Externália

1. Externália Dr. Szigeti Cecília

2. Externália • http://www.youtube.com/watch?v=Ot1D8qFkZjU&feature=channel&list=UL

3. Alfred Marshall vezette be a külső költségek és hasznok fogalmát a "Gazdaság alapelvei" c. művében. Egy pénzügyileg önálló egység, pl. egy vállalkozás közvetlenül befolyásolja egy másik, pénzügyileg önálló egység, egy vállalkozás vagy egy fogyasztó helyzetét, anélkül, hogy a piacon kerülnének kapcsolatba. Az externáliák internalizálására vonatkozó elmélet Arthur C. Pigou- tól (1877-1959), a Cambridge University tanárától származik. Levezeti a szennyezés megadóztatásának szükségességét. Története Kerekes, 1999.

4. Jellemzői • A tevékenység valamely harmadik személynek vagy személyeknek a jóléti függvényét módosítja. • A pozitív externália növeli a jólétét, • a negatív externália pedig csökkenti a jólétét. • A jólét növekedéséért vagy csökkenéséért a harmadik felet nem kötelezik a haszon ellenértékének a megfizetésére vagy a kárért nem kompenzálják. • A harmadik fél részére előidézett hatás létrehozása nem szándékolt.

5. Externália alapvető típusai

6. http://www.alternativenergia.hu/wp-content/uploads/2009/07/484144112_8668f839d8_o.jpghttp://www.alternativenergia.hu/wp-content/uploads/2009/07/484144112_8668f839d8_o.jpg

7. kibocsátó érintett

8. Pozitív externália Társadalmi határhaszon Jóléti veszteség

9. Negatív externália Társadalmi határköltség Jóléti veszteség

10. Negatív externáliák további típusai • Technológiai- pénzügyi • „Kimerülő” - nem kimerülő (magánjavakhoz kötött) • Reverzibilis- irreverzibilis, • Globális-lokális. Kerekes, 1999. Lengyel- Mozsár, 2002.

11. Városi externália Lengyel- Mozsár 2002.

12. www.rockwool.hu/.../alacsonyabb+zajszint rockwool.hu http://ezermester.hu/articles/images/2005/10/kor1.jpg

13. Emberi preferenciák eloszlásának gyakorisága a fejletlen gazdaságokban Forrás: Hámori

14. Kétoldalú, kölcsönös függés „B” „A” Forrás: Hámori

15. ár, költség haszon MC P M  Q gazdasági aktivitás Q max Q gazdasági aktivitás Q max Feltételezés: tökéletes verseny Egyéni optimum

16. Alapfeltevésünk… Tökéletesen versenyző piac! És ennek következményei…

17. költség MEC TEC Q1 Q gazdasági aktivitás A szennyezéssel járó gazdasági aktivitás jóléti hatása a szennyezés károsultjainak számára Externális költség Egyéni optimum

18. haszon, költség MEC M A D B C Q* Qmax Q gazdasági aktivitás A szennyezés társadalmi optimuma Cél: társadalmi tiszta haszon (A+B+C)-(B+C+D)= A-D maximalizálása Társadalmi optimum

19. ár, költség, haszon MSC = MC + MEC MC P MEC Q gazdasági aktivitás Q* Q max M Jóléti konfliktus társadalmi optimum szennyezéssel járó gazdasági tevékenység esetén

20. Mennyi a gazdasági aktivitás szintje a termelői és a társadalmi optimumban? Q=6 illetve 4 A szennyező nettó összprofitjának mekkora része indokolatlan társadalmi szempontból? (2*2/2= 2) c

21. Mennyi az externális költség optimális szintje? B: (4x2)/2 • Társadalmi tiszta haszon maximuma? • A: (6x4)/2=12

22. Írja fel a teljes társadalmi határköltséget a gazdasági aktivitás függvényében, ha tudjuk, hogy a termelő tökéletes versenyző termékpiacon árelfogadó helyzetben van! • MEC=1/2 Q; M=6-Q • MSC=MEC+ MC • M=P-MC, ebből, mivel P konstans: MC=Q • MSC=3/2 Q

23. Optimális szennyezés elérése alku segítségével Dr. Szigeti Cecília

24. haszon, költség MEC M A D B C Q* Qmax Q gazdasági aktivitás Cél Társadalmi optimum elérése

25. Eszközök • Optimális szennyezés • Piaci alkuval: Coase tétel és korlátai • Állami beavatkozással: • normák és bírságok • Pigou-i adók

26. Forrás: Bela et al.

27. Szennyezési mátrix Forrás: Kocsis

28. Kávéház a gazdasági tevékenység folytatásában érdekelt, abból üzleti hasznot szeretne elérni (nyári esték vendégforgalma a teraszon). Lakóközösség a gazdasági tevékenység korlátozásában megszüntetésében érdekelt, mert szenvednek a tevékenység externális költségeitől ( hangszigetelés, légkondicionálók beszerelése, üzemeltetése). A két szereplő nem ért egyet abban, hogy mi a jogi helyzet, vagyis melyikük kényszerítheti rá az akaratát a másikra. Példa

29. haszon, költség Mkávéház MEClakók d a „B” eset e b y f c 0 5 9 14 20 asztalok száma Q2 Qmax Q* Q1 „A” eset

30. Feladat • Egy konvencionális gazdálkodást folytató mezőgazdasági vállalkozó hasznait az • Mπ=20−Q határprofit függvény jellemzi, ahol Q a megtermelt termény mennyisége (tonnában). A szomszédos földeken működő biotermesztő számára a gazda által használt vegyszerek költségnövekedést eredményeznek, mely externális költségeket az • MEC= 3/ 2 Q függvény jellemzi. • Ábrázolja a feladatban meghatározott függvényeket! Jelölje az ábrán a mezőgazdasági termelő egyéni optimumát, vagyis a profitmaximumhoz tartozó termelési mennyiséget (Qmax) és a társadalmilag optimális termelési mennyiséget (Q*)!

31. a b

32. Ki kezdeményezi az alkut? • Milyen mennyiségről indul az alku? • Mekkora mennyiségben állapodnak meg? • Mekkora lesz a minimális kompenzáció? • Mekkora lesz a maximális kompenzáció? A és B esetben ?

33. „A” eset • Tiltják a környezetszennyezést • Konvencionális termelő kezdeményez • Alku 0t-ról indul • Eredménye 8t lesz • Minimális kompenzáció b terület:48e Ft • Maximális kompenzáció: a+b= 80e+ 48e=128e

34. „B” eset • Mindenkinek joga van szennyezni a környezetet. • Alku Q=20t-ról indul • Biotermesztő kezdeményezi • Alku eredménye: 8t • Felajánlott kompenzáció minimum: „C” 72e Ft • Maximum C+D= 180e+72e=252e Ft

35. Ronald Coase 1991- ben Közgazdasági Nobel díjat kapott a tranzakciós költségeknek és a tulajdonjogoknak az intézményi rendszerrel, valamint a gazdaság működésével kapcsolatos szerepének felfedezéséért és tisztázásáért

36. Tranzakciós költségek • Amennyiben a piacok jól működnek, miért születnek egyáltalán vállalatok? Miért nem pusztán szerződésekkel kötik össze a vállalkozók munkavállalókat, szállítókat és vevőket?

37. A piac használata nincsen ingyen, a piaci tranzakcióknak pénzben és időben kifejezhető költsége van (tranzakciós költség). • A piac intézményének alternatívái lehetnek más intézmények is (például vállalatok, akár szövetkezetek is), amíg ezek hatékonyabban tudják megszervezni a termelést.

38. Amennyiben az alku nem jár jelentős tranzakciós költségekkel, akkor a jól kijelölt magántulajdon megszünteti az externáliákat. Ezt a felfedezést George Stigler nevezte el Coase-tételnek. Példa: dohányzás Ha szabad dohányozni, akkor a nem dohányzó kezdeményezi az alkut. Ha tilos, akkor a dohányos. Coase szerint a szobában a füst mennyisége ugyanannyi lesz, akár szabad, akár tilos a dohányzás. Társadalmi költség problémája

39. Tilosba tévedő, a szomszéd vetését pusztító marhák esete Coase

40. További példák • Orvos és a cukrász • Kókusz szőnyeg gyártása és az ammónium szulfátot gyártó üzem

41. Feladat • https://www.youtube.com/watch?v=LzE3iIqppKs • Mi lett a Corporation egyik szereplőjének a további sorsa? • Megoldódott a filmben bemutatott probléma? Október 3-án az óra elmarad, a feladatot október 9-re kell elkészíteni és 10-én prezentálni.

42. Köszönöm a figyelmet!