRU FORGALOM GYORS MINŐSÉGI KISZOLGÁLÁSA, AZ ÁLLOMÁSOKON, A TERMINÁLOKON, ÁTRAKÓ PÁLYAUDVAROKON, 4. PARTNERSÉG, A KELET – NYUGAT ÉS ÉSZAK – DÉL SZÁLLÍTÁSI RELÁCIÓBAN RÉSZTVEVŐ ORSZÁGOKKAL, 5. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, A MUNKAMEGOSZTÁS KÖRNYEZETKÍMÉLŐ JAVÍTÁSÁVAL,MAGÁN – ÉS KÖZSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDTETÉSE, 6. PREFERENCIÁK A VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS LÉGI SZÁLLÍTÁSOK VONATKOZÁSÁBAN, 7. REGIONÁLIS FEJLESZTÉSEKHEZ VALÓ ILLESZKEDÉS,

38. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 8. LOGISZTIKAI KÖZPONTOK TEKINTETÉBEN, TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE ALAPJÁN A FOKOZATOS KIÉPÍTÉS MEGVALÓSÍTÁSA, 9. ÜZLETI KÖRNYEZET ÉS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS, A BEFEKTETŐK RÉSZÉREA KÍNÁLAT MEGALAPOZÁSA, 10. INFORMATIKAI KAPCSOLATRENDSZER LÉTREHOZÁSA, AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK KÖZÖTT, 11. VERSENYKÉPES ÁR, MENNYISÉG, MINŐSÉG, A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEKBEN ÉS A SZOLGÁLTATÁSOKBAN 12. ERŐFORRÁSOK MEGTEREMTÉSE, ERŐFORRÁS KONCENTRÁCIÓ, 13. FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSE, AZ ÚJ MUNKAHELYEK LÉTREHOZÁSÁVAL, VALAMINT AHOZZÁADOTT ÉRTÉKŰ MUNKALEHETŐSÉGEK MEGTEREMTÉSÉVEL, A SZOLGÁLTATÁSOK BŐVÍTÉSÉVEL, 14. TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOM, 15. OKTATÁS, KÉPZÉS, 16. INFORMATIKA,

39. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 2. HELYZETFELMÉRÉS, VÁLTOZÁSKEZELÉS 1. A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SÚLYPONTJA ÁTHELYEZŐDÖTT NYUGATRA, 2. ERŐTELJES A KONKURENCIA MEGJELENÉSE ÉS RÉSZVÉTELE, A KELET – NYUGATIRÁNYÚ ÁRUFOLYAM KEZELÉSÉBEN, 3. A KERESKEDELMI SZERZŐDÉSEK ALAPJÁN ZÁHONYBA ÉRKEZŐ ÁRUFÉLESÉGE MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI ÖSSZETÉTELE MEGVÁLTOZOTT, A KORÁBBI CSÚCSTELJESÍTMÉNYEKHEZ MÉRTEN JELENTŐSEN CSÖKKENT A VOLUMEN, 4. A KAPACITÁSOK UGYAN RENDELKEZÉSRE ÁLLNAK, DE KIHASZNÁLATLANOK, A RAKODÁSTECHNOLÓGIAIBERENDEZÉSEK FELÚJÍTÁSA NÉLKÜL MEGBÍZHATÓ MŰKÖDTETÉSÜKNEM GARANTÁLHATÓ, TELJES ELHASZNÁLÓDÁSUK MÉRTANI HALADVÁNY SZERINT VÁRHATÓ, 5. MEGVÁLTOZOTT A FUVAROZTATÓ ÉS A FUVAROZÓK TULAJDONOSI STRUKTÚRÁJA, ÉRDEKKÖRE,VALAMINT ÉRDEKELTSÉGI RENDSZERE, 6. NEMZETKÖZI – ÉS NEMZETI VERSENY ALAKULT KI, A SZÁLLÍTÁSI PIACOKÉRT NEM MINDENKOR KORREKT SZEREPLŐKKEL, VALAMINT FELTÉTELEKKEL,

40. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG • 7. MARKÁNSAN MEGJELENIK, AZ UNIÓS TAGSÁG ELLENÉRE, A BEJELENTETT • ÁLLAMI POLITIKAI CÉLKITÜZÉSEK ÉS AZ ORSZÁGÉRDEKBŐL FAKADÓ • ELLENTÉTEK, • 8. A MEGVÁLTOZOTT HELYZET KEZELÉSE SZÜKSÉGES ÉS ELKERÜLHETETLEN IS, • MERT MÁR A KÖZELJÖVŐ JELENSÉGEI: • A TŐKE, AZ ÁRU ÉS A MUNKAERŐ SZABAD ÁRAMLÁSA, • A SZEREPLŐK KÖRÉNEK BŐVÜLÉSE, A MAGÁNVASÚT TÁRSASÁGOK, • ÜGYNÖKSÉGEK, SZÁLLÍTMÁNYOZÓK, • SZOLGÁLTATÓK MEGALAKULÁSA, • A HATÁROK ÁTJÁRHATÓSÁGA, SZABAD VASUTAK, • 9. ÚJRA KELL GONDOLNI ÉS LÉTRE IS KELL HOZNI: • A HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉST, • A JOGSZABÁLYI ÉS SZABÁLYOZÁSI HÁTTEREKET, • AZ ÁGAZATCENTRIKUS RENDSZER – TECHNOLÓGIA ÉS A K + F • ÖSSZHANGJÁT, • ELŐZŐEK FÜGGVÉNYÉBEN A LOGISZTIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSÉT, • AZ INTEGRÁLT PIACI ÉS KAPCSOLATI MENEDZSMENTET.

41. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG 3. SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

42. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

43. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG

44. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG • Az elemzés alapján összességében megállapítható, hogy: • Az erősségekben meghatározó elemként felsoroltak, az előnyös helyzetet igazolják. • Meg van a kormányzati szándék, a meglévő két ipari park mellett, további két ipari parklétesítésére, • valamint a Záhony és térsége, gazdasági fejlesztésére, az infrastruktúra fejlesztésére az • országhatárokig, • A lehetőségek meglévőek, nagyok és jelenleg még kiaknázatlanok. • Az eurázsiai új piacok megszerzése, a partnerkapcsolatok kiépítésével, jelentős munkamegosztást • eredményezhet, • Az alternatív közlekedési folyosók, közút és víziút kapcsolatok megépítése, javítja a logisztikai • szolgáltatások mennyiségi és minőségi kínálatát. Ez egyben magában hordozza, az Európai Unió • logisztikai szolgáltatójává válásának esélyét is. • A létrehozandó EU. konform vállalkozási struktúra olyan kell, hogy legyen, amely a versenyképesség • mellett, a tartós működést és működtetést hosszabb távra is garantálja. • A gyengeségek jelentős része a türelmetlenségre, a hozzá nem értésre és a régió gazdasági , • valamint az átrakási tevékenység alulértékelésére, a logisztika cél és nem eszköz felfogású kezelésére • vezethetők vissza. Hatásuk nagyon rövid idő alatt megmutatkozott, mert a lengyel és szlovák • logisztikai szolgáltatók, de a hazai térségi vállalkozók is részben átvették Záhony és vonzáskörzete • üzleti partnereit.

45. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG • A veszélyek és az ellehetetlenülés elkerülése, csak a tervezett komplex határokon • átnyúló és térségeket, városokat összekötő fejlesztések megvalósításával érhető el, az • az érintett államok, az önkormányzatok,a vállalkozók és a logisztikai szolgáltatók • harmonizált együttműködése mellett. • Összefoglalva: • Az európai, ázsiai és magyar igényeket is maradéktalanul kiszolgáló logisztikai és ipari • szolgáltató kapacitás, a valós dokumentált szerződésekre alapozottan építhető ki, a • meglévő használható eszközök és az új igényekhezigazodó létesítményekkel együtt. • A létrehozott minőségi szolgáltatásokra képes és alkalmas kapacitásbővülés, a régió • és a térség gazdasági és társadalmi céljainak megvalósulását eredményezze. • Az elő megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása, pályázaton elnyerhető forrás • felhasználásával, a határon túli partnerek bevonásával megvalósítható.

46. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG • 4. KIHÍVÁSOK • MEGVÁLTOZOTT EURÓPA TÉRSZERKEZETE, ÚJ EURÓPAI TERÜLETEK • KAPCSOLÓDTAK BE AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSI LÁNCBA, • A FÁK. ORSZÁGOK LÉTREJÖTTÉVEL, DIFFERENCIÁLÓDOTT, AZ EDDIG EGYSÉGES ÁRUKEZELÉSI STRUKTÚRA, • ÚJ PARTNEREK JELENTEK MEG KÖZÉP – ÁZSIÁBÓL ÉS A TÁVOL – KELETRŐL, • 4. SCHENGENI HATÁR ZÁHONYNÁL MAGYARORSZÁGON, FORGALMI • ÁTRENDEZŐDÉSSEL, MEGSZIGORÍTOTTNÖVÉNY – ÉS ÁLATEGÉSZSÉGÜGGYEL, • 5. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE, AZ ALÁGAZATOKRA, A • NAGYRÉGIÓS SZEMLÉLETRE ÉS TÉRSÉGIFEJLESZTÉSEKRE IS TEKINTETTEL, • LOGISZTIKAI KÖZPONTOK HATÁROKON ÁTNYÚLÓ INTEGRÁCIÓJÁVAL, • KÖZLEKEDÉSI ÉS GAZDASÁGI DIPLOMÁCIA, TÖRVÉNYI HÁTTÉR ÉS • SZABÁLYOZÁSI RENDSZER MEGALKOTÁSA, • ESÉLYEGYENLŐSÉG A VERSENYBEN, HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS HOZZÁFÉRÉS • FELTÉTELRENDSZERÉNEK MRGTEREMTÉSE,

47. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG • 8. VERSENYKÉPESSÉGHEZ SZÜKSÉGES NAGY – ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK LÉTE, • AZOK KÖZREMŰKÖDÉSÉNEK MEGNYERÉSE, A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, • 9. ÁGAZATI KLASZTEREK MEGALAKÍTÁSÁNAK ÖSZTÖNZÉSE VÁLLALKOZÓBARÁT • IPARI SZABÁLYZÁSSAL, • FORGALOM GENERÁLÁS, VASÚTI ÁRUFORGALOM NÖVELÉSÉVEL, • ERŐSÖDŐ KÖRNYEZŐ ORSZÁGBELI KONKURENCIA, • 12. A KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK JOBB KIHASZNÁLÁSA, AZ V. VASÚTI KÖZLEKEDÉSI • FOLYOSÓN, A BELFÖLDI – ÉS TRANZIT FORGALOM ARÁNYÁNAK JAVÍTÁSÁVAL, • 13. FUVAROZÁSRA ALKALMAS VASÚTI SZÁLLÍTÓJÁRMŰVEK KÍNÁLATÁNAK • BŐVÍTÉSE BESZERZÉSSEL, A FELÚJÍTÁSOK SZORGALMAZÁSÁVAL, • 14. AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS SEBESSÉGÉNEK NÖVELÉSE,A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ • VASÚTVILLAMOSÍTÁS FOLYTATÁSA, AZ ÚJ SZÁLLÍTÁSIIRÁNYOKHOZ • IGAZODÓAN.

48. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG • 5. JÖVŐKÉP • MAGYARORSZÁG VÁLASZTÁSA, A TERMÉSZETES LOGISZTIKAI VÁLASZTÁS, • MERT INTEGRÁLÓ LOGISZTIKAICENTRUM SZEREPET TÖLTHET BE, • A GAZDASÁGI STABILIZÁCIÓT, A LOGISZTIKA PROFIT BEVÉTELEI SEGÍTIK, • ÁGAZATCENTRIKUS RENDSZER – TECHNOLÓGIÁVAL , A KELET – NYUGAT, • AZ ÉSZAK – DÉL SZÁLLÍTÁSI TENGELYEK MENTÉN,, • A RAJNA – MAJNA – DUNA – TISZA VÍZIÚTTAL A KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK • ÖSSZEKAPCSOLHATÓK, A GÉPIPAR, AUTÓIPAR, MEZŐGAZDASÁG INTEGRÁCIÓS • RENDSZEREIVEL, • A KELET – NYUGAT SZÁLLÍTÁSI TENGELY MELLETT, AZ ÉSZAK – DÉL TENGELY • KIBONTAKOZÁSA ÉS MEGERŐSÖDÉSE VÁRHATÓ VASÚTON MAGYARORSZÁGON • KERESZTÜL, • INTEGRÁLT PIAC ÉS KAPCSOLATI MENEDZSMENT, • LOGISZTIKAI KUTATÁSOKINTEGRÁCIÓS PLATFORMJA, • PIACORIENTÁLT LOGISZTIKAI KLASZTER SZERVEZETEK MEGALAKÍTÁSA,

49. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG • LOGISZTIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A KORMÁNY KIEMELT • CÉLKITŰZÉSEINEK MEGFELELŐEN, • VASÚTI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK KORSZERŰSÍTÉSE, A 100 – AS VONAL • SZOLNOKTÓL ZÁHONYIG HÚZÓDÓ SZAKASZÁN, A 160 KM/ H SEBESSÉGRE • ALKALMAS PÁLYA MEGÉPÍTÉSE, • NAGY SEBESSÉGŰ ÚJ VASÚTVONAL ÉPÍTÉSE, BÉCS – BUDAPEST – ZÁHONY • VISZONYLATBAN, • AZ AÚTÓPÁLYÁK MEGÉPÍTÉSE A TERVEZETT SZAKASZOKON, TELJES • NYOMVONALHOSSZBAN, • AZ IPARI ÉS AGRÁR TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁT NÖVELŐ, A LOGISZTIKAI • SZOLGÁLTATÓ RENDSZEREKINTEGRÁCIÓS CSOMÓPONTJAINAK KIALAKÍTÁSA, • ÚJ DUNAÚJVÁROSI KIKÖTŐ MEGÉPÍTÉSE, • A DUNA – TISZA CSATORNA ELKÉSZÍTÉSE, A TASSI ZSILIP ÉS CSONGRÁD TÉRSÉG • KÖZÖTTI SZAKASZON , A MEGLÉVŐ FŐCSATORNÁK ÖSSZEKAPCSOLÁSÁVAL, • ÖSSZEURÓPAI NAGYSEBESSÉGŰ VASÚTHÁLÓZAT KIÉPÜLÉSE MAGYARORSZÁGON, • A KÖZÉP – ÉS FELSŐFOKÚ KÉPZÉS FEJLESZTÉSE, A GAZDASÁGI ÉS LOGISZTIKAI • FELADATOK MINŐSÉGI MEGVALÓSÍTÁSA VÉGETT, A SZÜKSÉGES MEGFELELŐ • SZAKEMBER BIZTOSÍTÁS ÉRDEKÉBEN,

50. 5. MEGVALÓSÍTHATÓSÁG • VÁMTECHNOLÓGIA KORSZERŰSÍTÉSE, A HATÁRFORGALOM MEGGYORSÍTÁSÁRA, • AZ ALACSONY VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁS ÖSZTÖNZÉSE, KOMPLEX MARKATING • PROGRAM KIDOLGOZÁSÁVAL, FIGYELEMBE VÉVE A KIS VÁLLALKOZÓK SZÁMÁRA • VONZÓ TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEKET, • A SZABÁLYOZÁSOK KITERJESZTÉSÉVEL, A MEGLÉVŐ LOGISZTIKAI KÖZPONTOK • BEILLESZTÉSE AZ ORSZÁG KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZERÉBE.